Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinBitcoin (pénz)mosodák: lehet-e vagy kell-e egyáltalán szabályozni őket?
19
Júl

Bitcoin (pénz)mosodák: lehet-e vagy kell-e egyáltalán szabályozni őket?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    2 hozzászólás
  • Kategória

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

Az 1990-es évektől kezdődően kezdődött el igazán a pénzügyi piacok liberalizálódása, amit a pénzügyi piacok digitalizálódása váltott, illetőleg kísér jelenleg is. A technológiai fejlesztések hatására az utóbbi évtized(ek)ben egy olyan nemzetközi gazdasági környezet alakulhatott ki, melyben egyszerűen és a korábbi állapothoz gyorsa(bba)n lehet többszörösen összetett, határokon átívelő pénzügyi tranzakciókat megvalósítani. Ez a bitcoinnal és az egyéb digitális devizákkal nemcsak, hogy egyszerű, hanem alap esetben szinte azonnali is. Erről már sok cikk született, mi is foglalkoztunk vele az IMF szempontjai alapján. Most egészítsük ki ezeket egy a területhez szorosan kapcsolódó kérdéskörrel: a pénzmosással.

Korábbi írásunkban rápillantottunk a bitcoin mosodák kérdéskörére. Ezek röviden és leegyszerűsítve olyan blokklánc helyek, ahol a „beküldött”  bitcoinokat más bitcoinokkal „vegyítik” azokat adott esetben újra felosztják mennyiségileg és úgy küldik tovább számtalan egyéb bitcoin „címre”.

Most a Petya ransomware kapcsán  újra felmerült ezeknek a mosodáknak a kérdése, mert a támadók a kizsarolt (nem túl nagy értékű) bitcoint (pénzt) „megforgatták egy-két „bitcoin mosodán” keresztül. Azért írunk egy-kettőt, mert a bitcoinok úgy tűnik eljutottak egy publikus tőzsdéig is, ami ha megtörténik, akkor ember legyen a talpán, aki onnan nyomon tudja követni a történéseket.

(Vegyük csak azt, hogy a Kraken 10-szeres növekedésről számolt be az előző negyedévhez képest. Azt hiszem nem nehéz elgondolni, hogy egy jól működő tőzsde, – vagy ahogyan azt a  nyomon követési szakemberek hívják: „ high volume address” –  milyen kihívás lehet a nyomon követőknek.)

A képen látható, hogy milyen bonyolult a nyomon követése még ennek a viszonylag kevés számú kizsarolt bitcoinnak is. Akkor játsszunk el a gondolattal, hogy milyen lehet, ha „ipari méretekben”, szervezetten „mosnák” a bitcoint „tisztára”. Igen, adott esetben akár a szervezett bűnözés.

Az egyik oldalon tehát ott áll az állam és a társadalom érdeke a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törekvésével és harcával.  A másik oldalon pedig a működő piac(gazdaság) és szintén a társadalom (egy másik) érdeke található.

A pénzmosás és terrorizmus ellenei „hagyományos” pénzügyi területen, a FATF ajánlása alapján jelenleg is ügyfél-átvilágítási kötelezettség áll fent. Tehát az ügyfél azonosításán túlmenően el kell végezni az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, nyilatkoztatni kell az ügyfelet a tényleges tulajdonos személyéről, (illetve hogy közszereplőnek minősül-e), valamint az üzleti kapcsolatra, vagy ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat is vizsgálni kell, azokról a lehető legtöbb információt be kell szerezni.

Az átvilágítás általában az üzleti kapcsolat létesítésekor történik és a különféle pénzügyi megbízásokkal kapcsolatos összeghatárokhoz kötődik, azon túl, hogy, – nyilván –  ha pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel, vagy ha a korábban rögzített, ügyféltől kapott azonosító adatok valódiságával, illetve megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, akkor is újra el kell végezni azt.

Aztán persze léteznek másmilyen megoldások (pl: tranzakció követő/szűrő szoftverek), amik azt célozzák, hogy kiszűrjék az aggályos, rosszhiszemű tranzakciókat.

Amennyiben mégsem tudják az átvilágítást megtenni a pénzügyi intézmények, úgy az üzleti kapcsolat létesítését, illetve az ügyleti megbízásban foglalt tranzakció végrehajtását meg kell tagadni és hiánypótlásra kell felszólítani az ügyfelet.

A digitális devizák kapcsán ezt az irányvonalat követi/követeli a különböző Bitcoin mosodák kapcsán a  Basel Institute on Governance , az Europol, az Interpol és bizonyos hivatalai/hatóságai is az U.S.A-nak.

A másik oldalon ott áll a társadalom önszabályozására való igény és az állami kontrolltól való (néha valóban jogos) félelem. Ahogy a hagyományos pénzek (készpénz) kapcsán sem tudjuk minden egyes bankjegy eredetét, úgy a digitális devizák kapcsán sem szükséges ez, vélik a másik oldalról. Ők azt mondják, hogy nem „dőlnek be” ennek a pénzmosás és terrorizmus „dumának” valójában a Kormányok semmi mást nem akarnak csak egy jól nyomon követhető pénzügyi rendszert, ami aztán a jól beazonosítható költések/pénzmozgások kapcsán jól átlátható adó fizetési kötelezettséget is jelent. A Kormányok tehát inkább ne avatkozzanak be a piac és a (civil) társadalom működésébe, tartsák tiszteletben azok szabadságát, különben a vége az lesz, mint amit Indiában, Venezuelában és akár Észak-Koreában látunk.

Megint mások azt mondják, hogy a ransomware egy sima kiber-biztonsági kérdés és a szabad társadalom az abszolút prioritás minden mással szemben. A digitális devizák felhasználói meg ne tartsanak értékeiket online és gondoskodjanak a kulcsaikról cold walletben, valamint ne nyissanak meg ész nélkül minden csatolmányt. Végső soron nem a jognak, hanem saját maguknak a felhasználóknak kell megvédeniük magukat.

Mi a magunk részéről a mérsékelt (minimum a „fogyasztói jogokat” védő) szabályozásban hiszünk. Ti mit gondoltok a kérdésről Kedves Olvasók?

Kép és részben a cikk  forrása: https://news.bitcoin.com/following-money-bitcoin-laundry/

Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

BTC: 18Z2LGDFKFJrPrFkm4oXi3kCggGEAYXYaT

LTC: LVddRoA3XE6vYUoM4ZTDq8rCz4xF4Fczje

DASH: XsxNHGP635dnnf1Watk2JP7zPZcMuckDz5

ETH: 0x718c385e93c1de153dc0ecb953035d007fd0e6a6

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607


dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás
  • Kis Balázs Válasz

    (Az indiai és venezuelai résznél sima szövegként van bent a link szócska.) Nyilvánvalóan nem lehet és kell. Nem lehet, mert ha lehetne, akkor már megtettük/ték volna. És kell, mert ha nem tudják elkölteni a pénzt a rosszfiúk, akkor nem lesznek erőforrásaik a következő támadáshoz. Ide persze mindenki olyan dumát képzel indokként, amilyet akar. Nyilván ami nem okoz nagymértékű kárt azt nem olyan fontos szankcionálni, és ezzel együtt nem is olyan könnyű…

    Az érmekeverés egyébként egy fontos szolgáltatás, a mai világban is lehet rá igény, pl. ha valaki egy szervezetet akar támogatni és fél a társadalom megvetésétől. (Pl. [rassz]
    | [vallás] | [szexuális irányultság] – ek/k/ak beilleszkedését segítő alapítvány, HA van ilyen…)

    Egy szabályozás, amit elképzelhetőnek tartok: a számla “közakarattal történő befagyasztása”. Ezt a jelenlegi kriptók nem teszik lehetővé, de később esetleg jöhet egy, ami támogatja.

    Vagyis ez a módszer korai felismerést igényel. A keverés közben/után már nem lehet megejteni ilyesmit civil áldozatok nélkül…

    Az okos szerződések már nagyon közel vittek a célhoz, lényegében csak két dolog hiányzik: a szavazás és a végrehajtás. Szavazási joggal rendelkezhetne minden felhasználó, bányász, és bíró. Ez persze úgy is kialakítható némi “hardkódolással”, hogy teljesen illeszkedjen a jelenlegi jogrendbe.

    A végrehajtás a legkényesebb kérdés. Nyilván nem tudjuk elkölteni másik felhasználó pénzét, így az állam sem képes rá, mert az egy kicsit durva lenne… Így erre ez a megoldás sem lenne képes. Azonban köthető okos szerződés a bányászokkal, hogy nem dolgoznak fel utalást a kérdéses címről.

    Na ide szántam volna még egy bekezdést, ami egy 3. fél nélküli keverést biztosító pénzről szólt volna, de aztán rájöttem, hogy baromság az elképzelésem, bár az ötlet kivihetőnek tűnik.

    2017-07-19 at 19:59
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Valahogy így vagyunk mi is, ahogy Te a véleményünkkel. Egyébként azt gondoltuk, hogy sok “savat” fogunk kapni, mert leírtuk: muszáj lesz valahogy szabályozni…

      2017-07-20 at 05:30

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.