Az alábbi posztban megpróbálom összevetni a Bitcoint és az ún. NFT-ket, azért hogy láttassam, hogy én mint blokklánc jogász hogyan is látom ezt a 2 dolgot, amiket a blokklánc köt össze.

Jelen poszt megírását az általam sokra becsült Csernok Miklós (Kiszámoló) NFT-vel kapcsolatos posztja ihlette, amit tegnap volt alkalmam olvasni és a komment szekcióban leírni a rövid meglátásaimat a témával (NFT) kapcsolatban. Jöjjön akkor jelen blogon belül a Bitcoin vs NFT “csata”

A pénz fura dolog. Érték és értékmérő is egyben. Értékmérő, mert valamiben ki kell fejezni az áruk, szolgáltatások egymáshoz mért viszonyát, és érték is, mert értékként tekintünk rá. Ha nem tekintenénk értékként, nem akarnánk felhalmozni a pénzt. Persze régebben valódi érték is volt mögötte (árupénz) és jobb esetben még a pénzhelyettesítők, a bankjegyek mögött is volt áru vagyis fedezet, az arany.

Most szakadjunk el attól a kérdéstől hogy van-e értelme az érteknek az értékmérő nélkül (nincs), ahogy az edénynek sem a tárolandó dolog nélkül és evezzünk a hétköznapi értelmezés talajára az érték és értékmérő kapcsán. Ahogy a bitcoinnak is csak a elosztott publikus főkönyvön (értékmérő) belül van értéke, mert ha felírom 1 lapra hogy 1 BTC már meg is hamisítottam a rendszert magát. 

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc tehetséges emberek (és persze Soros György is az, mert nem kívánom megsérteni azzal, hogy kihagyom a felsorolásból).  Olyan dolgokat értek el, amit mi nem. Ezt nyugodtan elfogadhatjuk és nézhetjük a pénz (érték) szemszögéből is. Tehetségesek, mert több pénzt halmoztak fel, több pénz felett rendelkeznek, mint mi. Tehát jobbak voltak (minimum) a pénz megszerzéseben, mint mi magunk. Az hogy a pénz megszerzésében jobbak voltak, az viszont nem azt jelenti, hogy jobb emberek is vagy akár csak boldogabbak. Ez a 3 dolog nem feltétlen következik egymásból. 

Munkám során sűrűn járok el a P.K.K.B-Fővárosi Törvényszék-Kúra bírósági háromszög előtt és igen gyakran látok “versenyzőket” értékes autókban ücsörögni a bíróság előtt. Ilyenkor rendre eszembe jut, hogy jobbak/tehetségesebbek voltak a pénz megszerzésében, mint én. Persze az okát is látni vélem (vagyis gondolni) miszerint megtettek olyan dolgokat a pénzért, amit én nem. Ezt nem erkölcsi magaslatról mondom, (mert ez neveltetés és egy sor egyéb tényező kérdése is) csupán csak megfigyelésként és annak bizonyítására, hogy a pénz, nekünk embereknek bizony értek. Mi ennek a segítségével szabjuk meg egymáshoz mérten a helyünket. Jól vagy rosszul, de ezzel értékeljük fel egymás munkáját, tevékenységét. Ez ad nekünk “rangot”. Egy aktív orvos, aki életeket ment 1 millió Ft-t keres havonta (persze a valóságban annyit sem), Christiano Ronaldo pedig – tudom is én -„310 milliót”. Nem tisztem megítélni a dolgokat, de amíg ilyen rendszerben élünk addig Lázár János is joggal mondhatja, hogy mindenki annyit ér, amennyit elért. 

Abban se legyen illúziónk, hogy az ún. rendeleti pénzzel és a köre épült szabályozókkal (bankok, pénzforgalmi szolgáltatók, stb) nem értékelnek minket. Van aki kap hitelt, van aki nem. Van akinek leírják az adósságát, van akinek megtartják. A szabályok nem egységesek, hiszen a pénzzel értékelnek is. Attól függ, hogy éppen kit és mit. 

Ebben a rendszerbe robbant bele 2009-ben a Bitcoin,  ami a fehér könyve szerint egy „peer to peer electronic cash system”, azaz pénz. Magát legalábbis annak tételezi a rendeleti (állam által kibocsátott) pénztől függetlenül. 

Azt az ígéretet hozta, hogy mint érték és mint értékmérő is újat fog mutatni a pénz szemszögéből. És mutatott is. 

