A mai posztunkban azon elmélkedünk, hogy milyen megoldások léteznek arra nézve, ha valaki a már korábban megszerzett gazdasági előnyét úgy kívánja megtartani vagy akár transzferálni, hogy közben a saját személye ismeretlen marad a kívülállók számára.

Előre bocsátjuk, hogy gondolataink szigorúan elméletiek, senkit nem bíztatunk semmilyen bűncselekmény elkövetésére, csupán érdekesnek találjuk a témát szabályozási és jogi szempontok alapján is.

A következő évtizedek egyik nagy problémája „digitális területen” ugyanis az adózási kérdések (lásd még: „digitális nomádok”, internet alapú munkahely, AI-robotok adózása, stb.) mellett a különböző digitális ügyletek mögött álló személyek és csoportok (vagyis a valódi haszonélvezők) felderítése lesz.

Alapvetően 2 út kínálkozik digitális területen is az anonimitásunk megőrzésére, de természetesen további „megoldások” is létezhetnek.

Az első az ún. stróman út, azaz kell találnunk egy jó strómant és/vagy létrehoznunk egy DAO-t vagy csatlakozni hozzá.

A stróman (eredeti jelentése szerint szalmabábu, a német Strohmann szó után), ugye az a személy, aki valaki helyett eljár, vagy valamilyen vállalkozáshoz a nevét adja, annak érdekében, hogy az eredeti érdekeltek rejtve maradjanak a hatóságok vagy a piac többi szereplője elől. Gyakran az igazi ötletgazdák/haszonélvezők helyett ők “viszik el a balhét”.

Eklatáns példa Mo.-n az ún. olaj ügyek kapcsán a szervezett alvilági körökből verbuválódott „végrehajtói csapat”. Ők azok – akik részben költekező életmódjuknak, részben a későbbiekben elkövetett bűncselekményeiknek köszönhetően – „foghatóak voltak”, akár jogi, akár média szempontból. Az igazi ötletgazdákat azonban vélhetően máshol kellene keresni.

Ők tehát – ebből a szempontból – strómanok voltak, olyan strómanok, akik nem egyszeri díjazást kaptak, hanem maguk is érdekeltek voltak a „rendszer” minél olajozottabban való „működtetésében”, hiszen vélhetőleg a sikeres „tranzakciók” után kapták a részesedésüket.

Véleményünk szerint előbb-utóbb a „stróman világ” be fog költözni a digitális vagy kibertérbe  is, hiszen ahogy egyre jobban nőni fog a digitális devizák árfolyama, egyre többen fogják úgy gondolni, hogy az államnak ehhez a növekedéshez semmilyen köze ne legyen. Az adó elkerülés/optimalizálás mellett meg fognak jelenni a bizonyos blokklánc tranzakciók legalizálására/felismerhetetlenné tételére szakosodott informatikai cégek és vagy társasági formák (DAO) is.

Ezek csírájában már most is léteznek, de elterjedtségükben/technológiájukban/szervezettségükben talán még gyerekcipőben járnak.

Ami jelenleg is működik az anonimitás megőrzésére (bár nem 100%-osan) azok az ún. Bitcoin mosodák.

Anélkül, hogy belemennénk olyan nyalánkságokba, mint Tor böngésző, AlphaBay, DNM, stb., elég, ha beütjük a gugliba, hogy „tumbling bitcoin, bitcoin laundry, mixing bitcoin” és máris megkapjuk jó pár ezzel foglalkozó oldal webes elérhetőségét.

Ezek az oldalak azzal foglalkoznak – főleg a Bitcoin kapcsán –, hogy a nekik elküldött Bitcoinokat összemossák más „tiszta forrásból” (lásd még: magyar népdalok) származó Bitcoinokkal, adott esetben még fel is aprózzák azt, majd a „mosóból” egy vagy több tranzakcióval kikerülve, ezeknek a Bitcoinoknak a „nyoma” elvész, azaz tisztára mosódnak. Itt hívnánk fel arra is a figyelmet, hogy „mosni” a ruhákon kívül még pénzt „szokás”, ezzel visszautalnánk arra a kérdésre, (és a kérdést részben érintő korábbi posztunkra), hogy pénz-e a Bitcoin (és az egyéb digitális valuták)? A választ a nyájas olvasó képzeletére bízzuk:-D

Annyi azért tegyünk hozzá a fentiekhez, hogy bár nem egyértelmű ennek a kérdésnek a megítélése – és sajnos mi sem rendelkezünk az ehhez szükséges informatikai tudással –, de úgy tűnik, hogy az ilyen „mosóból” kikerült Bitcoinok útjának visszakövetése nem lehetetlen, csupán csak eléggé nehéz:D,

A felderítő „hatóságok” szempontjából sem mindegy, hogy egy út járhatatlan, vagy nehezen, de járható, pláne nem mindegy az ilyen szolgáltatást igénybe vevőknek. Ráadásul azon túl, hogy rosszabb esetben szimplán leléphetnek az elutalt Bitcoinokkal az ilyen cégek,hiszen „kicsi” a kockázat, hogy törvényes igényekkel (hol?, ki? az adócsaló/bűnöző?) lépnek fel velük szemben, azért az információ/adat a mosásról náluk marad. Mindegyik ezzel foglalkozó cég azt ígéri, hogy az „alap tranzakció” törlésre kerül a nyilvántartásból, na, de ki tudja ezt ellenőrizni és hogyan? Más esetek kapcsán szintén meg van a kétely a nagy szolgáltatók (Google, Apple, stb.) hasonló tartalmú ígéreteinek betartását illetően.

Akadnak aztán olyan altcoinok is, akik ezt (ti: az anonimitást) „alapból” tudják, azonban a fellelhető technikai információk szerint ezek sem 100%-sak, azaz elképzelhető az ilyen coinokat használók „felkutatása”, vagy ne adj’ Isten a használói szokásaik feltérképezése, az ún. profil alkotás.

(Ennek kapcsán bíztatnánk olvasóinkat, hogy amennyiben bővebb és valamelyik félre (hatóság-felhasználók) nézve megnyugtatóbb információval rendelkeznek, azt megosztani velünk a komment szekcióban szíveskedjenek.)

Természetesen az ilyen a „mosás” által anonimitást kínáló szolgáltatók mellett megjelentek az olyan a visszakövetést ígérő szolgáltatók is, mint a Chainalysis vagy a BitCluster, akik pont az ellentettjét, azaz a coinok nyomon követését ígérik a felhasználóik számára. Itt ugyanaz a helyzet, mint a” nyomok eltüntetésénél”. Nem látszik 100%-ban bizonyítottnak a visszakövetést biztosító módozat eredményessége.

A probléma (jogi) gyökere továbbra is abban a megközelítésben kereshető formálisan, amit az Európai Unió Bírósága a C264/14 számú, Skatteverket kontra David Hedqvist ügyben hozott ítéletében mondott ki. Ez alapján a Bitcoinnal kapcsolatos tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik.

A formális megközelítés pedig azért mondatott ki, mert – mint azt tudjuk a banki gyakorlatból is – a pénzmosást és egyéb gazdasági bűncselekmények elkövetését nem az állítja meg, ha valamely intézmény rendelkezik pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel.

Ahogy korábban írtuk: szabályozást lehet és adott esetben kell is tenni és követni is azt, azonban embereket „megfixálni”, jogkövetővé, igazság szeretővé és erkölcsössé tenni, már jóval bonyolultabb (feladat lenne).