Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinA Bitcoin anti-inflációs hatásáról.
25
aug

A Bitcoin anti-inflációs hatásáról.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

A poszt eredeti címének a “Járni jár, de nem jut: avagy a Cantillon hatásról” címet szerettem volna adni, de aztán megváltoztattam, mert úgy gondoltam, hogy ez a cím érdekesebb lehet az Olvasóközönségnek.

Na, de lássuk, hogy mi az a Cantillon hatás és mi köze a Bitcoinhoz?

Tegnap panaszkodott nekem a Barátnőm, hogy milyen durva, hogy 1 kg alma 1100Ft. Hogy fog így gyümölcsöt adni a Gyermekének?

Szerintem sok Olvasó tapasztalhatta, hogy bizony emelkedtek az élelmiszer árak, sok esetben nem is keveset.

Az úgynevezett bérből és fizetésből élők keresete viszont nem feltétlen nőtt. Jó, hagyjuk az eufémizmust: baromira nem nőtt.

Pedig a világban, mint tudjuk nagy a pénzbőség, a központi bankok csak úgy nyomtatják a pénzt.

Technikailag mondjuk ez nem igaz, mert csak egy részét nyomtatják, de ha hihetünk a Jerome Powel-nek, akkor elárasztották az amerikai gazdaságot a pénzzel. Ugyanezt tette az EKB is, ha nem is ugyanilyen mértékben.

Aztán ez a fránya pénz meg mégsem akar minket megtalálni. Hát hol lehet a hiba?

A hiba ott lehet, hogy a központi bankok szándékosan vagy nem szándékolt módon, de kemény vagyontranszfert hajtanak végre, amikor ilyen szintű pénzbőséggel látják el a világot.

A helyzet az, hogy “járni talán járna, csak nem jut”, ahogy szokták volt mondani, ugyanis az erősebb kutya él nemi életet, azaz a tőkejövedelmek lazán besöprik a munkajövedelmeknek járó részt is.

Azaz hiába nő a gazdaság, igazán csak a leggazdagabbak (kik a tőkejövedelmükből élnek) gazdagodnak.

Ennek egyik oka a monetáris közgazdaságban és monetáris politikában ismert úgynevezett Cantillon hatás.

Közvetve Ray Dalio is erről beszélt korábban, amit jómagam is közzé tettem magyarul jelen oldalon.

Tévedés ugyanis azt gondolni, hogy a fogyasztói árindex képes kifejezni az összes termék és szolgáltatás árszínvonalát.

Van, aminek ugye nő az ára a kosáron belül, van aminek pedig csökken. Az alma drágul, a színes TV olcsóbb lesz. Almát viszont gyakrabban veszünk, mint színes TV-t vagy autót.

Az sem állja meg a helyét, hogy minden újonnan teremtett pénznek ugyanaz a hatása az árszintre.

Az árak hajlamosak a növekedésre, de eltérő arányban és gyorsasággal.

Ezt állapította meg Richard Cantillon ír bankár és közgazdász (1680-1734), aki felismerte e tényt, amikor bírálat alá vonta John Locke mechanisztikus mennyiségi pénzelméletét.

Cantillon azt állította, hogy Locke ugyan helyesen ismerte fel, hogy a pénzbőség mindent megdrágít, ellenben azt már nem vizsgálta, hogy e drágulás miként is megy végbe?

A pénzmenyiség egyenetlen eloszlása pedig maga az ún. Cantillon effektus.

Az Cantillon-effektus tehát a pénzmennyiség egyenetlen növekedését írja le.

Praktikusan jelenkorunkban: ha egy központi bank több pénzt pumpál a gazdaságba, az ebből adódó áremelkedés nem egyenletes.

A Cantillon effektust olyan nagynevű közgazdászok is problémának ismerték el, mint John Maynard Keynes, vagy a kevésbé ismert magyar származású Káldor Miklós.

Az ír bankár elmélete szerint, ha egy állam sok pénzt fog kinyomtatni, az állam intézményi szerkezetétől függ, hogy ki fog ténylegesen profitálni belőle.

“Az állam pénzmennyiségének megduplázódásával a termékek és az áruk ára nem mindig kétszereződik meg. A folyó, amely a medrében folyik, nem fog kétszer akkora sebességgel folyni, amikor a vízmennyiség megkétszereződik. ” – Richard Cantillon.

A 18. században, amikor Richard Cantillon megírta a könyvét, úgy magyarázta ezt el, hogy minél gazdagabb valaki és minél közelebb áll a királyhoz, annál inkább profitálhat abból, ha az állam pénzt nyomtat (akkoriban a példa még aranyról szólt és aranybányákról természetesen).

Másrészt, minél szegényebb és távolabb volt valaki a királytól, annál inkább büntetőbb jellegű számára ez a tömeges pénzkibocsátás.

Miért is?

Azért, mert akik hamarabb jutottak nagy mennyiségű pénzhez, azok egyfelől hamarabb kezdhetik költeni és ezáltal felhajtják az árakat, valamint hamarabb kezdhetik el befektetni is.

Mire a pénz elér hozzád, annak bizony már nem akkora a vásárlóereje mint, amikor azok megszerezték, akik először kaptak belőle.

Friedrich August von Hayek osztrák közgazdász ezt a monetáris expanziót a mézzel hasonlította össze.

Önts mézet egy tányérba, az nem fog egyenletesen eloszlani. Először a tányér közepére halmozódik fel, mielőtt eloszlana a tányér széle felé. Így van ez a pénzzel is.

Ez azt jelenti, hogy a pénz használóinak egy része profitál, más részük viszont szenved az emelkedő áraktól.

Akik korán kapnak az új pénzből, és abból javakat vesznek, persze, hogy előnybe kerülnek azokkal szemben, akik később, mivel előbbiek még viszonylag változatlan árakon tudnak vásárolni.

Ennek következtében aztán vagyontranszfer valósul meg a későbbi pénzhasználóktól a korábbiak felé.

Van, akik pedig azt mondják, hogy ez a vagyontranszfer nem véletlen, hanem szándékolt és a központi bankok csinálják.

Ezen elmélet szerint a pénz újraelosztásának oka maguk a központi bankok, amelyek megpróbálják ellenőrizni a pénz mennyiségét a gazdaságban. Szintén ezen elmélet szerint szerint az infláció a központi bankok nélkül is létezne, de ez nem feltétlenül lenne olyan magas.

(Érdekes módon a központi bankok koncepcióját Karl Marx is támogatta a Kommunista kiáltványban.)

Annak vizsgálata, hogy a többlet pénz beáramlása a gazdaságba miként változtatja meg a különböző termékek és szolgáltatások iránti relatív keresletet ahhoz is elvezetett, hogy az infláció miként okozza a termelési tényezők, különösen a munkaerő téves allokációját, amely munkaerő “fölöslegessé” válik mihelyst az infláció csökken, vagy épp csak az infláció növekedésének üteme csökken.   

Hogy mi köze a Bitcoinnak a Cantillon hatáshoz? Hát csak annyi, hogy a Bitcoin anti inflációs vagy ha úgy tetszik deflációs hatású. Központi bank meg aztán végképp nincsen a Bitcoin hálózati rendszerében.

A fogyasztó állampolgár dönthet úgy, hogy a fiat valutát Bitcoinra váltja így óvva meg a vásárlőerőt az inflációtól.

Ennél is jobb persze, ha a Bitcoin értéke idővel növekedik, hiszen a fogyasztó vagyona egyszerűen megtakarítással növekszik.

A Bitcoin tehát lehetőséget ad arra, hogy az állampolgár úgy döntsön, hogy elhalasztja a tőzsdén vagy az ingatlanpiacon történő befektetési döntését addig, amíg az infláció felszívódik és az árak újra ésszerűvé válnak.

Amikor ez megtörténik akkor vissza váltja a Bitcoinját fiatra és ésszerű árakon vásárol.

Ily módon megóvható az, amit a fogyasztó birtokol és elkerülhető, hogy a fiat valuta leértékelődésének teljes erejét elszenvedje.

Ezen elméletet majd az idő teszteli véleményem szerint.

Ahogy az is megérne egy posztot, hogy a társadalmi infrastruktúra valóban újra teremti-e magát azaz, ha egyenlően adnánk mindenkinek 100 almát, akkor hamarosan újra lennének szegények és gazdagok is.

Hiszen tudjuk: a szegény “gyűlöl”, a gazdag “szeret”, itt mindenkinek le van osztva a szerep.

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu