Legalábbis ezt állítja az Arany Világtanács (World Gold Council) legutóbbi jelentése (Gold Demand Trends: Q3 2026) év/év összehasonlítási alapon.

A jelentés szerint 2026. év 3. negyedévben a globális jegybanki kereslet 321 tonna volt.

A hivatalosan bejelentett tranzakciók (120 tonna) túlnyomó részéért 2 ország felelt, miközben a vásárlások mintegy 63%-a nem bejelentett csatornákon keresztül zajlott.

Kínai Népi Bank (PBoC): a negyedév legnagyobb hivatalos vevője, amely önmagában 63 tonna aranyat vásárolt, felpörgetve az év korábbi szakaszában látott ütemet.

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP): a második legaktívabb vásárlóként 40 tonnával növelte tartalékait a negyedévben. Lengyelország kifejezett stratégiai célja, hogy középtávon elérje a 700 tonnás aranytartalékot.

Üzbegisztán és Kazahsztán: mindkét közép-ázsiai ország jegybankja 14-14 tonnával gyarapította készleteit.

A Cseh Nemzeti Bank: kisebb szereplőként 5 tonnát vásárolt, ami a korábbi állományához képest gyors, 6%-os növekedést jelent.

Vigyázó szemünket most a lengyelek felé vessük:

Lengyelországot nem az opportunizmus vagy egy újabb gazdasági válságtól való egyszerű félelem mozgatja.

Stratégiájuk a fegyveres konfliktusok korába való visszatérésre és a többpólusú világrendre adott válasz. Az arany számukra a katonai elrettentés (hadsereg-modernizáció) mellett a pénzügyi elrettentő erőt képviseli: azt üzeni a piacoknak és a potenciális agresszoroknak, hogy az ország gazdaságilag megtörhetetlen és teljesen önellátó egy elhúzódó regionális krízis esetén is.

Lengyelország geopolitikai elhelyezkedése miatt – közvetlenül határos az orosz exklávé Kalinyingráddal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával – az ukrajnai háború kitörése óta közvetlen biztonsági fenyegetettségben él.

A lengyelek elemezték az Oroszország elleni nyugati szankciókat, amelyek során a külföldi devizatartalékokat (dollár, euró) a nyugati bankok gyakorlatilag befagyasztották. Az arany az egyik olyan eszköz, amelynek nincs partnerkockázata (nem tartozik senkinek, nem lehet egy gombnyomással leértékelni vagy zárolni).

Lengyelország nem tagja az eurózónának, a nemzeti valutát, a zlotyt használja. Az arany felhalmozása egyben egyfajta pénzügyi függetlenségi nyilatkozat Brüsszellel és a nyugat-európai magországokkal szemben.

A hatalmas aranytartalék jelentős hitelességet és stabilitást ad a lengyel zlotynak. Ez biztosítja, hogy az ország külső pénzügyi sokkok vagy egy esetleges globális gazdasági világválság esetén is önálló és stabil maradhasson, ne szoruljon azonnali külső mentőcsomagokra.

Az aranyvásárlás egyfajta biztosítás a meglévő világrendszerek (dollár- és euróalapú piacok) esetleges strukturális válsága vagy magas inflációja ellen.

A Lengyel Nemzeti Bank az elmúlt években rendkívül agresszív aranyvásárlási stratégiát folytatott a pénzügyi stabilitás és a geopolitikai kockázatok kivédése érdekében. Ennek eredményeként a lengyel tartalékok szintje 2026-ra elérte a cca. 673 tonnát, amivel az ország bekerült a világ 10 legnagyobb aranytartalékkal rendelkező nemzete közé. A lengyel jegybank végső célként a 700 tonnás szint elérését tűzte ki.

Az Európai Központi Bank közvetlen, saját mérlegében szereplő aranytartaléka stabilan cca. 507 tonna körül mozog. Fontos megjegyezni, hogy ez kizárólag az EKB, mint intézmény saját készlete, és nem keverendő össze az euróövezeti tagállamok (például Németország, Olaszország vagy Franciaország) saját nemzeti jegybanki aranytartalékaival, amelyek külön-külön ennél lényegesen nagyobbak.