Avagy teremt-e mintát Oroszország, mondjuk a BRICS országok körében vagy nem kell, mert eddig is ezt csinálták fedésben? A poszt egyúttal azoknak is válasz, akik azt mondják, hogy a BTC-nek nincsen esélye a „Tier”-be kerülnie világszinten. Miért ne lenne, kérdem én? A „Nyugat” szépen végig nézi majd a többiek tevékenységét? Vagy? Elég csak megnézni példának okáért az ezüst és a bitcoin piaci kapitalizációjának az értékét. Nem beszélünk leküzdhetetlen nagyságról.

Az alábbiakban bátorkodom a The Jerusalem Post írását magyarra fordítani. (Érdekes kérdésként adódik, hogy lehet, hogy itthon meg megvalósul Varsányi dr. „nagy álma” a lakossági tokenizált nemesfémek eladásáról? Már csak 1 lépés lenne innen.)

„Oroszország jelentős változásra készülhet nemesfém-stratégiájában, és az ezüst kulcsfontosságú eszköz lehet az ország bővülő állami alapjában. Az Interfax ezen a héten közzétett és a Bloomberg által idézett jelentése szerint az orosz szövetségi költségvetési tervezet azt tervezi, hogy az elkövetkező években jelentősen megerősíti nemesfém-tartalékát. Figyelemre méltó, hogy a költségvetésben szerepel az arany, platina, palládium és első ízben ezüst beszerzése.

Az ezüst bevonása az Állami Alap felvásárlási stratégiájába a közelmúlt tendenciáitól való eltérést jelzi. Míg a központi bankok szerte a világon, különösen Oroszország, a nemzetközi szankciókat követően rekordokat döntöttek az aranyvásárlások terén, az ezüst nagyrészt kimaradt a radarjukból. Ez a legújabb fejlemény arra utal, hogy az ezüst szerepe az orosz pénzügyi stratégiában fejlődhet.

Oroszország lépése az országot a SWIFT bankrendszertől elszigetelő gazdasági szankciókra adott folyamatban lévő válasz része. Azóta Oroszország egyre inkább arra összpontosít, hogy tartalékait rendkívül likvid eszközökkel, például arannyal diverzifikálja. Az ezüst említése azonban ebben a legutóbbi költségvetésben jelentős, mivel ez az első alkalom, hogy a nemesfémek jelenlegi bikapiaca során bármely központi bank kifejezetten bevonja az ezüstöt a beszerzési terveibe.

Bár még nem tudjuk, hogy az alapok hány százalékát fordítják majd ezüstre, maga a bejelentés azt jelzi, hogy az ezüst stratégiai eszközként való globális megítélése megváltozhat.

Kérdésként vetődik fel, hogy vajon követheti-e az ezüst az arany útját?

Ez a fejlemény kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a központi bankok és a kormányok kezdik-e újragondolni az ezüst helyét a tartalékaik között? Az arany, amelyet egykor bizonyos fokú szkepticizmussal kezeltek egyes kormányok, biztonságos menedékeszközzé vált, különösen a gazdasági bizonytalanság idején. Az ezüst is hasonló pályát követhet?„