(Félreértés ne essék azt az ígéretet hogy mindenki egyenlően fog részesülni ebből a pénzből viszont nem hordozta. Én magam is valószínűnek tartom, hogy ha most minden ember a Földön új lapokkal indulhatna és ehhez az új kezdéshez mindenki egyenlően kapna 1000 értékmérő fabatkát, akkor X időn belül újra kialakulnának az osztályok, csoportok vagy legalábbis az, hogy egyeseknek (kisebbség) több, másoknak (többség) kevesebb pénze lenne. Pareto-tól függetlenül)

Az, hogy jó vagy rossz pénz-e a Bitcoin – véleményem szerint – majd az idő eldönti. Egyelőre még versenyben latszik lenni „riválisaival”. 

Mi a bitcoin, mint értékmérő egység mögött az érték? Azon túl, hogy felruházta vele a fehér könyv, mondjuk ott van az elégetett energia is, amivel kibányásszák, mert mint tudjuk az energia nem vész el, csak átalakul. Értékké. 

Ennek az energiának bizony értéke volt és van is, hiszen minden BTC mögött van egy bizonyos energia mennyiség is a bányászat nehézségi fokától függően. 

Mi a bitcoin által használt fizetési rendszer (elosztott főkönyv) mögött az  érték? Az, hogy a szabályok egységesek (algoritmikusak) lesznek. A megmásíthatatlanság és a digitális transzparencia. Figyelem digitálisat írtam és nem analógot, tehát ilyen értelemben nem emberit vagy embert, bar kétségtelen az is felderíthető a bitcoin (küldője és fogadója) mögött. 

A pénzhez – jó esetben – kötődő 6 dologból (ritkaság, oszthatóság, hasznosság, szállíthatóság, tartósság és hamisíthatatlanság) elég sokat teljesít a bitcoin is.

Egy erősen erodálódott pénzügyi rendszerben hozott egy megújítási ígéretet. Politikától vagy ha úgy tetszik közgazdaságtantól nem függetlenül, hiszen nem nehéz felfedezni mögötte az ún. osztrák közgazdaságtani iskolát, ahol a piac választja ki a legjobb fizetőeszközt vagyis pénzt és ahol nem szégyen, ha emiatt a  pénznek effektív értéke is van. 

Ez a fajta felfogás persze szükségszerűen együtt jár a pénz “államtalanításával”, ahogy ezt Hayek leírta, de ezt a feladatot a gépek és az általuk működtetett hálózat vélhetőleg jól el tudja látni. Abba most ne menjünk bele hogy maga az ilyen – állam nélküli – pénz,  vagy jó vagy rossz értékítélet is egyben. Azért nincs ennek jelentősége, mert mi emberek akarjuk így. A Bitcoin megjelenése kétségtelenül megmutatja a pénzügyi rendszer, a pénzügyi bizalom erodálódását, függetlenül attól hogy tervezett vagy sem a megjelenése, hiszen egy jól működő pénzügyi rendszert nem feltétlen kell megújítani. 

Ebben a rendszerben nem a Bank of America vagy egy magyar ker. bank értesít 3. félként minket az egyenlegünkről egyenlegközlő statement formájában, hanem elviekben te kapcsolódsz közvetlenül a rendszerhez. 

„A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, ami mögött tehát nem áll ott az arany, azaz nincs aranyfedezete. A mai kor pénzének fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság előállít, illetve nyújt egy adott időszak alatt.

A pénzteremtés a bankrendszer segítségével történik, jellemzően hitelteremtés, hitelnyújtás útján, ezért is tekintjük a modern pénzt hitelpénznek. A jegybank a kereskedelmi bankoknak, a kereskedelmi bankok pedig a gazdasági szereplőknek hiteleznek. A modern pénz lényege a társadalmi bizalom, amelyet törvényes garanciák is elősegítenek. A törvényes fizetőeszköz az állam által deklarált pénz, amely azonban csak akkor látja el a pénz funkcióit, ha a társadalmi közmegegyezés támogatja az állami akaratot. Ezt tömören úgy fejezhetjük ki, hogy a modern pénz működésének jogi (törvényi) és gazdasági feltételei vannak” (forrás: itt)

A Bitcoinba és annak rendszerébe vetett bizalom egyelőre még nem sérült, hiszen nem tudták kompromittálni (vagy nem tudunk róla) a rendszert.

