Amikor a blokklánc (tranzakciók) sebességét mérik, az összehasonlítás általában a Visa-val történik. A Visa a 24 000 tranzakció/másodpercenkénti átutalás száma rendre visszatérő elem ezekben a beszélgetésekben.  A valóságban azonban a Visa tranzakciót illető számai nagymértékben eltúlozottak.

A Bitcoint fizetési rendszernek tervezték, így természetes volt, még jóval az értéktároló (store of value) funkció előtérbe kerülése előtt, hogy előbb-utóbb összehasonlíthatóvá válik a meglévő globális fizetési rendszerekkel. A Bitcoin korai úttörői is tudták, hogy ha ez a technológia (blokklánc) elindul, a jövőben a blokkláncnak több tranzakciót kell kezelnie, mint a másodpercenkénti 4-7 darabot. Valaki akkor megemlítette Visa „misztikus” 24 ezer per másodperces sebességét a tranzakciók kapcsán és azóta is be van égve az agyakba. Csak ez a szám nem teljesen pontos. Valójában még csak a közelében sincsen a valós számoknak. 

A valóságban a Visa körülbelül 1700 tranzakciót dolgoz fel másodpercenként, ezt a számot ritkán haladják meg. A 40.000-es szám az a szám, amelyet a Visa állít, főleg akkor, ha a Bitcoinnal és a blokklánc alapú rendszerekkel kell összehasonlítania magát. Elméletileg a Visa-nak képesnek kell lennie arra, hogy kezelje ezt a számot (40 ezer) – hiszen állítólag a szervereik képesek akár 56.000 tranzakciót is kezelni másodpercenként –, de ez mind elméleti, akárcsak az új blokkláncok „áteresztőképessége”, amelyek a fény sebességével működnek a „laborban”, de lényegesen rosszabbul a „vadonban” (Bravó Károly, ez megint szép fordítás volt:-)

Nagy különbség van ugyanis a tesztnet működése között az Amazon-szervereken és a main-net (globális elosztott hálózaton) között.

A sebesség és az áteresztőképesség a decentralizáció rovására megy, azaz minél jobban növeled az előbbit, annál többet veszítesz a decentralizáción. Az olyan blokkláncok mint, például az EOS és a NEO, ugyan gyorsabbak lehetnek, mint a bitcoin, de nagyon központosítottak is, mert többek között sokkal kisebb számú (validátor) csomópontra támaszkodnak. Semmi baj nincsen a gyors, de félig központosított blokkhálózattal, de belőlük soha nem lesz globális fizetési rendszer, hiszen centralizált tulajdonságokkal rendelkezik, szemben a „konkurens” bitcoinnal. 

Az is igaz azonban, hogy az 1700 per másodpercenkénti tranzakciós képességével a Visa még mindig jelentősen gyorsabb, mint a bitcoin és a legtöbb blokklánc.  

Ez a szám legalább egy valósághűbb hivatkozás egyúttal „elérhetőbb” cél a bitcoinnak is. A blokklánc skálázása számos módon megvalósítható, kezdve a blokk méret növelésétől egészen a 2.-3. rétegig (Lightning Network) vagy egyéb technológiák által (pl: shard), amelyek mindegyike különböző kompromisszumokat tartalmaz e téren.

Elviekben nincs semmi akadálya annak, hogy a Bitcoin Core (BTC), a Bitcoin Cash (BCH) és más blokkláncok sokkal nagyobb sebességet és teljesítményt érjenek el a decentralizáció veszélyeztetése nélkül, de ez időt és a technikai megoldások megteremtését igényli. 

Mostantól tehát, amikor egy új blokklánc azt ígéri, hogy „veri” a Visa 24 000 tps-ét , akkor legyünk kicsit szekptikusak. Egyrészt ugye a 24.000 az a gyakorlatban nem is 24.000, másrészt meg a feltörekvő blokkláncok jól működnek: elméletben.  

Az IOTA gyors és skálázható, de olyan, mint egy gyerek, aki megrémül(ne) attól, hogy eltávolítsák a stabilizátorokat a kerékpárjáról, de gyakorlatban még mindig nem tud bicajozni azok nélkül. A Hashgraph gyors ugyan, de bárkit beperel, aki megpróbálja forkolni őket és az a hálózat, ami perrel fenyeget egy fork esetére, nem lehet decentralizált hálózat. Inkább várjuk ki, amíg a BTC, mint új technológia Vizafogóvá válik. 😉

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b