A bankok azért nem hallgatnak, mert nem báránynak, hanem inkább farkasnak érzik magukat és nem mindegy nekik, hogy kié is lesz az a kis kamat?

Ahogy azt korábban írtuk, hogy blokklánc alapú bankok lesznek az U.S.A.-ban is és, hogy a hagyományos nagybankok már gőzerővel építik a saját blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúrájukat.

Most, hogy közeleg a szeptember 15., és vele a Clarity Act kritikus szakasza, újra „elindul a mára, hogy kié is legyen az utolsó kis falat„, de közben a mélyen a mintát hozzák az digitális pénzügyi rendszer kapcsán, lásd még európai hasonló folyamatok Ursuláékkal.

A tokenizált bankbetétek és az amerikai Clarity Act (Digital Asset Market Clarity Act) kapcsolata a szabályozott bankrendszer és a kriptovaluta-piac jelenlegi legnagyobb intézményi összecsapása.

A bankok félelme: a hagyományos bankok (köztük a JPMorgan és a helyi közösségi bankok) élesen lobbiznak a törvény bizonyos változatai ellen. Ha a törvény legális utat biztosítana a kriptovállalatoknak arra, hogy magas hozamot/kamatot fizessenek a stablecoin-egyenlegekre, az ügyfelek tömegesen vonnák ki a pénzt a hagyományos, alacsony kamatozású bankbetétekből. A Dallas Fed becslése szerint ez akár 700 milliárd dollárt is elszívhatna a bankrendszerből, rontva a hitelezési kapacitást

Aggódni szerintem nem kell, mert lesz itt kérem minden: engedélyezett fizetési stabilcoin, tokentizált bankbetét, DeFi-s stabilcoinok, és egy kis Bitcoin is, hogy a kis mókusok a kenyérre tudják kenni, a nagy mókusok meg a süteménybe tudják tölteni.

A fenti törvényjavaslat sorsáról ugyanis egy fontos eljárási szavazás dönt 2026. szeptember 15-én az amerikai Szenátusban.

A Clarity Act egy mérföldkőnek szánt amerikai törvényjavaslat, amelynek célja, hogy tiszta határokat húzzon az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és a Határidős Árutőzsdei Kereskedési Bizottság (CFTC) hatáskörei között, valamint átfogó szabályozást teremtsen a digitális eszközöknek és stablecoinoknak.

A politikai megosztottság és a kongresszusi naptár szűkössége miatt a washingtoni belsős pletykák szerint csekély az esélye annak, hogy a törvény jelenlegi formájában idén átmegy (aztán persze ki tudja, lehet itt még nagy meglepi is). Felmerült az is, hogy a csomagot feldarabolják, és a tokenizációra, illetve a stablecoinokra külön-külön szabott, kisebb törvényeket hoznak helyette.

Hogy mi a tokenizált bankbetét? Az, amit Európában is nagyon szeretnének bevezetni.

A tokenizált betét a hagyományos, bankban elhelyezett fiat valuta (pl. dollár) digitális reprezentációja, amelyet egy blokkláncon (elosztott főkönyvön) bocsátanak ki.

Miben más, mint a stablecoin? A stablecoinokat többnyire magáncégek (pl. Tether, Circle) bocsátják ki, és államkötvényekkel fedezik. Ezzel szemben a tokenizált betét mögött egy engedélyezett, szigorúan szabályozott kereskedelmi bank áll, és vonatkozik rá a betétbiztosítás is.

Mi a gyakorlati haszna? Lehetővé teszi az azonnali, 24/7 (akár hétvégi) nemzetközi elszámolásokat a bankközi rendszerekben. (Például a Citi és a DBS Bank éppen nemrég hajtott végre sikeres hétvégi dollárelszámolást a Swift Digital Ledgeren tokenizált betétekkel.

Mik a kockázatai? A tokenizált bankbetétek (a blokkláncon, okosszerződések segítségével digitális zsetonként/tokenként megjelenített hagyományos banki betétek) alapvetően a szabályozott bankrendszer biztonságát ötvözik a decentralizált pénzügyek (DeFi) gyorsaságával. A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), és a Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) szerint lényegesen biztonságosabbak, mint a fedezetlen kriptovaluták vagy a stabilcoinok, azonban nem kockázatmentesek, ahogy erről a BIS is említést tesz.

1. Technológiai és működési kockázatok:

Okosszerződés-hibák: A tokenek működését szabályozó programkódokban (smart contract) maradhatnak olyan biztonsági rések vagy programhibák (bugok), amelyeket a hackerek kihasználhatnak.

Infrastrukturális érettség hiánya: az elosztott főkönyvi technológia (DLT) még nem rendelkezik a hagyományos banki alaprendszerek évtizedes, stressztesztelt működési múltjával. Egy esetleges hálózati leállás vagy lassulás blokkolhatja a tranzakciókat.

2. A likviditási kockázat és egy esetleges banki roham lehetőségének felgyorsulása.

Azonnali tőkekivonás: Mivel a tokenizált betétek a hét minden napján, éjjel-nappal azonnal mozgathatók és visszaválthatók, piaci pánik esetén a betétesek másodpercek alatt válthatják ki a pénzüket.

Rendszerszintű sérülékenység: A Fed egyes közgazdászai szerint a tokenizáció miatt a betétek árérzékenyebbé válhatnak, ami csökkentheti a bankok hosszú távú likviditását és hitelezési kapacitását.

3. Átjárhatóság és fragmentáció.

Zárt ökoszisztémák: Jelenleg a legtöbb nagybank (pl. JPMorgan, HSBC) saját, zárt (permissioned) hálózatán futtat betéti tokeneket.

Átjárhatatlanság: A különböző bankok tokenjei között jelenleg nem működik a zökkenőmentes, közvetlen átjárás. Bár a bankközi elszámolóházak (clearing house) már építik a közös hálózatokat, az egységes globális szabványok hiánya még korlátozza a technológiát.

4. Szabályozási és jogi bizonytalanságok.

Határokon átnyúló jogi konfliktusok: Ha a tokenek nemzetközi blokklánc-hálózatokon mozognak, vita esetén kérdéses lehet, hogy melyik ország felügyelete és joga az irányadó?

Fogyasztóvédelmi és azonosítási kérdések: A pénzmosás elleni (AML) szűrések és a szankciós listák valós idejű ellenőrzése a blokkláncon új típusú megfelelési (compliance) kihívások elé állítja a pénzintézeteket.

A végére hagytam az ultimate problémát, ami a hagyományos bankbetéteket is jellemzi: az nem a Te tulajdonod, hanem a Te követelésed. Nem ugyanaz a kettő!

A bankok hatalmas gazdasági értéket teremtenek a betétek, fizetések, elszámolási késleltetés, pénzmozgatás-hozzáférés kontroll, stb. A stablecoinok több ilyen réteget összenyomnak egy szoftver rendszerbe/infrastruktúrába. Ha a számvitel, szabályozás, banki charták és piaci struktúra egyszerre kezdi legitimálni ezt a szoftver réteget, a rendszer elkezdi eltolódni az intézményekben tartott pénztől a programozható hálózatokban tartott pénz felé. Mama World Lover, davaj, davaj!