Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapSzabályozásToken: befektetés-e vagy sem?
26
feb

Token: befektetés-e vagy sem?

A tegnapi lightosabb posztunk után újra itt az ideje, hogy adjunk a szakmának is egy kicsit.

Pláne úgy, hogy (blokklánc) jogászként azt látjuk, hogy van még mit tisztázni a fejekben a tokenek kapcsán.

A címben szereplő kérdés kulcs fontosságú a tokenek kapcsán, azaz ha tokenekkel kezdünk el foglalkozni, akkor előbb-utóbb meg kell állapítanunk, hogy befektetési vagy nem befektetési tokenről beszélünk-e?

Egyébként nem csak a tokenek, hanem a digitális devizák kapcsán sem ártana eldönteni, hogy akkor most befektetésként kezeljük-e a digitális devizákat és az abból származó jövedelmeket vagy sem? 

Sok fáradtságtól meg tudnánk kímélni nem kevés embert, ha végre akár csak adójogilag sikerülne a fenti kérdést átgondolnia az illetékeseknek.

Azt is megírtuk már, hogy jogi véleményünk szerint a digitalis/programozható gazdaság kapcsán a tokeneknek kulcs pozíció fog jutni idővel, hiszen már ma is a velünk élő programozható gazdaság részei, elég csak az ERC 20 vagy NEP 5 tokenekre gondolnunk.

A tokenek világában egyébként jellemzően 3 (fő) fajta token típust szokás megkülönböztetni, azzal, hogy nyilván a tipológia kapcsán szabad keze van az embernek (pl: ún. asset tokenek, stb.)

Ez a 3 az ún. equity token, a securities token és az ún. utility token.

Ebből az első 2 fajtánál már az elnevezésükből adódóan is kitűnik, hogy befektetési vagy befektetés jellegű tokenekkel állunk szemben. 

A 3. típusú tokennél viszont nem erről van szó.

Az equity tokenek az ICO-knál azaz a nyilvános tőkebevonásnál (itt írtunk ennek a jelentőségéről) játszanak szerepet, nevezzék bár át őket mondjuk ICBM-re (Initial Capital Building Mechanism) vagy akár ETO-ra  (Equity ​​Token​​ Offerings) a lényegüket tekintve mégis megmaradnak ugyanannál: ezek többnyire nyilvános tőkebevonások, ahol részesedést és valamilyen irányítást szerzünk az adott projektben.

Persze lehet „trükközni”, hogy mi csak a befektetőinket jutalmazzuk, stb, de ezzel azért komolyabb jogászokat vagy felügyeleteket (pl: SEC) nem lehet átverni.

Jogászként megértem, hogy az ICO kibocsátók igyekeznek elkerülni a felügyelet fenyegető rémét, csak hát az nem lehetséges, hogy egyszerre éljünk nemi életet és maradjunk közben szüzek, azaz nemileg érintetlenek is.

Amennyiben pénzt szeretnénk ilyen módon bevonni, annak bizony vannak szabályai.

A második típusú token a securities nem is tagadja, hogy itt bizony hitelezési és tőkebefektetési, tőkebevonási mechanizmusok valósulnak meg, de úgy gondolja, hogy még mindig jobban megéri ez neki, mint különböző közvetítőknek és közvetítési csatornáknak díjat fizetni.  

Korábban írtunk már az ún. Howey tesztről, ahol – igaz az Egyesült Államokban, de – eldönthető, hogy befektetésnek és így értékpapírnak minősülnek-e ezek a tokenek.

Emlékeztetőül ugye a 4 kérdés:

  1. pénzmozgással jár-e a befektetés, azaz történik-e pénzbeli hozzájárulás (a pénzt ilyenkor már nem csak az ún. fiat értelemben kell érteni, pláne nem a digitális devizák korában)?

 

  1. várható-e ebből a befektetésből valamilyen profit?

 

  1. közös vállalkozásról beszélünk-e a befektetés kapcsán a befektetést kínáló és a befektető közötti kapcsolatban?

 

  1. a profit vagy annak egy része a befektetést kínáló/promotáló vagy egy ún. 3. személy/társaság munkájából/tevékenységéből fakad-e?

Amennyiben ezen a teszten nem megy át a mi kis tokenunk, akkor nagy valószínűséggel ún. utility tokenekről beszélünk. 

(Esetleg felmerülhet mégfranchise (tehát egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó (franchisor) egy értékkel bíró brand valamint szintén értékkel bíró és a brandhez tartozó, üzletviteli tapasztalatot/használati jogot ad át, míg a franchise-átvevő (franchisee) pedig díj fizetésére köteles) vagy a hasznosítási/licensz szerződés esete is.)

Mielőtt rátérünk ezekre a utility tokenekre szabadjon megemlítenünk egy pár mondat erejéig az ún. asset tokeneket, ahol a token tulajdoni vagy amennyiben személyhez kötődik úgy egyfajta haszonélvezeti jogot testesít(het) meg.

Ilyenek lehetnek a különböző ingatlan vagy arany tulajdont megtestesítő tokenek, ahol adott esetben a token már tartalmazhatja az ingatlan vagy arany, egyéb vagyontárgy használatának jogosultságát is. 

Ebben a kérdéskörben mérlegelést igényel az ilyen tokenek kapcsán a már korábban is vázolt virtuális dolog fogalmának kidolgozása, hiszen az ilyen tokenek valójában dologi jogi természetűek annak ellenére, hogy egy a valós életben is meglévő, de digitalizált dolog áll mögöttük.

A használatuk lehet használati jog vagy akár egy digitális haszonélvezeti jog is, amennyiben az ilyen eszközt lehetséges valamilyen módon használni és mondjuk személyhez, illetve mögöttes eszközhöz kötődik. Megint más kérdés ennek a tokennek az átruházhatósága, amely már a kötelmi jog felé vinne el minket.

Az Amerikai Egyesült Államokban Wyoming állam törvényhozása érdekes megállapításokra jutott az ún. utility tokenek (rendszer használati jogosultságot biztosító zseton vagy digitális szolgáltató kártya/jel/azonosító – a helyes elnevezés még várat magára, én ezeket tudtam most megajánlani neki) kapcsán.

A jövőben akár ezek lehetnek egyfajta a közművek igénybe vételéhez szükséges közmű tokenek is, de jelenleg az olyan tokeneket soroljuk ide, ami egy meglévő, általában privát szolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítják.

Természetesen itt is az az előnye az ilyen tokeneknek, hogy teljességgel kikapcsolják a közvetítőket és az okos szerződésekkel együtt alkalmazva keretrendszert adhatnak a felhasználók számára a szolgáltatás használatához.

Ha megnézzük a javaslatot, akkor az alábbi kritériumok mentén azonosítja az ilyen tokeneket.

1.         A tokent a fejlesztője vagy értékesítője nem befektetésként hozza forgalomba.

2.       A token beváltásával áruhoz vagy szolgáltatáshoz lehet jutni, a token tehát ezek elérését célozza a   közösség számára.

3.     A token fejlesztője vagy értékesítője semmiféle visszavásárlási megállapodást nem kötött a token kapcsán illetőleg semmilyen megállapodása vagy szándéka/akarata nem irányul arra, hogy a token árfolyamát megváltoztassa annak esetleges másodlagos piacán.

Maga az úgynevezett „nyílt blokklánc alapú token” az alábbi digitális egységre vonatkozik: 

1. A létrejötte egyfajta a digitális nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetett tranzakciók létrehozását vagy igazolását szolgálja  

2. Véletlenszerű kiválasztással történik a digitális egységek kiválasztása, ami esetleg a már meglévő ilyen egységek birtoklásán vagy azok kora alapján (értsd: létrehozásuk óta eltelt idő) alapszik  

3.  Az 1. és 2. pontokban meghatározott módszerek bármely kombinációjával jön létre  

valamint: 

A., Digitális főkönyvben vagy adatbázisban van rögzítve, amely időrendi, konszenzus alapú, decentralizált és matematikailag igazolt jellegű, különös tekintettel az egységek létrehozatalára és azok elosztására

és   

B., Átruházható vagy kereskedhető legyen személyek között közvetítő vagy értékbecslő nélkül. 

A törvényjavaslat értelmében az ilyen utility tokenek sem az értékpapírjogi, sem pedig a pénzforgalmi szabályoknak nem tárgyai, azaz nem tartoznak azok hatálya alá

Jogi véleményünk szerint már most látható, hogy ezeknek a utility tokeneknek, azaz digitális szolgáltató kártyáknak vagy azonosítóknak nagy jövője lehet, hiszen segítségükkel rengeteg szolgáltatás elérése digitalizálható, melyek igénybevétele aztán könnyen és átáthatóan követhető a blokkláncon.

Írta: Dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu