Attól, hogy a király félig meztelen, nem biztos, hogy a terve esztelen.

Elon Musk-ról lehet tudni, hogy nagy játékos. Vannak, akik szeretik, mások ellenszenvesnek tartják, akár annyira is, hogy eladják a meglévő Tesla autójukat, megint mások szemfényvesztőnek, állami támogatások behúzójának tartják, és persze vannak akiket ez az egész nem izgat annyira, mint amennyire a TSLA részvények várható árfolyama.

Jelen sorok szerzője pedig egyszerűen „Amerika válasza Kínának” tartja a Musk jelenséget, mely nem jöhetett volna létre az amcsi Kormányzat kifejezett vagy hallgatólagos támogatása nélkül.

Az biztos, hogy vannak elévülhetetlen érdemei (SpaceX, FSD) és az is, hogy nem feltétlen a vagyonának a megóvása mozgatja, mert akkor maradt volna a világ „leggazdagabb embere”, a csúcson – bizonyos becslések- szerint 340 milliárd dolláros vagyonnal. 

„Kockázat nélkül nincsen nyereség”, „semmiből semmi nem lesz” , tud(hat)ja ezt Musk is, aki ezerrel pörög és ötletel és néha feltalálja a langyos vizet is, legalábbis azok szerint, akik kritikusan szemlélik a működését.

A langyos víz alatt lehet érteni akár a Hyperloop-ot, akár az X-et is.

Egyáltalán nem biztos, hogy szükség van rájuk, akár csak a metrót, akár a nyugati világ pénzügyi infrastruktúráját tekintjük.

Ennek ellenére Musk megint álmodott valamit, ráadásul ez egy folytatásos álom.

Elon Musk a vele készült interjúkban elmondta, hogy az X-et az első nyugati szuperalkalmazásnak tekinti, hasonlóan a kínai WeChathoz, az indonéziai Gojekhez, a szingapúri Grabhez és az afrikai Gozemhez, amelyek olyan fogyasztói szolgáltatásokat kínálnak, mint például az élelmiszer-kiszállítás, a fuvarozás, a fizetések, befektetések és még személyazonosság-hitelesítés is egyetlen alkalmazásban.

Éppen ezért az X most egy olyan adatipari óriást keres, aki jártas a pénzügyekben és akivel kooperálva kereskedési központot építene a szuper alkalmazáson belül.

„A valós idejű információ hatalmas erő, különösen a befektetések világában” – áll a megkeresésben, amelyet az elmúlt hetekben küldtek el nagy szolgáltatóknak, amelyekben pénzügyi tartalomra, valós idejű részvényadatokra és egyéb funkciók kivitelezésére kértek ajánlatot.

Amit az X kínál: „magasan képzett felhasználók százmillióinak elérését. Amit nem: bármilyen kompenzáció”.

A megkeresésben szerepel, hogy az érdeklődő ajánlattevők mondják el, mennyi pénzt szánnak magára a közös projektre?

Musk tehát amellett, hogy hozza a formáját, tisztában van azzal is, hogy értő kezekben mennyit is ér ez a rengeteg X felhasználó. A kérdés csak az, hogy

1. talál-e értő kezeket?
2. szükség van-e ezekre az értő kezekre a nyugati világban?

Korábban ugyanis más amerikai közösségimédia-cégek is megpróbálták magukhoz kötni a felhasználóikat fizetéssel, megtakarításokkal és e-kereskedelemmel, de mindegyik kudarcot vallott.

A Snapchat 2018-ban leállította fizetési funkcióját, a Snapcash-t, a Meta pedig tavaly eladta hasonló vállalkozását, amely először Libra, majd Diem néven ismerhettünk meg.

Musk ennek ellenére mégis becélozza az ún. DIY befektetések világát.

A do it yourself (DIY) befektetés – más néven saját befektetés – az, amikor a befektetők saját befektetési portfóliójuk felépítése és kezelése mellett döntenek.

A befektetés szükséges ahhoz, hogy az ember a pénzét munkába állítsa, ez teszi lehetővé, hogy potenciálisan hasznot húzzon a vállalatok nyereségéből és a részvényeseknek fizetett osztalékból.

Akár lehet is ebben ráció, mert igény az tagadhatatlanul van rá, emlékezzünk csak arra, amikor pont a Twitter-en és a Reddit-en szerveződő srácok letérdeltették a profi befektetőket, lásd mág Gamestop és az ezüst esetét.

Más kérdés, hogy ez az igény van-e akkora, hogy az emberek jobban megbízzanak Musk-ban, mint a bankokban és egyéb pénzügyi intézményekben, melyekről egyébként Musknak nincsen jó véleménye?

Konkrétan rá merik-e bízni a pénzt Muskra és az Ő szuper alkalmazására? (Láttunk már nem kívánt bizalomvesztést e téren itthon is).

Musk kétségtelenül régóta szeretné ezt és keményen tesz is ezért.

Hogy érzékeljük csak a kódolásba fektetett munkát: 9332 módosítást hajtottak végre az X algoritmus kódjában az elmúlt 3 hétben. Nem véletlen kérte anno Musk az alkalmazottaktól, hogy kódoljanak ezerrel.

Az előbbi felsorolásból most csak egyet emelek ki:

„7/05 | Secured first money transmitter license in Michigan, Missouri and New Hampshire”

Az viszont nagy kérdés, hogy a kemény munka ellenére vajon sikerül-e neki átállítania a nyugati fogyasztókat az X-re?

Szemben ugyanis azokkal a fejlődő gazdaságokkal, ahol ez a modell működött, Nyugaton elég jól működnek a bankok saját alkalmazásai, a hitelkártya hálózatok, vannak neobankok és pénzügyi technológiai vállalatok (pl: Revolut), melyek pontosan ezt a területet célozzák: egyetlen app. az összes pénzügyedhez.

Aztán lehet, hogy mégis bejön Musk nagyszabású terve, hiszen az első Iphone-ok sem voltak tökéletesek, ahogy az első Cybertruck sem lesz az, de a hype az már a megjelenésük előtt akkora volt, hogy még azok is ezekről áradoztak, aki megvették ugyan őket, de nagyon jól látták a hibáikat is.

Azt amúgy mondtam már, hogy szerintem az amcsi Kormányzat támogatja Muskot? Ja, nem ide..