2019-ben írtam, de már 2017-ben is mondtam, hogy “várhatólag akkor lesz majd komolyan jogalkotói/pénzügyi szabályozás, amikor a bankok és befektetési alapok, biztosítók lobbistái keményen megdolgozzák majd az amerikai törvényhozás képviselőit. Tehát ironikus módon pont ezek a centralizált szervezetek fogják majd az áttörést elhozni a blokklánc és ezáltal – szerintem, de ezzel lehet vitatkozni is – a kriptopénzek számára is.“

Ez most itt van.

A másik, amit 2018-ban megmondtam, hogy nem kell elhinni azt a központi jegybanki propagandát, hogy “nem, nem szeretlek CBDC, ne érts félre“.

“Nem a f…t nem”, ahogy a klasszikus (tanú) mondta anno a bírósági tárgyalóban a bírói kérdésre.

Ahogy azt tanult Kollégámnak dr. Cuppancsnak szoktam mondani, a kérdés az, hogy ki fog tokenizálni, kinek a ledgerén mutatkoznak meg majd az értékek? Ez a nem mindegy.

Interoperábilis bankhálózat-integráció vagy független hálózat vagy both, esetleg mix?

Bizony a digitális bizalom fontos dolog, anno jómagam is írtam “yours digitally” címmel és még előadásban is beszéltem róla. Az volt a címe, hogy “A digitális (köz)bizalomtól a központi bankok pénzéig.”

Balaji barátunk meg egy egész könyvet szentelt a kérdéskörnek, részletesebben megírva a gondolatait a témában.

A világ tehát nem áll meg, halad tovább, még itthon is lehetett olvasni talán a Portfólion hogy miket terveznek Pereczes Johnny-ék az MBH-nál (nagyon helyesen).

Na, ezen haladás jegyében lépett egyet a J.P Morgan is, amikor a dollár alapú elszámolási eszközét és rendszerét a JPM Coint kiterjesztette és euró alapon is elérhetővé tette.

Emlékeztetőül, mit is mondott anno a JPM blokklánc technológiai ügyeinek vezetője Umar Farooq másokkal együtt?

“Minden ami jelenleg a világon pénzügyileg létezik az a blokkláncra migrál majd a jövőben és ez (ti: blokklánc) lesz a fizetési tranzakciók alapja.”

Kell az a kis blokklánc, pláne az AI árnyékában, mert kellenek a stabil elszámolási alapok.

Minekutána 2020-ban megtörtént az első JPM coin tranzakció, 2023-ig kellett várni, hogy ezen lehetőséget az euró alapú elszámolásra is kiterjessze a cég.

Az egyesült államokbeli székhelyű befektetési bank, a JPMorgan ugyanis euróban denominált fizetéseket tett lehetővé a blokklánc-alapú fizetési rendszerben, a vállalati ügyfelek számára – jelentette a Bloomberg június 23-án.

A JPMorgan szóvivője pedig megerősítette hogy a bank a JPM Coin blokklánc platformját amerikai dollárról bővítette euróra.

A JPM Coin a JPMorgan Onyx Coin Systems néven ismert blokklánc-alapú platformjának része.

A rendszer lehetővé teszi a nagykereskedelmi fizetéseket az ügyfeleknek, beleértve a nagy multinacionális cégeket is, és most már azt is, hogy azonnal, a hét minden napján, annak minden órájában és percében utalhassanak eurót a JPMorgan számlájukról és számlájukra. Ez jelentősen gyorsítja az elszámolást, mert a banki tranzakciók feldolgozása általában csak munkaidőben történik.

A JPMorgan indulása óta állítólag mintegy 300 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le a JPM Coinban. A banknak még nem kell méreteznie a rendszert, mivel a napi teljes fizetési volumene állítólag nagyjából 10 billió dollárt tesz ki.

Az első euró alapú tranzakciót a német Siemens konszern vette igénybe.

Hogy miért fontos egy ilyen rendszer többek között? Persze, hogy a pénz miatt.

„A megfelelő időben történő fizetés költségelőnyökkel jár” – mondta a JPMorgan szóvivője. „Ez azt jelentheti, hogy több kamatbevételre tehetnek szert betéteik után” – tette hozzá.

Persze se a dollár alapú, se az euró alapú elszámolás nem mehetett végre a központi jegybankok engedélye vagy (ha ők valójában csak serverek, akkor) utólagos jóváhagyása nélkül.

Az IMF, akinek a tanulmányát “Fejlődés vagy forradalom a pénzügyi piacokon” címmel közölte a DC 2017-ben, most deklaráltan össze kötné a világ országait egy közös fizetési rendszerben.

Szóval nagyban zajlik az állami, államok közötti, vállalati és a “független” hálózatok közötti (egymás melletti) “verseny” vagy inkább terjeszkedés.

A hír és összefoglaló végére hagytam egy kis piaci pletykát, miszerint a JPMorgant nemrégiben állítólag 4 millió dolláros pénzbírsággal sújtotta az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete a belső kommunikáció helytelen kezelése miatt. 2019-ben a bank állítólag tévedésből törölte lakossági bankcsoportjának mintegy 47 millió e-mailjét 2018. január 1. és április 23. között. Az Egyesült Államok értékpapírtörvényei szerint a pénzügyi cégeknek három évig meg kell őrizniük az üzleti nyilvántartásokat.

Ezen hírre nagyon sok embernek a “felgyújtott ház, a benne égő bizonyítékokkal” képe rémlett elő, de ez már a konspirációs teóriák világába tartozna.