A JPMorgan Chase (JPM)-t és annak vezetőjét nem Mr. Dimont nem kell bemutatnunk senkinek azt hiszem.

A hazai kriptos sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben mi azt mondtuk és mondjuk is, hogy csak a naiv emberek gondolhatják azt, hogy Mr. Dimon buta és nem tudta, hogy mit csinált, akkor, amikor csinálta.

Érzésem szerint most megint lépett egy olyat a JPM, amit sokan benéztek és nem annak látják, aminek kellene. Ez a valami, a nemrég a hírekben is megjelent JPM Coin.

A JPM Coin híre a haza blokklánc és kripto sajtón is átszaladt, de szerintem sokan nem értették meg, hogy mi is zajlódik.

Ami biztos nem: az egy JPM hátterű kripto pénz, a meglévő 1XXX mellé.

Ami biztosan: a banki kibocsátású tokenek újabb térnyerése.

Folytatódik tehát gőzerővel, amit korábban az MNB kapcsán is leírtunk, – vagyis, hogy “a (nagy) bankok és nagy pénzügyi közvetítők szerepe átalakulnak, ha az ún. tokenek felváltják majd az ún. különleges vagy szenzitív személyes adatokat a bankolásban, azaz jönnek a számok, „mennek” az adatok. (Ebben a vonatkozásban már írtunk arról korábban, hogy hogyan kellene a régió országait „tömörítő” jegybankoknak összefogniuk a régiós elsőbbségért. Lehet, hogy az ott leírtak megfontolandóak lennének több szempontból is.” – azok most is helytállóak.

Vagy, ahogy azt a JPM blokklánc technológiai ügyeinek vezetője Umar Farooq mondotta volt:

“Minden ami jelenleg a világon pénzügyileg létezik az a blokkláncra migrál majd a jövőben és ez (ti: blokklánc) lesz a fizetési tranzakciók alapja.”

Mert mit is látunk a JPM Coin kapcsán valójában?

Nem egy újabb stabil coint, hanem egy befektetési bank eszközeinek tokenizációját, ami egy csomó kérdést felvet és ilyen értelemben trójai falóként is működik a szabályozók felé.

Miért?

Azt szoktam mondani – és ezt Szegő Danival is kiveséztük már párszor -, hogy várhatólag akkor lesz majd komolyan jogalkotói/pénzügyi szabályozás, amikor a bankok és befektetési alapok, biztosítók lobbistái keményen megdolgozzák majd az amerikai törvényhozás képviselőit. Tehát ironikus módon pont ezek a centralizált szervezetek fogják majd az áttörést elhozni a blokklánc és ezáltal – szerintem, de ezzel lehet vitatkozni is – a kriptopénzek számára is.

A blokklánc alapú technológia egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb?) vállalati bevezetésének tekinthető, hogy a JP Morgan a tavalyi évhez képest több mint kétszeresére növelte a saját bankközi információs hálózatában (IIN) résztvevő intézmények számát, amely hálózat alá a bank saját fejlesztésű! Kvórum blokklánca (Quorum)van húzva, amelyet az Ethereum engedélyes változatának is tekinthetünk.

Miután már több mint 175 intézmény csatlakozott az IIN-hez és a JPM aktívan dolgozik mind a compliance, mind pedig az adatvédelmi és jogi kérdéseken, ezért – talán – nem túlzás azt állítani, hogy aktívan folyik a kereskedelmi banki betétek „tokenizálása”.

Azoké a kerbankoké, amiknek a betétjeire nézve a jegybankoknak is van egy megoldása, bár az korántsem olyan csábító talán a kerbankoknak, mint amit a nagy befektetési bank kínál nekik.

A “real business adopion” tehát megindult, csak nem az Ethereum, hanem a koncorciumi (stb.) szcéna térnyerését láthatjuk. (Ha most vicceset szeretnék kérdezni a bankároktól, akkor azt is kérdezhetném, hogy “Ether a nyomiknak, Quorum a profiknak”? Még szerencse, hogy nem akarok viccelődni, mert a dolog komolyabb ennél.)

Ezzel a – nevezzük egyelőre – befektetési banki tokennel persze sok kérdés merül fel majd. Banki oldalról tisztázásra szorul majd a JPM Coin birtokos(ok) likviditási és hitelezési arányainak értékelése, a likviditás biztosítása és persze a coinok könyvekben való szerepeltetése is.

A hitelminősítő szolgáltatás a Moody’s azonban máris nagy reményt fűz a JPMorgan tokenhez, és ez látszódik a banki pontszámaiban is. Azonban az, hogy a wall street-i óriás „alacsony hitelkockázati” figyelmeztetéssel rendelkezik, nem jelenti azt, hogy 100%-ban nincs esélye a nemteljesítésnek, vagyis a nemfizetésnek.

Ami viszont minket most jobban érdekel és bizonyosan fel is adta a szervát a jogalkotónak az egyfelől a hatékony KYC (Know Your Client/Customer) és a pénzmosás elleni (AML) követelmények kidolgozása, azaz, hogy ezek mennyire hatékonyak a Kvórumnál?

Ez persze szintén rögtön felveti az AML-ből jól ismert (tevékenységi, földrajzi és személybeli) kockázatokkal kapcsolatos kockázatérzékenységi megközelítés újradefiniálását is és emellett jelentős lökést adhat a jogi és pénzügyi szabályozásnak is, mert erre azért várhatóan lépni fognak.

Ne legyünk azonban szőrös szívűek, tételezzük fel, hogy a JP Morgan és a Kvórum is megugorja ezt a szintet, vagy már meg is ugorta, hiszen érdeke és pénze is van rá bőven.

Ami ennél komolyabb, vagy, ha úgy tetszik mélyebb kérdést vet fel az, az, hogy akkor végső soron mi lesz a törvényes fizetőeszköz sorsa, mit tekintsünk annak?

Ha mondjuk a JP Morgan által ellenőrzött zárt, engedélyhez kötött vállalati környezetben résztvevő intézmények betétei dollárból JPM Coinná alakulnak az ügyfélátutalások megkönnyítése érdekében, akkor azt kell-e törvényes fizetőeszköznek tekintenünk jogi szenpontból?

Avagy megmarad – akár a közvetlen – felelőssége a Jegybankoknak, akár a lakosság, akár a vállalati szegmens felé, mint egyfajta végső pénz teremtőnek? Virágozzék 100 CBDC?

Létezhet-e egy harmadik út is és külön “pénzfunkciók fognak létrejönni”, azaz lesz majd “lakossági” és “vállalati” pénz is (hiszen lényegét tekintve már most is van) és meg is lesz az átjárás e kettő között és akkor a JPM mostani Coinja az ilyen interoperábilis bankhálózat-integráció kezdetét jelenti?

Köszönet Diar-nak a cikk kapcsán, hogy felhívta rá a figyelmünket.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607