Ha azt mondjuk, mai kötvényekkel (azaz ígéretekkel) terhelt világunkban, hogy kötvény maga az ígéret, az árat pedig a hozzá kapcsolódó jogok határozzák meg, akkor nem állunk messze a valóságtól.

Ez jutott egyből eszembe, amikor olvastam Michael Saylor fenti című írását, „A jólét receptjei a digitális gazdaságban”-t.

Saylor már korábban megfogalmazta a digitális gazdaság elemeit, amire aztán egészen jól rárímelt a SEC is.

Mostani írásában is van pár olyan gondolat, ami érdeklődésünkre tarthat számot. Lássuk is ezeket.

„A mesterséges intelligencia lehetővé teszi majd az egyének és a vállalatok számára, hogy sokkal többet állítsanak elő, mint amennyire ma képesek. Ez felértékeli az alkotás, a finanszírozás, a tulajdonlás és a javak cseréjének szabadságát. A nagyobb termelékenységű gazdaságnak jobb pénzre és fejlettebb tőkepiacokra van szüksége ahhoz, hogy kiaknázhassa lehetőségeit.

Olyan gazdaság felé tartunk, amelyben a szoftverek végzik el a korábban emberek által – telefonhívások, weboldalak és személyes találkozók révén – ellátott feladatok jelentős részét. Az MI-ágensek egyre gyakrabban végeznek majd kutatást, tárgyalást, vásárlást, valamint koordinációt más ágensekkel.

Ehhez a gazdasághoz folyamatosan működő pénzügyi infrastruktúrára van szükség. A pénznek és a tőkének a szoftverek sebességével, a nap 24 órájában, az év minden napján rendelkezésre kell állnia.

Ahogy az egyének és a vállalatok egyre több tevékenységet bíznak MI-re, szükségük lesz olyan gyakorlati megoldásokra, amelyek lehetővé teszik ágenseik számára, hogy a nevükben tranzakciókat hajtsanak végre.

Ez digitális pénztárcákat, programozható fizetési megoldásokat, átruházható eszközöket és olyan pénzügyi szolgáltatásokat jelent, amelyekhez a szoftverek közvetlenül hozzáférhetnek.

A Bitcoin és más digitális eszközök természetes módon illeszkednek ebbe a környezetbe. Az interneten keresztül működő ágensnek olyan tőkére van szüksége, amelyet digitálisan képes felismerni és felhasználni. Nem mozgathat aranyrudat fénysebességgel, és nem várhat hónapokig egy ingatlanügyletre minden alkalommal, amikor erőforrásokat kell csoportosítania.

A digitális intelligencia növelni fogja a megvalósítható produktív tevékenységek körét. A digitális eszközök segíthetnek e tevékenységek finanszírozásában és összehangolásában.

A szakpolitikai javaslatom egyszerű: az egyéneknek és a vállalatoknak joguk kell, hogy legyen digitális eszközök létrehozására, kibocsátására, őrzésére, átutalására és felhasználására, hogy ezáltal vagyont és jólétet teremthessenek.

A digitális eszközök és a digitális intelligencia kora digitális jogokról szóló nyilatkozatot igényel, nem pedig korlátozásokról szólót.

A szabadság a cselekvés képességével kezdődik.

A digitális eszközökre vonatkozó hasznos szabályozási keretrendszernek öt alapvető jogot kell biztosítania.

1) Létrehozás: új digitális eszközök, pénzügyi eszközök és alkalmazások fejlesztése.

2) Kibocsátás: az eszközök piacra vitele, valamint felhasználásuk vállalkozások és termelőtevékenység finanszírozására.

3) Letétkezelés: az eszközök közvetlen birtoklása vagy a legjobb szolgáltatást nyújtó letétkezelő kiválasztása.

4) Átadás: az eszközök mozgatása magánszemélyek, vállalatok, pénztárcák és szolgáltatók között.

5) Felhasználás: költés, befektetés, jövedelemszerzés és az eszközök fedezetként történő felhasználása hitelfelvételhez.

Hagyjuk versenyezni a digitális dollárt: a digitális valuta eljuttathatja a dollárt az emberekhez világszerte, és lehetővé teheti annak fénysebességű továbbítását. Ha azt akarjuk, hogy a dollár sikeres legyen, támogatnunk kell a legjobb vállalatok közötti versenyt a fizetőeszköz hasznosabbá tétele érdekében.

A bázeli keretrendszer 1250%-os kockázati súlya a 2b csoportú kriptoeszköz-kitettségekre jól mutatja a meglévő tőkekezelések súlyosságát. Úgy vélem, hogy a politikai döntéshozóknak felül kellene vizsgálniuk ezt a kezelést, és a digitális eszközöket a tényleges kockázataik és a kapcsolódó tevékenység alapján kellene értékelniük. Egy ügyfél számára eszköz tartása, a fedezet melletti hitelnyújtás és a bank saját mérlegében való pozíciófelvétel különböző tevékenységek. A szabályozásnak különbséget kell tennie közöttük.

