Nem, nem a magyar üzletláncra gondoltunk, mert az legjobb tudomásunk szerint nem gondolkodik ilyenben, ahogy árcsökkentésben sem.

Ellenben tök érdekes látni a blokkláncos és tokenizációs banki törekvéseket Keleten, Nyugaton és a kettő között is.

Nyugaton a JP Morgan, keleten a Kínai Bankszövetség, “középen” meg az oroszok, és őket sem kellene leértékelni, elég itt csak a Sberbankra vagy a Nemzetközi Beruházási Bankra gondolni.

Ami a címben szereplő CBA-t illeti, az bizony a Kelet, vagyis a Kínai Bankszövetség (CBA), amely nemrég bejelentette, hogy olyan platformot kíván létrehozni a kereskedelem finanszírozásra, amely a blokklánc technológia használatára összpontosít.

(Emlékeztetőül Kína állami szinten is komolyan gondolja a bloklánccal való foglalkozást. Lásd még példaként az elviekben állam független, gyakorlatban csak a Jó Isten tudja, hogy mennyire független NEO-t.)

Eddig a platformban már 10 fő bank működik együtt ezen a területen, a tagok között tudható a HSBC (Kína), a Kínai Bank, a China Merchants Bank, a Ping An Bank és a China Postal Savings Bank is.

A projekjüket pedig hivatalosan „Kína(i) Kereskedelmi és Pénzügyi Bankközi Blokklánc Platform” -nak nevezik, és több pénzügyi szolgáltatáshoz, például kereskedelmi finanszírozáshoz, pénzügyi tranzakciókhoz, vámoláshoz is hozzá kívánnak járulni a jövőben.

Fang Xiao a HSBC China-tól az alábbiakat nyilatkozta:

„A bankközi platform létrehozása rendkívüli jellegű, célunk a különböző bankok közötti akadályok leküzdése és az információáramlás megvalósítása. A blokklánc technológia alkalmazása a kereskedelemfinanszírozás reformjának előmozdítása érdekében globális tendenciává vált. A HSBC Group tengerentúli blokklánc kereskedelmi pilotjai (próba tesztjei) azt mutatják, hogy a blokklánc a kereskedelem hatékonyságának, biztonságának és hatókörének javítását szolgálja. ”

Két ilyen próba tesztet (pilot) már be is fejeztek, ezek lehetővé tették számukra, hogy akkreditíveket, valamint eszközfedezetű egyéb értékpapírokat adjanak ki. Ezeket a teszteket a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank és a China Merchants Bank támogatásával végezték el.

Most a CBA el akarja kezdeni az együttműködést a kisebb kínai bankokkal is, ideértve az adózási és vámjogi kérdésekben történő kooperációt is.  Tény, hogy a kínai központi bank már elindította a Bay Area Trade Finance Blockchain Platform nevű projektet, amely már most hatással volt a térség pénzügyi intézményeire is. 

Bevallom őszintén, hogy nekem tetszik ez a dolog.

Egyfelől azért, mert Kína – a Litecoinhoz hasonlóan – nem nagy dolgokra tör (persze, de!), inkább azt mondja, hogy már meglévő tudást és technológiát használ fel meglévő use case-re.

A “halálom” ugyanis, amikor mondjuk az okos szerződéseket hypolják és túldimenzionálják az emberek. Azokat az okos szerződéseket, amik egyfelől sem nem okosak, másfelől jogilag nem is szerződések, harmadrészt pedig tele vannak bugokkal és biztonsági hibákkal. Ettől függetlenül persze meg van a maguk értelme, de azt nem szeretem, amikor a programozók jogászt játszanak. Cserébe én sem játszom el a programozót.

Másfelől viszont igenis érdeklődéssel tölt el a bevezetőben is vázolt versenyfutás (összehangolt munka?) eredménye, azaz, hogy ki mit fog elérni a banki szegmensben a világon. Tagadhatatlanul érdekes területe ez a jognak is, ahogy ezt már jópárszor leírtam.

A bankok tehát nem tűnnek el, csak átalakulnak. Mi pedig érdeklődéssel figyeljük ezen átalakulást.

Ps: igaz nem kínai, hanem koreai hír, de igaznak bizonyult, amiről korábban írtunk a Samsung Galaxy S10 kapcsán.

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607