Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapCBDCDC/EPNéhány szóval a DCEP-ről.
05
Júl

Néhány szóval a DCEP-ről.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Korábban írtunk már a DC/EP-ről vagyis arról a modellről, ami a kínai digitális valuta alapja lesz és ami csak blokklánc-szerű megközelítést tartalmaz, de nem blokklánc alapú.

A DCEP területén Kínának hatalmas előnye van. Miközben a világ központi bankjai csak nem olyan régóta kezdik fedezni a digitális valuták világát, Kína jó 6 éve jár ezen az úton.

2014-ben Xiaochuan Zhou, a Kínai Népi Bank elnöke (aki a “Nemzetközi monetáris rendszer reformja” c. írása kapcsán lehet nekünk ismerős) létrehozott egy Digitális Pénzügyi Kutatóintézetet azzal a céllal, hogy feltárja a digitális pénz lehetséges felhasználását a PBOC-n, – az ország központi bankja- belül.

A következő néhány évben számos kutatóközpont született, amelyek szétszóródtak az országban.

Most, hogy már 6 év telt el a DCEP – a „digitális valuta, elektronikus fizetés” rövidítése – Kína válasza a központi bank által kibocsátott digitális valutára. (Kínai nyelven ez 数字 数字, ami azt jelenti, hogy „digitális pénznem”, de valójában sok ember használja az angol “DCEP” rövidítést.)

Kísérleti projektek zajlanak Shenzhenben, Xionganban, Chengduban és Szucsouban, ahol a digitális pénzt olyan területeken használják, mint például szállítás, oktatás, egészségügy, (egyéb) fogyasztási cikkek és szolgáltatások.

Mint a legtöbb központi bank digitális valutája, a DCEP is az M0 néven ismert pénzaggregátum helyett született.

A pénzaggregátumok a pénzmennyiség összetevőit jelentik.

KP = jegybankpénz
M = a gazdaságban lévő pénz mennyisége
x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk
készpénzben
y = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben
tartják)

A pénzteremtés mechanizmusa:

M=KP / x+y-x ∗y

Alapvetően pénzt csak a bank és a bankrendszer teremt, a költségvetés csak a forgalomba hozásban vesz részt.

Számlapénz lehet jegybankpénz és kereskedelmi bank pénz is, készpénzt viszont a kereskedelmi bankok nem teremthetnek, csak számlapénzt.

Milyen pénzmennyiségekről (M) beszélhetünk (itthon)?

M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = készpénz (KPF+KPB) + jegybanki tartalék (R)
M1 = forgalomban lévő készpénz (KPF) + látraszóló betétek (DL)
M2 = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE)
M3 = M2 + egyéb pénzpiaci eszközök (PE)
M4 = M3 + állampapírok

Annak ellenére, hogy Kína a világ egyik legfejlettebb készpénz nélküli gazdasága, a készpénz továbbra is elterjedt tranzakciós eszköz, amely lehetővé teszi a csalást.

Annak érdekében, hogy a DCEP funkció a készpénzhez hasonló legyen, a PBOC feltalálta a „lazán kapcsolt számla láncolat” elnevezésű rendszert.

A számítástechnikában és a rendszerek tervezésében egy lazán kapcsolt rendszer az, amelyben minden egyes alkotóelem nem, vagy hiányosan ismeri a rendszerben lévő többi különálló komponenst.

A hagyományos elektronikus fizetési rendszerekben egy tranzakció csak két bankszámla között történhet.

A DECP rendszerben tranzakciók történhetnek két DCEP pénztárca között, annak ellenére, hogy egyikük sem kapcsolódik bankszámlához. Ez a közvetlen tranzakció úgy működik, mint a készpénz, mert eltávolítja a pénzügyi közvetítőket, például a bankokat és a fintech óriásokat az ügyletből. Mindezt anélkül teszi meg, hogy blokkláncon lenne.

A „lazán kapcsolt” természet miatt a DCEP támogatói azt állítják, hogy bizonyos fokú névtelenség érhető el anélkül, hogy menedéket teremtenénk a pénzmosók és csalárd felhasználók számára.