A tokenizált értékpapírok a nap 24 órájában, a piacokon keresztül elérhetővé tehetik a részvényeket és a hitelt. Legnagyobb potenciáljuk abban rejlik, hogy mit tesznek lehetővé a tulajdonosaik számára.

Egy befektetőnek képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül tartson egy tokenizált értékpapírt, átruházza azt egy előnyben részesített szolgáltatóra, és egy versenyképes piacon felhasználja letétkezelésre és hitelezésre. Egy vállalatnak is rendelkeznie kell ezekkel a jogokkal.

A pénzügyi adatvédelem a gazdasági szabadság része. Az egyéneknek képesnek kell lenniük a saját életük élésére, a vállalatoknak pedig arra, hogy rutinszerű üzleti tevékenységet folytassanak anélkül, hogy szükségtelenül nyilvánosságra hoznák pénzügyi ügyeiket.

A jelentős küszöbérték, például a 10.000 dollár alatti hétköznapi, jogszerű tranzakciók nem vonhatják maguk után a rutinszerű kormányzati jelentéstételt pusztán azért, mert pénz vagy digitális eszközök mozogtak. A jelentéstételnek meghatározott közérdeket kell szolgálnia, és a kockázattal arányos terhet kell rónia.

A szövetségi devizaügyletekre vonatkozó jelentéstételi szabály a 10.000 dollár feletti készpénzes tranzakciókra vonatkozik, beleértve a szabályok alapján összesített tranzakciókat is. Ez a küszöbérték 1972-ből származik.

Egy 2024-es jelentésben a Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal becslése szerint az inflációval korrigált küszöbérték 2023-ban körülbelül 72.880 dollár lett volna.

(Szerk: Már 2023 is 3 éve volt, ugye. Eredetileg a kongresszus 1970-ben fogadta el Banktitok törvényt (Bank Secrecy Act (BSA) , amelynek végrehajtási rendelete 1972-ben rögzítette a ma is ismert Készpénztranzakciós Jelentést (Currency Transaction Report – CTR).

Ez kötelezte a pénzintézeteket, hogy minden olyan készpénzes be- és kifizetést, amely egyetlen napon belül meghaladja a 10.000 dollárt, automatikusan jelentsenek a szövetségi kormánynak.)

Ha évtizedekig változatlanul hagyjuk a küszöbértéket, az egyre inkább a hétköznapi gazdasági tevékenységet egy sokkal nagyobb tranzakciókra tervezett rendszer alá vonja. A döntéshozóknak meg kellene emelniük az elavult jelentési küszöbértékeket, és az inflációhoz kellene indexálniuk azokat.

A digitális gazdaságnak egyértelmű védelemre is szüksége van a személyek, vállalkozások és saját számláik vagy pénztárcáik közötti rutinszerű átutalások esetében.

Az ügyfélazonosítási adatok (KYC) újrafelhasználhatósága.

A politikai döntéshozóknak gyakorlatiassá kell tenniük a személyazonosság egyszeri ellenőrzését és a megbízható hitelesítő adatok újrafelhasználását a szolgáltatók között, az ügyfél engedélyével és megfelelő frissítésekkel. Támogatni kell az interoperábilis hitelesítő adatokat, amelyek csak a tranzakcióhoz szükséges információkat teszik közzé.

Az adómentességek és a kormányzati jelentéstételi küszöbértékek különböző problémákat oldanak meg. Mindkettőnek tiszteletben kell tartania a polgárok idejét és a mindennapi élet gazdaságosságát. Egy olyan eszköz, amely azonnal mozog, de órákig tartó papírmunkát eredményez, nem váltotta be a digitális pénz ígéretét.

A döntéshozóknak érdemi de minimis mentességet kellene megállapítaniuk a szokásos digitális eszközökkel kapcsolatos kifizetésekre (Saylor itt egy 200 dolláros éttermi étkezést hoz példának.)

A kedvezménynek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy fedezze a hétköznapi kiadásokat, az inflációhoz kell indexálni, és elég egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy kiküszöbölje a jogosult kifizetések felesleges tranzakciónkénti számításait és nyilvántartását.

Meggyőződésem, hogy a digitális eszközök piaca akár 100 billió dolláros iparággá is kinőheti magát. E potenciál kiaknázásához emberek és vállalatok millióinak kell kísérletezniük a tőke létrehozásának és szervezésének jobb módjaival.

Biztosítsuk számukra a jogot a digitális eszközök létrehozására, kibocsátására, letétkezelésére, átruházására és felhasználására. Hagyjuk őket versenyezni azért, hogy ezek az eszközök minél hasznosabbá váljanak. Így teremthetünk jólétet és gyarapodást az intelligencia korában.

(Szerk: mi magunk is javasoltunk már valami hasonlót 2024-ben itthonra, ha emlékeztek).