Beszéljünk, de nem állom meg, hogy 5-6 mondatban ki ne térjek az aktualitásokra. Íme:

Miközben a világ kriptós fele azon agyal, hogy mennyi BTC-je volt/van Venezuelának, – akár abból, hogy anno aranyat cseréltek BTC-re, akár a saját jogon történő bitcoin bányászatból,- hiszen a híradások nem kevés vélelmezett (600.000 körüli) BTC-ről beszélnek, (Szerk: meg főleg azon agyal: kiknél vannak a kulcsok és bővül-e majd ennek okán az amcsi Bitcoin tartalék?) addig azért haladnak a dolgok a világban.

Nyilván az is kérdés a világ másik (nemesfémes) felének, hogy mi lesz a Venezuelai aranytartalékkal (már, ami megmaradt), mi lesz az angliai -kvázi – kényszerű őrzésben hagyott „venezuelai arannyal” és mekkora a kitermelhető aranymennyiség az országban, ti: Venezuelában? Illetve, hogy a meglévő arany mennyiséget beteszik-e „fedezetként” blokklánc alapon, egy esetleges új fizetőeszköz mögé, ahogy azt próbálták anno az olajjal, lásd még: petro.

(Szerk. megint: a venezuelai arany és London kapcsolata egy elhúzódó geopolitikai és jogi vita, amely körülbelül 31 tonna, cca 1,5–2 milliárd dollár értékű aranyrudat érint, amelyeket az 1980-as évek óta az Angol Jegybank (BoE) trezorjaiban őriznek. Elviekben bukta – emlékeim szerint – 2023-ban az akkori venezuelai Kormány a pert Londonban, de lehet, hogy most újra nekifutnak majd ennek a történetnek).

Nyilván az is kérdés, hogy létezik-e olyan hálózat, ahol mindez nem tud megtörténni, illetve ér-e annyit a cenzúramentesség, hogy feladjuk érte a transzparenciát?)

Az idő majd nyilván megadja erre is a választ (mint, ahogy arra is, hogy képes lesz-e az U.S.A. egy a Gröndlandtól a Tűzföldig terjedő gazdasági blokkot összekovácsolni (jó reggelt azoknak, akik eddig a cseh 2 tv műsorát nézték) vagy ez meghaladja az erőforrásait/képességeit? Ja, és mit fog erre lépni Kína és Oroszország, valamint Irán, akinek nem kevés értékű befektetése és (katonai) felszerelése ment most úgymond a levesbe, aminek nyilvánvalóan nem örülnek.

Mi most azonban térjünk rá a címben szereplő, szolid, szelíd témakörünkre, a CARF-ra, azaz az állami sarcra. Ezt korábban a DC már megénekelte, akit érdekelt, olvashatta nálunk. A G20-as országok pénzügyminiszterei 2021 óta szorgalmazták az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, és 2022-re az OECD véglegesítette a CARF alapvető szabályait.

Idén kicsit felgyorsulhat a – nevezzük az egyszerűség kedvéért – bizonylatolási és jelentéstételi kötelezettség folyamata a blokkláncos körben, hiszen 48 országban és joghatóságban kerül bevezetésre a Kriptoeszköz-jelentési keretrendszer (CARF), ami az OECD által kidolgozott nemzetközi adózási átláthatósági keretrendszert takarja, amely hivatalosan majd 2027-ben lép teljesen (területi) hatályba, akkortól fog rögzíteni minden ország egységesen minden tranzakciót.

Hogy érthető legyen: 48 ország tagja az első csoportnak, és várhatóan 2026-ban kezdik meg a tranzakciók rögzítését a 2027-ben kezdődő adatcserékhez, további 27 joghatóság csak 2028-ban kezdi meg az információk megosztását.

Idén január 1-jétől a résztvevő joghatóságokban működő kriptoszolgáltatóknak – beleértve a központosított és bizonyos decentralizált tőzsdéket, kripto ATM-eket, valamint brókereket és kereskedőket – már meg kell kezdeniük a szükséges tranzakciós adatok gyűjtését.

Az OECD egy tavaly novemberi frissítésében közölte, hogy egyre több olyan joghatóság, amely elkötelezte magát amellett, hogy 2027-ben megkezdi az információcserét a CARF keretrendszerében, és már rendelkezik a szükséges jogszabályokkal, amelyek előírják a kriptoszolgáltatók számára a CARF-fal kapcsolatos adatok gyűjtését, vagy ezeknek a törvények végrehajtásának a „végső szakaszában” vannak.

Na, de melyik az a 48 ország és melyik az a 27 másik, kérdezheti az Olvasó teljes joggal?

Ezek volnának azok, kérem tisztelettel:

A CARF egyik fő célja (mi más, ugye?), hogy segítse az adóhatóságokat annak biztosításában, hogy az adófizetők eleget tegyenek adófizetési kötelezettségeiknek, függetlenül attól, hogy a világ mely részén bonyolítanak kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciókat.

Bár a CARF adatai adózási célokra korlátozódnak, a TaxBit kriptovaluta-adózási (szoftver)cég tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy az információk végül példátlan hozzáférést biztosíthatnak a kriptovaluta-tulajdonosi és személyazonossági adatokhoz, lehetővé téve a hatóságok számára, hogy azonosítsák az anonim kriptovaluta-tulajdonosokat, hírszerzési forrásként szolgáljanak, és segítsenek a személyazonosságokat felfedni és bűnözői tevékenységhez kötni.

Forrás a CARF-ra vonatkozóan: CT.