Kaptam egy olyan kérdést a legutóbbi arannyal kapcsolatos posztom kapcsán, hogy mi van, ha Kína befejezi az arany (fel)vásárlását?

Nos, az tagadhatatanul megváltoztatná az arany árának dinamikáját, de kérdés, hogy ez reális szcenárió-e?

Szerintem jelenleg: nem az.

Mire alapozom ezt? Ezt már kifejtettem Kína – vélt vagy valós – aranyos céljai kapcsán a kérdéssel illetett posztban. Kell az arany nekik belföldre, meg külföldre (BRICS) egyaránt.

Viszont lehet, hogy a matekot nem tettem mellé (ez van akkor, ha az ember fejében ott van valami és azt gondolja, hogy az mindenki fejében ott van, tehát nyilvánvaló), de ezt most pótlom.

A leírtak a World Gold Council (Arany Világtanács) és az Európai Központi Bank adatain alapulnak, tehát nem ilyen légből kapott dolgok.

Szóval az arany alapból jelentős súlyt képez a világ országainak tartalékai között, lásd pl. lengyel Jegybank arany vásárlási kedvét.

A 2024–2025-ös évek folyamán az arany súlya a globális hivatalos tartalékokon belül átlagosan 19%-ra emelkedett.

Ez jelentős ugrás a korábbi évekhez képest, és az arany ezzel megelőzte az eurót (16%), így a második legnagyobb tartalékeszközzé vált az amerikai dollár mögött.

(Bitcoin maxi Barátaink számára hozzáteszem: persze azt is lehet, hogy az arany értékét Bitcoinban számoljuk, mármint, hogy mennyi lenne a Bitcoinban mért egyenértéke, de jelenleg azzal nem járnánk jól. Aki meg röhögne az esetleges Bitcoin tartalékon, annak azt teszem hozzá, hogy mi van akkor, ha az U.S.A. kvázi kisajátítja/nemzetbiztonságilag fontos tartaléknak minősíti a Microstrategy és a Coinbase BTC tartalékait (titkos hitem szerint Saylor proxy Lö-lö), és hozzácsapja a meglévő BTC készlethez, amely lépés miatt kicsinykét megszalad a BTC árfolyama. Akkor mit fogtok mondani?)

Az aranytartalékok aránya országonként rendkívül eltérő:

A fejlett gazdaságokban, azaz sok nyugati országban az arany a tartalékok több mint 70-80%-át teszi ki. Például Németország (80,37%), az USA (80,36%), Olaszország (76,97%) és Franciaország (77,7%).

Ami pedig a feltörekvő piacokat illeti, bár ezek az országok a legnagyobb vásárlók (pl. Lengyelország 28%-os aránnyal), az olyan óriásoknál, mint Kína, az arany még mindig csak a teljes tartalék kb. 9%-át adja, az egyébként is hatalmas devizatartalékaik miatt.

Na, és akkor itt is vagyunk a válaszom lényegénél: van ott még hely, azaz kereslet.

Ha Kínában 9%-ról csak 15%-ra emelkedik a tartalék arány (nem 19%-ra), az mit fog művelni az árral?

Ennek a szcenáriónak egyetlen fékje van: a nem hivatalos kínai aranytartalék. Erről csak sejtéseink vannak, hiszen hivatalos adatok nem támasztják alá, de én a magam részéről biztosra veszem, hogy van ilyen nem hivatalos aranytartalék.

Stay tuned, év végéig kiderül majd, hogy korrekció volt az aranyárfolyam esés vagy vége van a sárga fémnek, mint a botnak.