Bevezetőnek csak annyit írnánk, hogy ha tudjuk, hogy manipulálják az arany árfolyamát, manipulálják a tőzsdei árfolyamokat, hallottunk híreket arról, hogy manipulálják a választások eredményét (lásd még Trump elnök esete az oroszokkal), akkor mi furcsát találunk abban, hogy manipulálják a Bitcoin árfolyamát?

Minek képzeljük a Bitcoint? Afféle szent tehénnek? Ugyanmár!

A bitcoin nem más, mint egy eszköz.

Mindenki másra használja, mindenkinek más a rövid és hosszú távú célja vele és mindenki mást remél tőle.

Következzen tehát vendégposztunk a téma kapcsán:

A bitcoin ára 8500 dollárig esett, de a többi kriptopénz sincs jó formában. Nem szoktam kommentálni az árfolyamokat, mert sok értelmét nem látom, ezúttal azonban kivételt teszek, mivel jó ürügyet szolgáltat a véleményem ismertetésére.

Egy korábbi bejegyzésben nem tartottam valószínűnek ekkora buckázást, az árak a felére estek azt követően (annak ellenére?), hogy az egyik amerikai értéktőzsde jegyezni kezdte a bitcoin árfolyamát, mégis így történt, amin érdemes elgondolkozni. Persze lehet ezt magyarázni a koreai szabályozással, a kínai bányászok kiebrudalásával, az indonéz hatóságok összevont szemöldökével, a japán kriptotőzsde meghekkelésével vagy a Facebook feltámadt lelkiismeretével, de ezek számomra csak annyira hitelesek, mint egy-két felkapott álguru okoskodása a Bloombergen.

A (dél) koreai igazságügy miniszter bejelentése a kriptopénzek forgalmának szabályozásáról körülbelül annyit ér, mint az orosz külügy miniszter-helyettes kijelentése a dollár használatának korlátozásáról: Sem itt, sem ott nem tudták a pénzügy minisztert rávenni – de lehet, hogy nem is akarták – e színes léggömbök felengedésére, így azoknak jelentős hatása egyelőre nincs, hacsak a hírértékét nem tekintjük annak: A kétségkívül tornyosuló problémáikat ezen országok időlegesen  minden bizonnyal a média felhasználásával próbálják tompítani, – részben sikerrel, hisz a kriptopénz forgalom Koreában visszaesett, de az orosz olajat is elkezdték rubelért vásárolni kisebb tételekben.  

Mindez nem jelenti, hogy a kriptopénzek szabályozására nem fog sor kerülni Koreában és másutt, vagy hogy az oroszok nem törekednek a dollárról történő leszakadásra, azonban látni kell, hogy itt is, ott is, meg másutt is  az országok pénzügyi vezetése el fogja szabotálni a globális főáramba nem illeszkedő, fontos döntéseket. Az, hogy az orosz pénzügyérek az utóbbi időben látványosan tolják a saját kripto-projektjüket, és a Sberbank már Svájcban szervez kriptopénz forgalmazást, annak különös oka van, ami a főáramba – némi döccenővel – belesimul:  

A színes lufikkal együtt benne van a levegőben, hogy az USA további gazdasági szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, amire az orosz elnökválasztás után – ha igazak a találgatások – radikális válaszlépések várhatók: A tőke szabad áramlásának és a rubel igény szerinti átválthatóságának korlátozása Oroszországban, amire a több (tíz)ezer offshore lovagnak valamilyen megoldást kell találnia. Ugyanakkor lehet, hogy e csatornán a pénz nemcsak egy irányban fog áramlani, hanem befelé is, mivel a „szerencsés” kiválasztottak (kiközösítettek) – befagyasztásra kerülő nyugati számláiról idejekorán haza kell menekíteni a vagyont, viszont abból nem akarnak adózni, és azt meg még kevésbé, hogy az állam rátegye a kezét… 

Mindez a Világkereskedelmi Szervezetből (WTO) való orosz kilépést is előre vetítheti, ami mindössze a kialakult helyzetet fogja (talán) szentesíteni, hisz a kereskedelmi szankciók a világkereskedelmi szerződésben foglalt elvek durva megsértését jelentik: Az ENSZ adatai alapján a világ országainak a fele ellen van érvényben valamilyen gazdasági szankció, ezért ha figyelembe vesszük a politikai motivációkat, a különböző nyílt és burkolt protekcionista intézkedéseket, a hivatalos vagy rejtett szubvenciót, a nemzetközi kartellek versenyt korlátozó magatartását,  valamint a korrupciót, úgy a világkereskedelem szabadságáról csak csöndben érdemes szót ejteni. 

És Kína? Vele mi a helyzet? 

Nos, a bitcoin bányászok kiűzetése – ha nem is a paradicsomból, de az országból – számomra megmosolyogtató abban az értelemben, hogy arra fokozatosan, több mint egy év alatt fog sor kerülni, és hangsúlyozottan gazdasági módszerekkel, tehát az adók és az elektromos áram díjának emelésével, a területfoglalási engedélyek és a környezet védelmi sarcok illetékeinek több hónapra széthúzott növelésével. Az indoklás is érdekes: A hatóságok elkezdtek aggódni az áramtermelés környezetkárosító hatása miatt. Meglátjuk, mi sül ki belőle, lehet, hogy semmi, hacsak nem akarnak helyzetbe hozni nyugaton néhány elkötelezett bányászt…

A kínai vezetés mindenesetre ügyel arra, nehogy véletlenül fennakadások legyenek a kriptopénz-hálózat működésében a meggondolatlan intézkedéseik nyomán. Ez az óvatosság eddig nem volt jellemző a kínaiakra, különösen nem, amikor a kripto-tőzsdéket és az ICO bizniszt néhány héttel ezelőtt egyik napról a másikra bezáratták: Tőzsdét nyitni ugyanis egy hét alatt is lehet bárhol a világban, ha megvan hozzá a szerver, a szoftver és az internet csatlakozás, viszont a bányászathoz nem egy, hanem több száz, több ezer számítógép szükséges, amelyek működési feltételeit nem lehet egyik napról a másikra megteremteni. Ugyanakkor tudni érdemes, hogy a bányászgépek egyúttal a tranzakciók hitelesítését is elvégzik, ezért a hálózat zökkenőmentes üzemeltetésében megkerülhetetlenek.

Érdekes, hogy – a híradások szerint – a magánszemélyek kriptopénz vásárlásaival és utalásaival nincs bajuk, csak azt ne hazai kripto-tőzsde igénybe vételével tegyék, ugyanakkor közismert, hogy ez az egyik legfontosabb útja a kínai vagyonok külföldre juttatásának, mivel a jüan szabad átváltása és kiutalása magánszemélyek részére nem biztosított. 

Azt rebesgetik, hogy a britek (angolszászok) komoly pozíciókkal rendelkeznek a kínai vezetésben és üzleti életben, nem véletlenül áramlik Hong-Kongon keresztül az egyre nagyobb kínai arany import meghatározó része, és úgy hírlik, hogy a londoni city-t sem azért adják fel a pénzügyi körök, hogy Frankfurtba, hanem hogy Hong-Kongba települjenek, aminek már jó ideje – jóval a Brexit előtt – megtörténtek az előkészületei.

Nekem meggyőződésem, hogy a kínai elit könyékig benne van a kriptopénz bizniszben (is), és abban a meghatározó nemzetközi pénzügyi körök hathatós támogatását élvezi, ezek nélkül a bitcoin – és annak kínai bányászata – nem futhatott volna be ilyen karriert. Az, hogy gátat szabnak a kriptopénzek terjedésének várható volt, és egyelőre hasonló tendenciák fognak érvényre jutni a világ más részein is, köztük az Egyesült Államokban: Nincs még itt az idő a felfuttatásukra, a dolláralapú rendszernek még néhány évig élnie kell.

Ezzel együtt furcsállom a kriptopénzek néhány hete tartó esését, amire lehetne akár piaci, akár nyakatekert okot kitalálni  – esetünkben a kettő nem sokban különbözik -,  ugyanakkor hajlok arra, hogy a szemem sarkából a Dow Jones-t figyeljem, mert a kettő összefügg, és ami a kriptopénzek árfolyamával történik, abból a részvénytőzsde viselkedésére is lehet következtetni, és viszont, még ha a kapcsolat nem is nyilvánvaló, és azt nem a közgazdaságtan szabályai írják le. Mindenesetre a világgazdaság fizetett vészmadarai néhány napja ismét rászálltak a meghatározó hírportálokra, amit a magam részéről nem a véletlennek tudok be.

Forrás: itt.

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b