Na, de mi a helyzet a blokklánc alapon nyugvó másik fogalommal a tokenekkel?

Ezek – bátran kimondhatjuk – születésük óta már erősen kompromittálódtak. Magam is évek óta szemlélem mondjuk az Ethereum útkeresését, ami volt már Bitcoin 2.0, ICO bölcső, DeFi megvalósító és most NFT szupersztár is, ahogy újabb és újabb felhasználási lehetőségek jönnek szóba a blokklánc, a dAppok és tokenek kapcsán. Nézzük először kicsit korábbról a tokeneket, hogy aztán eljuthassunk oda, hogy mi is kerül 69 millió dollárba egy NFT-n?

Az ún. ERC20 szabványt 2015-ben vezették be. Míg eleinte csak a programozók látták aktív hasznát, a szabvány mindössze két év alatt széles körben elterjedt. A szabvány leírja az annak alapján kidolgozott tokenek létrehozásának és működésének szabályait. Az ilyen specifikációk innovatív megoldást jelentettek a kriptográfia területén, mivel addig nem voltak egységes programozási szabványok és megoldották az új tokenek készítőinek fő problémáját.

Az ugyanis, hogy a szabvány bevezetése előtt kibocsátott összes token teljesen egyedi volt, nagyban megnehezítette az új tokenekkel együttműködő vagy „dolgozó” pénzváltók, pénztárcák és egyéb alkalmazások munkáját. Minden ilyen együttműködés alkalmával a fejlesztőknek hozzá kellett mondjuk adniuk egy réteget a szoftverükhöz, hogy az új token stabilan működhessen és kompatibilis legyen a rendszerükkel.

2017-re az ERC20 szabványt mindenütt alkalmazták a kód egységességének és a különböző alkalmazásokhoz és platformokhoz való (egyszerűsített) integrációnak köszönhetően. Ez robbanásszerűen megnövelte az induló vállalkozások (ICO-k) lehetőségeit, amelyek nem rendelkeztek a szükséges eszközökkel a tőzsdékre való belépéshez és a likviditási problémákkal küzdöttek.

Az Ethereum rendszer elsődleges célja decentralizált alkalmazások készítésére használható alternatív protokoll biztosítása. A dAppok futtatásához bizonyos esetekben kell, míg más esetekben nem kell saját token. Kezdetben még nem volt szó tehát semmiféle NFT-ről.

Az ERC20 szabvány sikerének fő titka az intelligens szerződések bevezetése volt. Bár az intelligens szerződések alapelveit már bevezették a Bitcoin blokkláncában, képességeik erősen korlátozottak voltak, és nem voltak alkalmasak tokenek létrehozására az egyes dApp-ok számára. Ezért tekinthető az Ethereum az első olyan platformnak, amely teljes mértékben kidolgozta az intelligens szerződések koncepcióját és meg is valósította azt.

Az intelligens szerződés fő gondolata a következő: amikor a felhasználó tokent küld a címzett címére, a küldő címegyenlege csökken, míg a címzetté azonos összeggel nő. Mi a különleges ebben? Technikailag senki nem küld semmit senkinek. Valójában az okos szerződés egy bizonyos mennyiségű tokenért tájékoztatást kap a tulajdonos egyenlegének változásáról. Ennek eredményeként a tokenek eltűnnek a küldő pénztárcájából, és megjelennek a címzett címében. Ennek a rendszernek köszönhetően a hálózat csomópontjainak már nem kell folyamatosan ellenőrizniük az adatbázist. Mindössze annyit kell tenniük, hogy ellenőrizzék az összes szerződési feltétel pontosságát, mivel a felek – a feladó és a fogadó – kizárólag intelligens szerződéseken keresztül lépnek kapcsolatba egymással. Eseményállapotot ellenőriznek. A programozásban és a szoftvertervezésben az esemény a szoftver által felismert cselekvés vagy esemény, amely gyakran aszinkron módon származik a külső környezetből, és amelyet a szoftver kezelhet. A számítógépes eseményeket a rendszer, a felhasználó vagy a program generálhatja vagy kiválthatja. Az eseményeket általában a programfolyammal szinkronban kezelik, vagyis a szoftvernek lehet egy vagy több dedikált helye, ahol az eseményeket kezelik.

