Tél volt, hó nem esett és jöttek az Ünnepek. A DC gondolkodott mit is adhatna Neked Magyar Állam? Amit csak én adhatok, amiről Te is tudod, hogy igazán én vagyok.
Nemrég jelent meg az IMF publikálásában egy a stabilcoinkról szóló írás. Ezt adom a kedves Olvasóknak, meg a Magyar Államnak, ezt más nem adja, mert ehhez „fanatizmus” kell és szakmaszeretet. Az írás akár egy korábbi – szintén – IMF-es írásunk kiegészítője is lehet.
„A kriptovaluták forradalmárjainak korai célja az volt, hogy véget vessenek a központi bankok és a nagy kereskedelmi hitelezők pénzügyi közvetítés feletti szorításának. Az eredeti kriptoeszköz, a Bitcoin, és az azt alátámasztó blokklánc-technológia nagy célja a közvetítők kiiktatása és a tranzakciós felek közvetlen összekapcsolása volt.
A technológia célja a pénzügyek demokratizálása volt azáltal, hogy mindenkinek, a szegényeknek és a gazdagoknak egyaránt, könnyű hozzáférést biztosít a banki és pénzügyi szolgáltatások széles skálájához. Az új szolgáltatók a technológiát arra használták volna fel, hogy versenyképes pénzügyi szolgáltatásokat – beleértve a megtakarítások, a hitelek és a kockázatok kezelésére szolgáló, személyre szabott termékeket – kínáljanak anélkül, hogy drága, fizikai üzleteket kellene létrehozniuk.
Mindez a régi pénzügyi intézmények elsöpörését célozta, amelyek a globális pénzügyi válság idején elvesztették az emberek bizalmát, és egy új pénzügyi rendet hoztak volna létre a helyükön. A verseny és az innováció virágozni fog a decentralizált pénzügyek ezen bátor új világában. A fogyasztók és a vállalkozások egyaránt profitálnak majd belőle.
A forradalmat azonban hamarosan eltérítették. A decentralizált kriptoeszközök, mint például a Bitcoin, amelyeket lényegében számítógépes algoritmusok hoznak létre és kezelnek, tarthatatlannak bizonyultak csereeszközként. Változó értékük és az, hogy nem voltak képesek nagyszámú tranzakciót olcsón feldolgozni, a mindennapi használatra gyakorlatilag alkalmatlanná tették őket, és ahhoz vezettek, hogy nem érték el a kívánt célt. Ehelyett a Bitcoin és a többi azzá vált, aminek soha nem szánták – spekulatív pénzügyi eszközökké.
A stabilcoinok betöltik az űrt azzal, hogy megbízhatóbb csereeszközként szolgálnak. Ugyanazt a blokklánc technológiát használják, mint a Bitcoin, de stabil értéküket úgy tartják fenn, hogy egy az egyben jegybanki valuták tartalékaival vagy államkötvényekkel vannak fedezve.
A stabilcoinok elősegítik a decentralizált pénzügyeket, de a decentralizáció ellentétei. Nem a számítógépes kód által közvetített decentralizált bizalomra támaszkodnak, hanem a kibocsátó intézményekbe vetett bizalomra. Az irányítás sem decentralizált, a felhasználók nyilvános konszenzus alapján döntenek a szabályokról. Ehelyett a stabilcoint kibocsátó cég dönti el, hogy ki és hogyan használhatja fel. A stabilcoin tranzakciókat digitális főkönyvekbe könyvelik, amelyeket egy decentralizált számítógépes csomópontok hálózatán tartanak fenn, ugyanúgy, mint a Bitcoin esetében. De a stabilcoin kibocsátója, és nem egy számítógépes algoritmus, validálja ezeket a tranzakciókat.
Fizetési útvonalak.
Talán a nagyobb célok fontosabbak. A stabilcoinok továbbra is minden jövedelmi szintű ember számára hozzáférést biztosíthatnak a digitális fizetésekhez és a decentralizált finanszírozáshoz, alááshatják a nehézkes kereskedelmi bankok által régóta élvezett privilégiumokat, és kiegyenlíthetik a játéktér bizonyos aspektusait a gazdagabb és szegényebb nemzetek között. Még egy kis ország is profitálhat a globális finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésből a kevesebb súrlódást okozó fizetési rendszerekkel való integráció révén.
A stabilcoinok valóban csökkentették a költségeket és megszüntették a súrlódásokat a fizetésekben, különösen azokban, amelyek átlépik a nemzeti határokat. A gazdasági migránsok sokkal könnyebben és olcsóbban küldhetnek pénzátutalásokat hazájukba, mint korábban. Az importőrök és exportőrök azonnal lebonyolíthatják a tranzakciókat külföldi partnereikkel, ahelyett, hogy napokig kellene várniuk.
A fizetéseken túl azonban a decentralizált finanszírozás a pénzügyi tervezés színterévé vált, amely kétes értékű, összetett termékeket hozott létre minden más célra, mint spekuláció. A decentralizált pénzügyi tevékenységek alig javítottak a szegény háztartások sorsán, sőt, még a kevésbé kifinomult lakossági befektetőket is károsíthatják, akiket megtéveszt a túlméretezett hozamok kilátása, és nem értékelik a kockázatokat.
Szabályozási változások.
Vajon a közelmúltbeli amerikai jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a vállalatok széles körének saját stabilcoinok kibocsátását, előmozdítják-e a versenyt és ellenőrzik-e a kevésbé igényes kibocsátókat? 2019-ben a Meta megpróbálta létrehozni saját stabilcoinját, Libra néven (később Diemre nevezték át). A projektet azonban a pénzügyi szabályozók heves ellenállása miatt leállították, akik attól tartottak, hogy egy ilyen stabilcoin alááshatja a központi banki pénzt (Szerkesztő: vagy éppen, hogy jól kiegészítheti azt, nincs még ez a kör lefutva szerintem.)
A washingtoni szabályozási környezet változása, egy új, kriptobarát adminisztrációval, most szélesre tárta a kapukat a magán stabilcoin-kibocsátók előtt. A nagy amerikai vállalatok, mint például az Amazon és a Meta által kibocsátott stabilcoinok, amelyeket tekintélyes mérlegük támogat, elsöpörhetik a többi kibocsátót. A stabilcoinok bányászása fokozná ezen vállalatok hatalmát. Ez nagyobb koncentrációhoz, nem pedig nagyobb versenyhez vezetne.
A nagy kereskedelmi bankok is alkalmazzák az új technológiák egyes aspektusait, hogy hatékonyabbá tegyék működésüket, de egyben kiterjesszék hatókörüket is. A bankbetétek digitális tokenekké alakítása például lehetővé teszi, hogy blokkláncokon keresztül bonyolítsák le a tranzakciókat. Elképzelhető, hogy a nagy bankok egy napon elkezdhetik kibocsátani saját stabilcoinjaikat. Mindez aláásná a kisebb bankok, például a regionális és közösségi hitelezők előnyeit, és megerősítené a nagy szereplők hatalmát.
Nemzetközi dominancia.
A stabilcoinok valószínűleg megerősítik a nemzetközi monetáris rendszer jelenlegi struktúráját is. A dollárral fedezett stabilcoinok iránt van a legnagyobb kereslet, és világszerte ezeket használják a legszélesebb körben. Közvetve növelhetik a dollár dominanciáját a globális fizetési rendszerben, és gyengíthetik a potenciális versenytársakat. Például a Circle, a második legnépszerűbb stabilcoint, az USDC-t kibocsátó vállalat, kevés keresletet tapasztalt más stabilcoinjai iránt, amelyek értéke más főbb valutákhoz, például az euróhoz és a jenhez van kötve.
Még a nagyobb központi bankok is nyugtalanok. Az aggodalmak, hogy a dollárral fedezett stabilcoinokat határokon átnyúló fizetésekre lehetne felhasználni, az Európai Központi Bankot arra ösztönzik, hogy bocsásson ki az euró digitális változatát. Az euróövezet fizetési rendszere saját területén belül továbbra is széttagolt. Lehetséges pénzt utalni egy görög bankból egy német bankba, de az egyik euróövezeti országban egy másikban lévő bankszámláról származó pénzzel történő fizetés még mindig nem zökkenőmentes.
A stabilcoinok egzisztenciális fenyegetést jelentenek a kisebb gazdaságok valutáira. A fejlődő világ egyes szegleteiben az emberek valószínűleg jobban megbíznak az olyan ismert cégek által kibocsátott stabilcoinokban, mint az Amazon és a Meta, mint a magas inflációtól sújtott és ingatag árfolyamú helyi valutákban. Még egy jól irányított, megbízható központi bankkal rendelkező gazdaságban élő embereknek is nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy olyan stabilcoinokat használjanak, amelyek mind a belföldi, mind a nemzetközi fizetésekhez kényelmesek, és amelyek értéke a domináns globális valutához van kötve. (Szerk: meg nem is kell ellenállni. Ennyi önvédelme, hadd legyen már a különböző államok polgárainak, hadd ne kelljen már károkat elszenvedni semelyik államvezetés miatt, ha úgy alakul.)
Miért tettek szert ilyen gyors népszerűségre a stabilcoinok? Az egyik ok az, hogy a magas költségek, a lassú feldolgozási idők, a bonyolult folyamatok és egyéb hatékonysági problémák továbbra is sok országban hátráltatják a nemzetközi, sőt a belföldi fizetéseket is. Egyes országok saját stabilcoinok kibocsátását fontolgatják, hogy megakadályozzák, hogy hazai valutájukat a dollárral fedezett stabilcoinok háttérbe szorítsák. Ez a megközelítés valószínűleg nem fog sikeres lenni. Jobban járnának, ha megoldanák a hazai fizetési rendszerek problémáit, és más országokkal együttműködve megszüntetnék a nemzetközi fizetésekben mutatkozó súrlódásokat. (Szerk: Papesz bácsi már pedzegette ezt 2017-ben, ugyi?)
A stabilcoinok biztonságosnak tűnnek, de számos kockázatot jelentenek. Az egyik az, hogy megkönnyíthetik az illegális pénzügyi tevékenységeket, megnehezítve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellenőrzését. A másik az, hogy veszélyeztetik a fizetési rendszerek integritását azáltal, hogy magánvállalatok által kezelt, eltérő rendszereket hoznak létre.
A megoldás nyilvánvalónak tűnik: hatékony szabályozás, amely csökkenti a kockázatokat, teret enged a pénzügyi innovációnak, és biztosítja a tisztességes versenyt azáltal, hogy megfékezi a gazdasági hatalom túlzott koncentrációját néhány vállalat kezében. Az internet nem ismer határokat, így a stabilcoinok nemzeti szintű szabályozása nem fog olyan jól működni, mint egy minden országot bevonó együttműködő megközelítés.
Sajnos ez egy valószínűtlen eredmény egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi együttműködés hiányos, és minden ország agresszíven védi és előmozdítja a saját érdekeit. Még a nagyobb gazdasági hatalmak, mint az Egyesült Államok és az euróövezet, a kriptovaluták szabályozása terén a saját útját járják. Még egy összehangoltabb megközelítéssel is valószínűtlen, hogy a kisebb gazdaságok helyet foglalnának el az asztalnál. Ezeket az országokat, amelyek gyengébb pénzügyi rendszerrel, korlátozott szabályozási kapacitással és sokkal inkább a szilárd szabályozásra támaszkodnak, olyan szabályok sújthatják, amelyek kevés figyelmet fordítanak az aggodalmaikra, és amelyeket a nagyobb hatalmak rájuk erőltetnek.
(Szerk: és akkor elérkeztünk a téma legforróbb kérdéséhez. Nem akarok (kéretlen) tanácsot adni, de okulva az orosz vagyon fagyiból, ha már amcsi védőháló, nem kéne mindezt stabilcoin alapú blokkláncra tenni és ehhez kidolgozni a támogató mechanizmusokat? Ha már védekezni kényszerültök, most ne a saját állampolgáraitokat b@szogassátok a hülyeséggel, hanem arra figyeljetek, hogy meg ne cumiztassanak titeket az EU-ból. Ne velünk állampolgárokkal törődjetek (értsd: minket NE hátráltassatok, hanem magatokat védjétek, capisci?)
A stabilcoinok hasznos célt szolgálnak, mivel rávilágítanak a meglévő pénzügyi rendszereket átható hiányosságokra, és bemutatják, hogyan oldhatják meg ezeket a problémákat az innovatív technológiák. A stabilcoinok azonban könnyen vezethetnek egy olyan világhoz, ahol a hatalom jobban koncentrálódik. És ez elősegítheti egy új pénzügyi rend kialakulását – nem a virágzó innováció és verseny, valamint a pénzügyi hatalom igazságosabb elosztásának lehetőségét, ahogy azt a kriptovaluták úttörői szándékozták, hanem még nagyobb instabilitást.”
