Éreztem én már tegnap este, hogy a mai nap (péntek 13-a) nem lesz egyszerű és nem is lett.

Egyfelől Izrael megtámadta Iránt, ahogy ezt reggel a hírekben olvashattuk, és ahogy ezt korábban mások, (akár notabilitási szinten) megfogalmazták: normális ember háborús eszkalációnak örülni nem tud, sem ukrán–orosz, sem közel keleti, sem pedig más országok kapcsán. A háború ugyanis igen gyakran polgári áldozatokkal is jár, vagy éppen azzal kezdődik „casus belli”-ként, (ez az, amit cinikusan „járulékos veszteségnek” hívnak) és ezen igen jelentős körülményt nem szokták nagyon reklámozni a háborúk kirobbanása kapcsán.

A reggelt követően, de még a mai nap délelőttjén, 2 jó Kollégám is jelezte, hogy októberig megszünteti a kirendelt védői rendszerben történő részvételét, ha addig nem születik megállapodás a védői díjak készpénzes megfizetésének folytatásáról. Ez nekem személyszerint, illetve az igazságszolgáltatásnak is veszteség lenne, mert tapasztalt szakemberekről beszélünk, jó volna azért rendszeren belül tudni a szakértelmüket. Ehhez csak annyi kellene, hogy ne hátrafelé menjünk (ne is előre, bár a nóta szerint az sem ártana, ha fejlesztésben is gondolkodunk), hanem tartsuk meg azt, ami már működik/működött. Megugorhatónak tűnik, kíváncsi leszek arra, hogy megugrásra kerül-e majd októberig?

Aztán valamilyen oknál fogva feldobta nekem a Youtube a Hobo Blues Band „Enyém, tiéd, miénk” c. számát, ami, ha ismeritek a számot, egy áthallásos szám, nem került benne kimondásra, de a „miénk a haszon, miénk a kár”, az valójában a „tiéd a haszon, miénk a kár” szeretett volna lenni, legalábbis szerintem. Mivel nekem is van valamiféle „pókösztönöm”, egyből eltűnődtem, hogy vajon mit akar az Univerzum üzenni ezzel nekünk és meg is kaptam a választ a „tiéd a haszon, miénk a kár” üzenetével.

(Ráadásul kriptós területen, ahol az volt a mondás, hogy a „választásokig már a fű sem nő, nemhogy kodifikációs tevékenység nem lesz gyakorolva”. Erre beb@sz a gebasz, kapaszkodj Mama!) Tiszta (hasznos) hülyének érzi magát az ember, – ezt csak így margóra dünnyögöm.

Kis Hazánkban ugyanis várhatóan módosul a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), annak is a törvényjavaslat szerinti XXXVIII. fejezete (A pénz és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények), amely a következő alcím címmel és 394/A. §-sal egészül ki, ha változatlan formában fogadják el a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló, T/11922. számú törvényjavaslatot.”

Ami belekerül(het):

„Kriptoeszközzel visszaélés (394/A. §) (1) aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

„Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása (408/A. §) (1) aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével
jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(Itt szeretném jelezni, hogy szerintem ez utóbbi, már vastagon nem a XXXVIII. fejezetében van a Btk.-nak hanem a XLI. fejezetben a „Gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeknél”, de ezt kérem ne vegyék akadékoskodásnak, gondoltam jelzem, ha már láthatóan annyit dolgoztak vele.)

Az nem derül ki a fentiekből, hogy mi minősül jelentős értékű kriptoeszköznek, ugyanis ezek értéke erősen változó, tehát ahogy mondjuk a nemrég posztolt Songaday utazásból is kitűnően a kriptoeszköz bizony erősen vesztheti az értékét is az „átváltás”, azaz ilyen szempontból elkövetés időpontjához képest, de annyit azért ideírok, hogy a Btk. értelmezése szerint az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős.

(Mind a 2 tényállásnál szerepel még a különösen nagy és különösen jelentős érték fogalma is, mint minősítő körülmény, 3 évig terjedő, 1-től 5 éves és 2-8-as szabadságvesztésre feltornázva a büntetést.)

Itt meg is állunk egy pillanatra, mert lenne 5 kérdésem és felvetésem, úgy nagy hirtelen, első olvasatra.

1) A Btk-beli tagolásból kitűnően, akkor a kriptoeszköz kriptoeszközre történő váltás kapcsán a védendő jogi tárgy: a pénz? (gondolom nem a bélyegforgalom).

Ezt csak azért kérdezem, mert Államként, ahol kötelezettségeket és tilalmakat teremtünk az egyik oldalon, ott nem baj, ha jogosultságot és jogvédelmet (ebben az esetben státuszt) a másikon. Mire gondolok? Pl: jó pár kriptós csalás áldozatával találkoztam az évek folyamán. Belőlük kiindulva bizonyára ezerrel folyik a munka a sérelmükre elkövetett bűncselekmények útján szerzett vagyoni előny részükre történő visszaszerzésén is, lásd még: Vht, Be. és egyéb jogszabályok. Ott kérem sokszor nem 5 milliós a kár, hanem jóval nagyobb. Egyébként meg azt is kérdezném, mikor fogunk végre a Btk-s (kár)értékekhez hozzányúlni? Jogi meglátásom szerint lehetne már őket „updatelni”, másfelől az egyes kategóriák közötti 10-szeres szorzót, kicsit cizellálni. A Pp. illeték szekciójában láttunk már ilyet, emlékeim szerint.

2) Mi a társadalomra való veszélyessége a kriptoeszközről kriptoeszközre váltásának? Mi a védendő jogi tárgy, akkor, amikor maguk az adószabályok mondják ki azt, az ún. fekete doboz elv mentén, hogy az Államot nem érdekli a kriptoeszközről kriptoeszközre váltása, csakis az a pont, ahol a kriptóból fiat lesz és az is leginkább csak a fizetendő adó megfizetésének biztosítása érdekében? Miért éppen a váltás a védendő jogi tárgy, miért nem mondjuk a fedezetbe adás biztonságos feltételeinek megteremtése a kriptoeszköz tulajdonosok részére?

3) Hogyan korrelál, ha korrelál mindez, a Be. azon változó rendelkezéseivel, miszerint várhatóan lehetővé válik – a köznyelvben vádalkuként emlegetett – egyezségkötés egy cég és az ügyészség között? Ugyanis bizonyos bűncselekmények kapcsán a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható és ezen elv mentén terjesztenék ki az egyezségkötés intézményét a jogi személyek körére.

4) Mi lesz az ún. DeFi-s megoldásokkal, azaz azzal, amikor kvázi emberi közrehatás nélkül történnek meg az átváltások, algoritmusok, botok és okos szerződések segítségével? Nem kevés ilyen van amúgy, mert a MICA szerint nem olyan sok minden minősül NFT-nek és esik ki ezzel a MICA hatálya alól, meg bőven vannak gazdát cserélő „memecoinok” is, meg automatizált hitelfelvételi megoldások, stb. Nem meglepő módon van rá igény és a piac ki is elégíti ezt a technika segítségével. Itt akkor az „egész internet” bűnsegéd lesz vagy hogy?

5) Milyen lesz a bizonyítási rendszer, azaz a fenti deliktumok kapcsán a büntető eljárásban rendelkezésre álló bizonyítási eszközök szükségszerűen eltolódnak-e majd a szakértői bizonyítás irányába, azon szakértői bizonyítás irányába, amelyeknél éppen a szakértők hiányából és a meglévő szakértők leterheltségéből fakadó problémák állnak fenn jelenleg is?

Itt még nincs a kérdések sorának vége, mert én azt mondom, hogy „ne csak nézz, láss is, van itt még más is” és a Kollégák kukkantsák csak meg a fenti Törvényjavaslatot! Példának okáért módosul a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény is, meg egyéb törvények is.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) lesz a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) szerinti kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

Ez már önmagában egy derék dolog, de kérdésként adódik, hogy miért is dobja le ezen rész(?) feladatát az MNB magáról és főleg kinek? Az SZTFH-nak milyen blokkláncos szakemberei vannak és mióta?

A NAV-ról még csak-csak tudtunk, sőt ott a vezető is képben van, de mióta szívta fel magát ennyire az SZTFH a téma kapcsán?

A scope kérdésére megtaláljuk a választ, ami megint csak az átváltás és hozzákapcsolódóan az ún. validálás területére vezet el minket:

Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató: az e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező jogi személy.

Kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás: az ügyfél átváltási megbízása alapján kriptoeszköz átváltása pénzre, illetve kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre”

A Kriptotv. alkalmazásában:

„kriptoeszköz átváltása pénzre: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom;
„kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre”: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom.

„Nem engedélyezett kriptoügylet”: kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozattal nem validált kriptoeszköz átváltása pénzre vagy más kriptoeszközre az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével.

1. Egyfelől mi ez a határozott eltolódás (hogy ne nevezzük diszkriminációnak a magánszemélyek rovására) a jogi személyek felé?

2. Értem én, hogy kis hazánkban mindenkinek arra áll a kárszeg, ha megmondhatja, írásba adhatja, lepecsételheti, ellenőrizheti, de minek olyat validálni jogi személyek útján, amit technikai (blokkláncos) úton is meg lehet tenni? Már, ha nem a pénzszerzés az elsődleges célunk?

Kriptoeszközt ugyanis – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke rendeletében meghatározott kivételekkel – csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani -mondja a jogszabály tervezet szövege.

A kivételeket most hagyjuk is egy röpke pillanatra, de ha az alábbiak közül bármelyiket meg lehet oldani költséghatékonyabb technikai eszközökkel, akkor miért validálunk?

„A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az átváltási megbízás ügyfél és ügylet
azonosításának eredményes elvégzése.

(3) A kriptoeszköz validálási szolgáltatás kiterjed legalább
a) a kriptoeszköz eredetének vizsgálatára,
b) a kriptoeszköz tárolására alkalmas eszköz vagy pénztárca tulajdonjogának ellenőrzésére,
c) a kapcsolt természetes, illetve jogi személyek azonosítására, amennyiben az lehetséges,
d) a szolgáltatás igénybe vevőjének profil alapú vizsgálatára, valamint
e) a külső adatbázisok ellenőrzésére.„

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szolgáltatást a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató ésszerű időn belül végzi el.

Kérdés: mi minősül ésszerű határidőnek, akkor amikor a kriptoeszközök igen volatilisek, azaz nagyon nem mindegy, hogy mikor váltjuk át őket, legyen szó eladásról vagy vételről?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések röpködnek a fejemben, pedig még igazán alaposan végig sem olvastam mindent (I mean rákeresni a hivatkozásokra, stb), de első olvasatra az az irányvonal bontakozott ki nekem, hogy – szemben az Egyesült Államokkal, ahol ebből formailag iparágat, gyakorlatilag meg pénzt akarnak csinálni -, itthon (hosszú évek nemtörődömsége/érdektelensége után), valakiknek ráragadt a keze a „szabályozni gombra”, csak abban nem vagyok biztos, hogy kellő átgondolás után.

Apropó Iparág.

Azt lehet tudni, hogy ezen tervezet kidolgozásába milyen iparági szereplőket vontak be, akárcsak véleményezés kapcsán is? Milyen boszorkánykonyhában, milyen elvek mentén készült el ez a tervezet, engem már csak a kíváncsiság miatt is érdekelne.