Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinAz U.S.A. a Szent Grálra hajt.
03
febr

Az U.S.A. a Szent Grálra hajt.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Bár nem vagyok közgazdász, hanem ügyvéd vagyok, de érdeklődéssel követem az U.S.A. gazdaságpolitikáját („döntsd el, hogy velem vagy ellenem, de valahova állj, mert rajtad van a szemem”) és a következőekben bedobom az U.S.A. vámpolitikája kapcsán azt a narratívát, amit én vélek kiolvasni bizonyos gazdasági elemzők írásai alapján.

Azt is sokszor leírtam, hogy bár az Üttv. alapján kiegészítő tevékenységként adhatok pénzügyi tanácsot, ezt most nem akként teszem, de akinek füle van a hallásra és a szeme látásra az hallani és látni, nem mellesleg érteni is fogja és abból sem fogok titkot csinálni, hogy mit ajánlanék, ha tanácsot adnék: Bitcoin. A miért-re a választ, a poszt vége felé kapjuk meg (vastagon fogom szedni az Olvasók kedvéért).

Az alapvetés az, hogy Donald Trump nem szereti az erős amerikai dollárt, ezt okolja Amerika nemzetközi versenyképességének hiányáért és a nagy folyó fizetési mérleg hiányért. Trump úgy véli, hogy a külföldiek tisztességtelen versenyelőnyre tettek szert azzal, hogy mesterségesen alacsonyan tartják valutáik értékét.

Trump gazdasági tervei rövid távon felfelé irányuló nyomást fognak gyakorolni a dollárra: vámok, vámok okozta nagyobb költségvetési hiány, és gyorsabb (dollár érték) növekedés. A piacok ugyanis az amerikai dollár értékének növekedésével reagálták le ezeket a terveket Donald választási győzelme óta.

Nem véletlen azonban, hogy az Egyesült Állmok pénzügyminisztere Scott Bessent, aki újraélesztene az ún . Pláza Egyezményt (Plaza Accord) és egyfajta Pláza Egyezmény 2.0-át csinálna.

Az eredeti Pláza Egyezményt  Japán, az USA, Nyugat-Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság (az akkori G5-ök) kötötték 1985. szeptember 22-én a New York-i Plaza Hotelben. Az egyezmény tartalma alapján valutapiaci intervenciókkal leértékelték az amerikai dollárt a német márkával, illetve japán jennel szemben, azaz egy a dollár leértékelődése érdekében összehangolt piaci beavatkozásról szólt.

A Plaza Accord idejére a dollár 50 százalékkal drágult az előző öt évhez képest, amely időszak egybeesett az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegének hiányával. Ennek kapcsán Japán dominanciáját a globális feldolgozóipari kereskedelemben tekintették a fő bűnösnek.

Kezdetben az Egyesült Államok válaszul kétoldalú „önkéntes” exportellenőrzési tárgyalásokat folytatott Japánnal. Japánt nyomás alá helyezték, hogy növelje az Egyesült Államokban gyártott termékek, – például gépjárművek – importját, de ez hatás nélkül maradt, mert a japánoknak nem kellett a drága és sokat fogyasztó amerikai kocsi.

Ezért jött létre a Pláza Egyezmény. A jen dollárhoz viszonyított árfolyama a következő két évben 240-ről 120-ra erősödött, így egy japán exportőr feleannyi jent keresett minden egyes dollár export után.

A tarifák tehát csak ideiglenes tárgyalási eszközt jelentenek a cél elérése érdekében most is. A végső cél az, hogy többoldalú megállapodásra törekedjenek a dollár gyengítésére, lényegében egy Pláza Egyezmény 2.0-ra.

Ennek egyik lehetséges módja az, hogy az Egyesült Államok „előírja”, hogy a többi országnak, hogy csökkentenie kell a dollártartalékát, ezért megkövetelik tőlük, hogy távolabbra tolják ki időben az UST (U. S. Treasury) tartását.

A kincstárjegyeken kívül az Egyesült Államok kincstára kötvényeket,változó kamatozású kötvényeket (FRN) és amerikai takarékkötvényeket bocsát ki az UST égisze alatt. Nagyon nem mindegy ugyanakkor ennek refinanszírozása, azaz, hogy ezt hogyan képesek megoldani odaát, milyen feltételek és időtáv mellett?