Az ötlet az, hogy mivel az emberek szabadon tranzakciókat folytathatnak egyik pénztárcájukról a másikra, sok tranzakciós részlet nem lekövethető, azaz sok bába közt elvész a gyerek (vagyis a pénz).

Azzal, hogy a készpénzt digitalizálják, egyesek kényelmesen eljuthatnak a kriptopiachoz, mivel az emberek egymással kereskednek. Az ilyen tranzakciók nyomon követése sokkal nehezebb lesz, mint a szorosan összekapcsolt számlakapcsolatoké, vagyis a hagyományos számlapénzzé.

(Ezt az érvelést jelen sorok szerzője nem osztja, inkább osztja a következő gondolatot.)

A DCEP azonban programozható pénz. Ha a Kormány úgy dönt, hogy deaktiválja a pénztárcáját valakinek vagy visszafordít egy tranzakciót, akkor ezt egyetlen kattintással megteheti. Fontos szempont, hogy ez a rendszer erősen központosított.

Az első naptól kezdve a PBOC világossá tette, hogy a DCEP csak a blokklánc kulcsfontosságú fogalmait kölcsönözte, mint például a peer-to-peer fizetés, a nyomonkövethetőség és a hamisításbiztosság.

Szándékosan „technológiailag agnosztikus” maradt – nemet mondott a blokkláncra-, mivel szerintük egy rögzített architektúrával csak korlátoznák a lehetséges üzleti eseteket a jövőben.

A DCEP hivatalosan az „egy érme, két cím, három központ” struktúrát követi.

Az egy érme természetesen maga a DCEP.

Qian Yao, a PBOC Digitális Pénznem Kutató Intézetének volt igazgatója elmondta, hogy „az érme az egész rendszer magja és jövőképe, mert a PBOC bocsátja ki és garantálja, hogy az adott értéket képviseli”.

A „2 cím”: a PBOC és a Kereskedelmi Bankok által üzemeltetett adatközpontok. Itt a címek a DCEP központi könyvelésével vannak összekapcsolva. Az érmék ezen címek között mozognak, de úgy, hogy a Központi Bank és a kereskedelmi bankok külön kezelik saját adatbázisukat.

A „3 központ” az -újonnan létrehozott- Azonosító központ, Nyilvántartó központ és big data (nagy adat) Elemző központ.

Az Azonosító központ vezeti be az új felhasználókat az ügyfél-azonosítási szabályokon (KYC) keresztül a rendszerbe és az egyének profilja alapján ad ki hitelesítő adatokat.

A Nyilvántartó Központ rögzíti az összes érme kibocsátását, transzferját és könyvelődését, azzal a céllal, hogy az adatokat a hálózaton belüli csomópontok között elosszák.

Az Elemző központ a kockázatkezelésre összpontosít, lásd például: KYC és az AML.

A DCEP az elmúlt 6 évben elért óriási előrelépése ellenére számos (jelentős) kihívással néz szembe.

Ezek közül a legnagyobbak a Központi Bank, a kereskedelmi bankok és a fintech szereplők, mint például az Alipay és a Wechat.

A legtöbb kriptoprojekthez hasonlóan a DCEP is meglepő módon a tömeges elfogadás akadályaival (is) szembesül.

Egyelőre még nem bír a Központi Bank azon (végleges) megbízásával, hogy egyszer és mindenkorra számolja fel a készpénzt.

Emellett jelenleg a kereskedelmi bankok és a fintech szereplők rendelkeznek már a saját fizetési megoldásaikkal.

A DCEP bevezetése pedig nem jelent neki hozzáadott értéket. Ez nem pénzügyi termék, nem ad tőkét a bankok számára, nem növeli meg a meglévő pénzkeresési modelljük kapacitását sem a fintech-termékek kereszt vagy felülértékesítése kapcsán, sem máshogyan.

Persze a DCEP nem azt jelenti, hogy Kína elengedte volna a blokklánc kezét.

Pontosan, hogy egy olyan blokklánc-alapú kereskedelemfinanszírozási platform létrehozásásán dolgoznak, melynek célja az, hogy lehetővé tegye a DCEP határokon átnyúló könnyed áramlását a PBOC ellenőrzése alatt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu