Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdatA hálózati állam(ok)ról.
03
dec

A hálózati állam(ok)ról.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Írtunk már korábban kibertér kolonizációjáról, és az ún. hálózati társadalomról is, ami egy újfajta hatalmi struktúra és/vagy működési modell képét jelenti. A vállalatok, városok, (nemzeti) fizetőeszközök, közösségek, mind-mind hálózatok már most is, de kialakulóban van egy más jellegű (állami) hálózat is.

A mai posztban a fentiek okán az explicit hálózati állam, (azaz ilyen értelemben ország) fogalmát ajánlanánk mindenki figyelmébe, aminek a leírását Balaji Srinivasan 2022-es “A hálózat állama” c. könyvében találhatjuk.

Miről is van szó röviden és miért ajánljuk Orbán Viktor és tanácsadói köreinek figyelmébe (ha eddig esetleg elkerülte volna őket).

Mondjuk azért, mert ilyen értelemben meg kell kezdeniük a digitális Magyarország kiépítését.

Azt, hogy harangoztak-e Európának, nem az én dolgom eldönteni. De mondjuk az MNB és más szervek tehetnek lépéseket a digitális jövő felé. Anno ugye én a Visegrádi 4-ket ajánlottam erre a célra.

A hálózati állam egy közösségi hálózat, amely a következőket tartalmazza:

  • a nemzettudat érzése
  • elismert alapító
  • erkölcsi innováció
  • kollektív cselekvési képesség
  • személyes civilitási szint
  • integrált kriptovaluta

konszenzusos kormányzattal, társadalmi okos szerződéssel korlátozott társadalmi hálózat.

Megfelelő tőkével rendelkező fizikai területek szigetvilága, egy virtuális főváros és egy “blokkláncon belüli népszámlálás”, amely elég nagy népesség-, jövedelem- és ingatlan lábnyomot jelent az államként történő diplomáciai elismeréshez.

A hálózatba integrálódó, már létező államok példái közé tartozik:

(a) El Salvador integráció a Bitcoin hálózattal,

(b) a wyomingi decentralizált autonóm szervezet (DAO) törvény és a norvég cap table törvényjavaslat, amelyek integrációt jelentenek a Ethereum hálózattal,

(c) olyan helyek, mint Észtország és Szingapúr, ahol minden kormányzati munkafolyamat már online.

Ezekben az esetekben a városok és államok egyesülnek egymással és a hálózatokkal, hogy új, a polgárok számára hasznos szolgáltatásokat nyújtsanak.

Ez a Hálózat/Állam fúzió jóindulatú változata, ahová az emberek sereglenek.

Miért?

A mai világ hárompólusúvá vált. Ez a 3 pólus a: NYT vs. CCP vs. BTC.

Ez az amerikai esztablisment vs. kínai kommunista párt vs. a globális internet.

Mindhárom pólusnak van (online) igazságforrása: média (NYT), párt (CCP), vagy protokoll (BTC).

Mindegyiknek van egy digitális gazdasága, amely körül veszi az igazság forrását: a dollárgazdaság, a digitális jüan, vagy a web3-as kriptogazdaság.

Minden pólus egy hálózat saját jogán, amely az államon kívül áll; a NYT hálózat irányt ad az amerikai államnak, a CCP-hálózat a kínai államot vezeti, a BTC-hálózat pedig minden államon kívül áll. Mindegyiknek van egy irányadó ideológiája.

Elsőnek ott van a woke kapitalizmus Amerika uralkodó osztályának ideológiája, ahogyan azt Amerika (el)magyarázza a The New York Times-on keresztül. A kapitalizmus a decentralizált cenzúrajával, a cancel kultúrával és dróncsapású demokráciájával.

Aztán jön a Kommunista Tőke a Kínai Kommunista Párt ideológiája. Ez a kapitalizmus, amelyet a kínai pártállam központosított hatalma ellenőriz,  leninista, konfúcianista, kapitalista és nacionalista tanok és berendezkedés mentén.

Végezetül a Kripto tőke, Bitcoin és a web3 nemzetközi ideológiája. Ez hontalan kapitalizmus, kapitalizmus vállalatok nélkül,  a decentralizált cenzúra-ellenálló ideológia, és a semleges nemzetközi jogra helyezkedés.

Ez tehát a digitális világ hárompólusú háromszöge.

Olyan koalíciók ezek, amelyek milliárdfős méretekkel és technológiai tehetséggel rendelkeznek független hatalmi központokként, és amelyek túlélni hivatottak a már eddig is zajló, mindent átható digitális küzdelemben.

Napjainkban tehát az amerikai birodalom hanyatlása egyfelől az ún. erkölcsi hatalom felemelkedéséhez (képviseli a NYT), egy harci hatalom (CCP) felemelkedéséhez és egy pénzhatalom (BTC) felemelkedéséhez vezetett. A relatív különbség a század közepéig az, hogy ezek mindegyike inkább az államok előtti hálózat mint inkább (elsősorban) maguk az államok.

A kevésbé nyilvánvaló dolog az, hogy a BTC – és szomszédos web3-felhasználói csoportja – olyan médiahatalommá válik, amely végül megdönti a NYT-t, hasonlóan a XX. században az Egyesült Államok médiaereje végül felülmúlta a Szovjetunióét. Miért?

2 szó: decentralizált média.

Ennek korai jeleit láthatja a Substack, a Mirror és az NFT-k esetében…

Röviden: a legjobb tartalomkészítőknek jobb dolguk van, mint bármelyik intézménynek dolgozni dolgozóként.

Saját médiacégek alapításával saját kiadókká válhatnak.

A poszt elkészítéséhez köszönet illeti dr. Antal Ágnes Kolléganőmet, (illetve Pokol Bélát is a korábbi munkásságáért).


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu