Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinDigitális strómanok, szevasztok!
06
Júl

Digitális strómanok, szevasztok!

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    4 hozzászólás
  • Kategória

A mai posztunkban azon elmélkedünk, hogy milyen megoldások léteznek arra nézve, ha valaki a már korábban megszerzett gazdasági előnyét úgy kívánja megtartani vagy akár transzferálni, hogy közben a saját személye ismeretlen marad a kívülállók számára.

Előre bocsátjuk, hogy gondolataink szigorúan elméletiek, senkit nem bíztatunk semmilyen bűncselekmény elkövetésére, csupán érdekesnek találjuk a témát szabályozási és jogi szempontok alapján is.

A következő évtizedek egyik nagy problémája „digitális területen” ugyanis az adózási kérdések (lásd még: „digitális nomádok”, internet alapú munkahely, AI-robotok adózása, stb.) mellett a különböző digitális ügyletek mögött álló személyek és csoportok (vagyis a valódi haszonélvezők) felderítése lesz.

Alapvetően 2 út kínálkozik digitális területen is az anonimitásunk megőrzésére, de természetesen további „megoldások” is létezhetnek.

Az első az ún. stróman út, azaz kell találnunk egy jó strómant és/vagy létrehoznunk egy DAO-t vagy csatlakozni hozzá.

A stróman (eredeti jelentése szerint szalmabábu, a német Strohmann szó után), ugye az a személy, aki valaki helyett eljár, vagy valamilyen vállalkozáshoz a nevét adja, annak érdekében, hogy az eredeti érdekeltek rejtve maradjanak a hatóságok vagy a piac többi szereplője elől. Gyakran az igazi ötletgazdák/haszonélvezők helyett ők “viszik el a balhét”.

Eklatáns példa Mo.-n az ún. olaj ügyek kapcsán a szervezett alvilági körökből verbuválódott „végrehajtói csapat”. Ők azok – akik részben költekező életmódjuknak, részben a későbbiekben elkövetett bűncselekményeiknek köszönhetően – „foghatóak voltak”, akár jogi, akár média szempontból. Az igazi ötletgazdákat azonban vélhetően máshol kellene keresni.

Ők tehát – ebből a szempontból – strómanok voltak, olyan strómanok, akik nem egyszeri díjazást kaptak, hanem maguk is érdekeltek voltak a „rendszer” minél olajozottabban való „működtetésében”, hiszen vélhetőleg a sikeres „tranzakciók” után kapták a részesedésüket.

Véleményünk szerint előbb-utóbb a „stróman világ” be fog költözni a digitális vagy kibertérbe  is, hiszen ahogy egyre jobban nőni fog a digitális devizák árfolyama, egyre többen fogják úgy gondolni, hogy az államnak ehhez a növekedéshez semmilyen köze ne legyen. Az adó elkerülés/optimalizálás mellett meg fognak jelenni a bizonyos blokklánc tranzakciók legalizálására/felismerhetetlenné tételére szakosodott informatikai cégek és vagy társasági formák (DAO) is.

Ezek csírájában már most is léteznek, de elterjedtségükben/technológiájukban/szervezettségükben talán még gyerekcipőben járnak.

Ami jelenleg is működik az anonimitás megőrzésére (bár nem 100%-osan) azok az ún. Bitcoin mosodák.

Anélkül, hogy belemennénk olyan nyalánkságokba, mint Tor böngésző, AlphaBay, DNM, stb., elég, ha beütjük a gugliba, hogy „tumbling bitcoin, bitcoin laundry, mixing bitcoin” és máris megkapjuk jó pár ezzel foglalkozó oldal webes elérhetőségét.

Ezek az oldalak azzal foglalkoznak – főleg a Bitcoin kapcsán –, hogy a nekik elküldött Bitcoinokat összemossák más „tiszta forrásból” (lásd még: magyar népdalok) származó Bitcoinokkal, adott esetben még fel is aprózzák azt, majd a „mosóból” egy vagy több tranzakcióval kikerülve, ezeknek a Bitcoinoknak a „nyoma” elvész, azaz tisztára mosódnak. Itt hívnánk fel arra is a figyelmet, hogy „mosni” a ruhákon kívül még pénzt „szokás”, ezzel visszautalnánk arra a kérdésre, (és a kérdést részben érintő korábbi posztunkra), hogy pénz-e a Bitcoin (és az egyéb digitális valuták)? A választ a nyájas olvasó képzeletére bízzuk:-D

Annyi azért tegyünk hozzá a fentiekhez, hogy bár nem egyértelmű ennek a kérdésnek a megítélése – és sajnos mi sem rendelkezünk az ehhez szükséges informatikai tudással –, de úgy tűnik, hogy az ilyen „mosóból” kikerült Bitcoinok útjának visszakövetése nem lehetetlen, csupán csak eléggé nehéz:D,

A felderítő „hatóságok” szempontjából sem mindegy, hogy egy út járhatatlan, vagy nehezen, de járható, pláne nem mindegy az ilyen szolgáltatást igénybe vevőknek. Ráadásul azon túl, hogy rosszabb esetben szimplán leléphetnek az elutalt Bitcoinokkal az ilyen cégek,hiszen „kicsi” a kockázat, hogy törvényes igényekkel (hol?, ki? az adócsaló/bűnöző?) lépnek fel velük szemben, azért az információ/adat a mosásról náluk marad. Mindegyik ezzel foglalkozó cég azt ígéri, hogy az „alap tranzakció” törlésre kerül a nyilvántartásból, na, de ki tudja ezt ellenőrizni és hogyan? Más esetek kapcsán szintén meg van a kétely a nagy szolgáltatók (Google, Apple, stb.) hasonló tartalmú ígéreteinek betartását illetően.

