Dél-Koreában is jól alakulnak a dolgok, már ami a digitális devizákról szóló szabályozást illeti.

Az egyik fontos lépést már korábban megtették, amivel reflektáltak a való életben (pénzügyi piacokon) történő változásokra.

Ez volt az, amikor a nemzetközi átutalások kapcsán szabályozták pénzügyi szempontból a digitális devizákat, digitális fizetőeszközöket.

Most a jogi fronton is megindult egy progresszív szabályozásra utaló kísérlet, aztán majd meglátjuk, hogy mi is lesz belőle.

Az ottani Demokrata Párt ugyanis egy kiegészítést kíván tenni a már meglévő Elektronikus Pénzügyi utalásokról szóló törvényhez (Electronic Financial Transaction Act), amit majd idén szeptembertől kívánnak közösen átrágni a törvényhozásban illetékesekkel.

A párt képviseletében Park Yong-jin arról nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy jelenleg nincsen érvényes jogi fogalmi rendszer a digitális devizákra Dél-Koreában, sem pedig szabályozás azokra, akik ezeket a pénzügyi termékeket megvásárlásra kínálják, ezért célszerű jogi keretet adni a dolgoknak.

Szeptemberre szeretnék vitára tűzni a tervezetet, melyben jelenleg 5 kategória van azokra a szereplőkre, akik digitális devizákkal foglalkoznak.

Ezek a következőek:

• “Virtual currency traders” – vagyis a virtuális kereskedők, azaz akik terméket vagy szolgáltatást árulnak a digitális devizáért
• “Virtual currency dealers” – vagyis virtuális pénzügyi vállalkozás, azaz azok, akik piacot biztosítanak a digitális devizákkal való kereskedéshez (pl: tőzsdék)
• “Virtual currency brokers” – vagyis virtuális brókerek, azaz azok, akik „közvetítenek” a piacon, azaz pl. értékpapírokat, (határidős) opciókat adnak és vesznek
• “Virtual currency issuers” – vagyis a bányászok
• “Virtual currency managers” – vagyis akik „tárolják” és menedzselik mások digitális devizáit

A szabályozás tervezet a „currency”, tehát a fizetőeszköz fogalmát használja a digitális devizák vagy virtuális fizetőeszközök/kripto pénzek kapcsán.  A digitalcash.hu álláspontja szerint tehát feltétlen progresszív a fizetőeszközként való elismerése a digitális devizáknak, de a nagy ugrás még hátra van, tehát hogy bátran merjük (lehet ez még a jövő zenéje) a digitális pénzeszközökön belüli digitális pénznek nevezni a kripto pénzeket.

Ezzel a kérdéssel több írásunkban foglalkoztunk már, akit érdekel megtekintheti őket pl. itt.

A tervezet nem csekély pénz (442.000 dollár) letételéhez és a piaci szabályozó szerveknél történő regisztrációhoz köti a fenti piaci kategóriákba történő felvételt, de ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy bőven lesz rá jelentkező.

Mi a magunk részéről csak annyit teszünk hozzá, hogy ismételten megkerestük az MNB-t a várható hazai szabályozás kapcsán és most kíváncsian várjuk a válaszukat.