Általánosságban szólva a tokeneknek 2 funkciója van. Az egyik az ún. átviteli funkció, amely lehetővé teszi a tokenek elküldését egyik címről a másikra, a másik pedig a kombinált funkció (jóváhagyás + transferFrom) a tokenek intelligens szerződéshez történő elküldéséhez.

A nem helyettesíthető token (NFT) ehhez képest (egy blokkláncnak nevezett) digitális elosztott főkönyvi adategység, ahol minden egyes NFT egyedi digitális elemet képviselhet, és így nem cserélhetők fel. Az NFT-k digitális fájlokat reprezentálhatnak, például művészeti alkotást, hangot, videót és más kreatív munkaformákat. Míg maguk a digitális fájlok végtelenül reprodukálhatóak, az őket képviselő NFT-k az alapul szolgáló blokkláncaikon vannak nyomon követve, és elviekben a  megvásárlóik tulajdonjogát igazolják. A főbb blokkláncoknak, mint például az Ethereum, a Bitcoin Cash, stb., megvan a saját token szabványa az NFT-k használatának meghatározására. A hétköznapi életben általában az ERC 721 és ERC 1155-ös sztenderdet értjük NFT alatt leginkább.

Ezek a fajta tokenek tehát ebben nem hasonlítanak a Bitcoinra. A Bitcoin rendszerén belül ugyanis – pontosan a pénz helyettesíthetősége miatt – az egyik bitcoin olyan, mint a másik, tehát egymást helyettesíthetik a (kész) pénz fukció miatt. Az NFT egy fájl (például grafika) feltöltésével jön létre egy NFT aukciós (pl: KnownOrigin, Rarible vagy OpenSea) oldalra.  Ez létrehozza a digitális főkönyvre NFT-ként rögzített fájl másolatát, amelyet aztán általában kriptovalutával lehet megvásárolni és újra eladni. Itt előjön egy fontos dolog méghozzá az, hogy ez egy másolata ez eredeti dolognak. Egyedi másolatként/reprezentánsként ugyanakkor értékkel bír.

Én ezt a fajta értéket és értékkel bírást az NFT-k kapcsán kicsit úgy képzelem jogászként, mint az ún. elektronikus dokumentum fogalmát. Az elektronikus dokumentum a törvény fogalommeghatározása szerint olyan elektronikus eszköz útján értelmezhető adat, mely elektronikus aláírással van ellátva. Ez lehet szöveg, kép, hangfelvétel, szoftver, tervrajz, digitális fénykép, film stb., ha elektronikus formában létezik, elektronikus formában továbbítják, feltéve, ha azon elektronikus aláírás szerepel.

Az NFT-k mögött álló adatot (legyen az tweet, jpeg, stb) adott esetben meg lehet változtatni és hamisítani.

Ezzel szemben nálam a Bitcoin az “elektronikus közokiratot” takarja, melyet a “Bitcoin hálózat” „a saját hatáskörében eljárva”, a kiállításra vonatkozó formai és tartalmi követelmények betartásával „kibocsát” az ágensein keresztül. A bitcoint nem lehet megváltoztatni vagy meghamisítani, maximum az egész hálózatot kompromittálni.

Azért közokirat, mert a pénz funkcióját hordozza, tehát egyfajta (jog)nyilatkozat is a mögötte lévő rendszerről (korrumpálhatatlanság, transzparencia) és annak értékmérőjéről is (energia mennyiség). Mindenki használatára lett megteremtve, nem kevesek kedvére.

Azt lehet tehát mondani, hogy az NFT érték ugyan, de nem értékmérő, vagy maximum szubjektív értékmérő, mert a mögötte lévő érték nem mindenkinek az. Van akinek igen, van akinek nem, van aki megpróbálja megszerezni az ilyen NFT (token)-t, a másiknak tökéletesen irreleváns hogy van-e neki ilyenje vagy nincs, ahogy Elvis Presley gitárjával sem lehet fizetni az újpesti piacon.

A Bitcoin viszont véleményem szerint érték és értékmérő is egyben, pontosan a pénz funkciójának köszönhetően.

Záró megjegyzésként még talán annyit, hogy tervezek egy későbbi posztban kitérni arra (külön a jogász végzettségű Olvasóim miatt), hogy hol és hogyan ér össze mondjuk a Bitcoin a joggal? Egyszer már adtam elő erről Szegő Danival, de nem baj, ha felelvenítjük az ott elhangzottakat.

Borítókép forrása: itt.