Akadnak aztán olyan altcoinok is, akik ezt (ti: az anonimitást) „alapból” tudják, azonban a fellelhető technikai információk szerint ezek sem 100%-sak, azaz elképzelhető az ilyen coinokat használók „felkutatása”, vagy ne adj’ Isten a használói szokásaik feltérképezése, az ún. profit alkotás.

(Ennek kapcsán bíztatnánk olvasóinkat, hogy amennyiben bővebb és valamelyik félre (hatóság-felhasználók) nézve megnyugtatóbb információval rendelkeznek, azt megosztani velünk a komment szekcióban szíveskedjenek.)

Természetesen az ilyen a „mosás” által anonimitást kínáló szolgáltatók mellett megjelentek az olyan a visszakövetést ígérő szolgáltatók is, mint a Chainalysis vagy a BitCluster, akik pont az ellentettjét, azaz a coinok nyomon követését ígérik a felhasználóik számára. Itt ugyanaz a helyzet, mint a” nyomok eltüntetésénél”. Nem látszik 100%-ban bizonyítottnak a visszakövetést biztosító módozat eredményessége.

A probléma (jogi) gyökere továbbra is abban a megközelítésben kereshető formálisan, amit az Európai Unió Bírósága a C264/14 számú, Skatteverket kontra David Hedqvist ügyben hozott ítéletében mondott ki. Ez alapján a Bitcoinnal kapcsolatos tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik.

A formális megközelítés pedig azért mondatott ki, mert – mint azt tudjuk a banki gyakorlatból is – a pénzmosást és egyéb gazdasági bűncselekmények elkövetését nem az állítja meg, ha valamely intézmény rendelkezik pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel.

Ahogy korábban írtuk: szabályozást lehet és adott esetben kell is tenni és követni is azt, azonban embereket „megfixálni”, jogkövetővé, igazság szeretővé és erkölcsössé tenni, már jóval bonyolultabb (feladat lenne).

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ
4 hozzászólás
  • Melyik úton ne induljunk el?! – Digitalcash.hu Válasz

    […] a szenátorok tanulmányozzák a digitális devizákat. Az Unió jogi  perekben foglalt állást a digitális devizák jogi és adóügyi helyzetéről. Japánban törvényes […]

    2017-07-09 at 20:24
  • Kis Balázs Válasz

    Hála az égnek a pénzmosás legális tevékenységekből épül fel, és 3 fő részre osztható. Ennek ellenére az egész az illegális, és a Törvény szerint a pénz származásának leplezésére szolgál. Mondtatok egy példát erre a bitcoin mixing szolgáltatások említésével, most én is mutatnék egyet:

    Online szerencsejáték/kaszinó. Ez már fiat pénzzel is bevált, hát még bitcoinnal hogy beválna… Az ötletet amúgy a CSI/Cyberhelyszínelők c. sorozatból vettem, de ha bűncselekménynek minősül az említése, akkor moderáljatok 😀

    Beutalod a pénzt néhány limitmentes “privát” asztalra (pl pókernél), majd becsatlakozik a “társ”. Ez egy másik account, egy bottal ezeket jól lehet vezérelni, automatizálni. Aztán szépen all in és kiszállsz -> nyert a társ. Ez így megy pár körön keresztül, közben diverzifikálódik a betett pénz, amit aztán egy másik accounthoz gyűjtesz: ez már tiszta pénz, csak ki kell venned. Ha a kaszinó nem ad ki adatokat, amit amúgy lehet róla tudni törvények és az ÁSZF tanulmányozásával, akkor nyert ügyed van.

    Ha tőzsdeszerűen működik, akkor még jobb: csak a beutalás és a kiutalás látszódik, a köztes lépések nem rögzülnek a blokkláncon. (Kiutalás itt most mint a kaszinó rendszeréből történő kiutalás.) Ja és persze adóbevallásba is lehet rögzíteni, mint szerencsejáték űzéséből származó jövedelem… Kell ennél jobb? 😀

    2017-07-15 at 08:28
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Sounds good:-D

      2017-07-15 at 14:06
  • Bitcoin (pénz)mosodák: lehet-e vagy kell-e egyáltalán szabályozni őket? – Digitalcash.hu Válasz

    […] írásunkban rápillantottunk a bitcoin mosodák kérdéskörére. Ezek röviden és leegyszerűsítve olyan […]

    2017-07-19 at 15:33

Leave A Comment

Digitalcash.hu