Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAranyKell-e az MNB-nek token?
05
ápr

Kell-e az MNB-nek token?

Véleményem szerint igen. Azt nem mondom, hogy annyira kell, mint egy falat kenyér, de azt igen, hogy határozottan van benne ráció. Lássuk csak, hogy miért is gondolom ezt.

Először is tavaly volt hír, hogy az Magyar Nemzeti Bank közvetlen bankszámla szolgáltatást tervezne nyitni a lakosság és cégek felé.

Egy ilyen bankszámla előnye ugye az lenne, amennyiben jól lenne kivitelezve, hogy olcsóbb lenne a lakosságnak, mint a kereskedelmi bankok bankszámlái.

Az akkor hírek alapján számlavezetést és átutalást kínálna az MNB a lakosság számára.

Abba most ne menjünk bele, hogy ez így önmagában elégséges vagy jó ötlet-e és azt se vizsgáljuk, hogy mi lesz a jogi személyekkel vagyis a gyakorlatban cégekkel, nekik miért ne lehetne ugyanezt kínálni?

Koncentráljunk csak arra, hogy az MNB ezzel forrásokat kíván bevonni a lakosságtól.

Egy korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy „azon is el kell gondolkodni, hogyha a (nagy) bankok és nagy pénzügyi közvetítők szerepe átalakul, akkor, hogyan fogja az MNB az ún. nyíltpiaci műveleteket megvalósítani, vagyis, amikor adják/veszik az állampapírokat? Hogyan maradhat hatékony a bankok/nagy pénzügyi közvetítők szerepének megváltozásával a monetáris politika? Hogyan fog ehhez alkalmazkodni az MNB?

Ha a nyújtott és kapott likviditás kérdését nézzük, akkor a Magyar Nemzeti Banknak sem lesz más választása, csak az, hogy a bankokkal együtt próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Pláne úgy, ha az ún. tokenek felváltják majd ez ún. különleges vagy szenzitív személyes adatokat a bankolásban, azaz jönnek a számok, „mennek” az adatok. (Ebben a vonatkozásban már írtunk arról korábban, hogy hogyan kellene a régió országait „tömörítő” jegybankoknak összefogniuk a régiós elsőbbségért. Lehet, hogy az ott leírtak megfontolandóak lennének több szempontból is.”

 Azt tudjuk, hogy jelenleg az MNB-nek nincsen érdemi aranytartaléka és a devizatartaléka is csökkenőben van. Azt is tudjuk, hogy tokenizálni elég sok mindent lehet.

Példának okáért az aranyat is (asset token) vagy az állampapírt (security token).

(Az esetleges devizatartalék tokenizálást most hanyagolnám, mert nem tudom, hogy ennek milyen költségei lennének a token mögött álló devizaérték „mozgatása”, átváltása, stb. kapcsán.)

Az „Út a programozható gazdasághoz„ című cikkünkben már vázoltunk egy olyan nemzeti ICO-t, amiből a befolyó pénzt állami és államilag szabályozott magán vállalkozásokba lehet fektetni állami garanciával.

„Mi magyarok „lecopyzhatnánk” a fentieket (észt modell) mondjuk a Visegrádi Együttműködés országaira vonatkozóan. Ezzel be tudnánk magunkat „pozícionálni” a régióban!”

Mi akadálya van annak, hogy az MNB elkezdje növelni az ország aranytartalékát – mondjuk így – a tokenizált lakossági értékesítés számára?

 Mi akadálya van annak, hogy állampapírt adjon el a lakosságnak token formájában tartós lekötésre?

 Mi akadálya van annak, hogy ezt régiós együttműködés (közös aranytartalék, közös tárolás?) tegye?

 Elméletileg semmi. Gyakorlatilag semmi olyan, ami ne lenne leküzdhető. Mi kellene ehhez?

 Sorolom, azaz idézek a múltból:

  1. Kormányzati szinten megállapodásokat kötni a V4 többi országával.
  1. Előkészíteni és szakmai vitára bocsátani az ún. Digitális vagy Programozható Gazdaságról szóló törvényt.
  1. Ehhez egy „Road map”-ot létrehozni (stílusosan) és hozzátenni egy kockázat menedzsmentet(risk management), komolyan felmérni a kockázatokat, lefektetni, hogy mik fognak létrejönni és mikorra.
  1. Szakértői Csoportokatlétrehozni olyan emberekből, akik tudják használni az eszüket és valamennyire át is látják a témát.
  1. Elkezdeni pénzt tenni a RegTech. szektorbaés kialakítani a Kormányzaton belüli tudás és emberanyagot.

 

Ha azt már tudjuk, hogy az Európai Unió megengedő a digitális devizák kapcsán, ugyanakkor szabályozni kívánja őket, valamint az is világos, hogy mi sem úszhatjuk meg a szabályozást, hiszen nem csak adójogi szempontból vannak szabályozásra váró kérdéskörök, hanem befektetési szempontból is, akkor miért ne dolgoznánk előre a saját javunkra?

Mind az arany, mind az állampapír elég stabil és jól kezelhető ”asset”. Miért ne adhatna el aranyat visszaváltási garanciával az állam az állampolgárainak akár ugyanolyan marketinggel, mint tette ezt az állampapírok kapcsán?

Ja, és akkor még arról nem is beszéltem, hogy ilyen szempontból az ingatlan is jól tokenizálható és van állami ingatlanvagyon is (igaz MNV Zrt?), miért kellene mindenkinek a lakosságból lakást vennie, ha vehet ingatlan tokent is, szerény, de biztos hozammal?

Összefoglaló: igen, tudom, hogy lassan elmehetnék kormányzati tanácsadónak, de mit csináljak, ha ezek valós és – szerintem – jó ötletek is, amik ráadásul jól beilleszthetőek mind a jogi, mind pedig a technológiai trendekbe? Egyszer talán valamelyik ötletem kapcsán majd csak megkapom azt az elismerést is, hogy bevonnak a megvalósításba. 🙂

Szóval addig is, amíg várunk az EU-s szabályozásra a digitális devizák kapcsán, nekiláthatnánk a – talán – leginkább veszélytelen részének a dolognak, az „állami tokeneknek”.

Ez jó kísérleti terep lehetne és véleményem szerint lakossági igény is volna rá.

Tipikus win-win szituáció.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

 


dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

  • bitcoinBitcoin
    (BTC)
    $ 3,396.49
  • rippleXRP
    (XRP)
    $ 0.303171
  • ethereumEthereum
    (ETH)
    $ 90.02
  • stellarStellar
    (XLM)
    $ 0.110877
  • tetherTether
    (USDT)
    $ 0.995459
  • eosEOS
    (EOS)
    $ 1.95
  • bitcoin-cashBitcoin Cash
    (BCH)
    $ 95.07
  • litecoinLitecoin
    (LTC)
    $ 23.89
Digitalcash.hu