Az Egyesült Államok tehát becélozza a fiat alkímia Szent Grálját: alacsonyabb dollárerő és alacsonyabb hozam. Ehhez viszont meg kell birkózniuk az ún. Triffin doktrínával, avagy dilemmával is.

A magunk részéről 2019-ben már írtunk erről részletesebben, ezért ennek ismertetésétől eltekintünk, de amit írtunk 2019-ben, azt továbbra is fenntartjuk: „A cél a digitális eszközök növekedésének támogatása annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a régi rendszer likviditásának erózióját.

Szerintünk ezt látjuk most is 2025-ben, egyre gyorsuló ütemben. Ezért is sürgetjük azt, hogy kapcsolódjunk be mi is a folyamatba.

A Triffin-doktrina/dilemma alapján az USA-dollár tartalékvalutaként való státusza az Egyesült Államoknak ún. „túlzott kiváltságokat” ad a pénzügyi tranzakciókban/kereskedelemben, és ennek van néhány következménye:

1) a dollár szerkezetileg túlértékelt, mivel szükségük van rá, ezért más országok tartalékként tartják fenn árrugalmatlan módon.

2) az USA-nak tartós kereskedelmi mérleghiánnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a világot elláthassa dollárral.

3) az Egyesült Államok kormánya ezért tartósan olcsóbban vehet fel kölcsönt, mint amennyire képes lenne valójában.

Annak fut most neki az U.S.A., hogy megtartsa a 3. pontot, de kiküszöbölje az első 2 pontot. Szép kis meló lesz ennek megvalósítása. Ezért kellenek a tarifák is átmenetileg, amíg el nem érik a céljukat.

Aztán szükség lesz még az amerikaiak alacsony megtakarítási rátájának a korrigálására, amit a hírek szerint adócsökkentéssel érnének el.

Persze van ebben – a rossz nyelvek szerint – bőven személyes story is, mert Trump célja, hogy csökkenjen 10 éves kamatláb az amerikai állampapíroknál, aminek meg az az oka, hogy a saját érdekei/eszközei függenek tőle: ez az érdek/eszköz az ingatlan. Abból nem kevés van az öregnek, nem kis értékben.

Mivel viszonylag kevés számú magyarnak van/lehet ingatlana az U.S.A.-ban, ezért nekik majd az alábbiak miatt más eszközök felé kell nézniük. Itt jön be a Bitcoin, meg a vámtarifák hatása.

A tarifaköltség, valószínűleg magasabb inflációt okoz, az Egyesült Államok és a kereskedelmi partnereinek a helyzetét is elnehezítik, de nem egyenlően persze, a relatív hatás a külföldi országokra sokkal nagyobb lesz. Ezeknek a nem U.S.A. országoknak módot kell majd találniuk arra, hogy elhárítsák gyenge növekedési problémáikat, amelyek a gazdaság élénkítéséhez vezetnek monetáris és fiskális politikákkal, amelyek végső soron a valuta leértékelődését okozzák odahaza.

Ezen országok polgárai a fentiek miatt egy kvázi mini-pénzügyi válságot fognak átélni és alternatívákat keresnek majd.

A kereskedelmi egyensúlyhiány egyenletének mindkét oldala két különböző okból akar majd Bitcoint, a végeredmény ugyanaz lesz: magasabb Bitcoin árfolyam, gyorsabb és agresszívabb módon.

A fentiek okán még mindig tartom a néhány hete a Tőkeportál konferenciáján elmondott véleményemet:

Hamarabb fogunk 100k-ról eljutni 1 millióra, mint jutottunk 10k-ról 100k-ra.” Azt nem állítottam, hogy ez zökkenőmentes lesz.

Felhasznált irodalom: lowyinstitute és Jeff Park írása.

Ps: egyelőre felfelé látszódik elmozdulni a piac az aranyár kapcsán.

Abból (ti: arany) meg Scott Bessentnek van egy kevés a tulajdonában, mert azt tulajdonolja top szinten az öreg milliárdos rája a portfóliójában.

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Digitalcash.hu