Ne vegye senki riogatásnak, de a szuverén ügynökök a nyakunkon vannak. Mármint A.I. fronton.

A szuverénnek van itt jelentősége, mert ahogy azt korábban Carl Schmitt német jogtudós vagy újabban Giorgio Agamben olasz filozófus szuverenitás elméletében megfogalmazta: „„Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.”

(Ha kételkednél a fentiekben akkor nézd meg Trump vagy Orbán kivételes állapotra vonatkozó működését (pl: elnöki rendeletek az U.S.A.-ban, Kormányrendeletek itthon), mely utóbbinak még üzennénk a ZPF féle interjú kapcsán, hogy amellett, hogy ilyen szinten szórtátok a Kormányrendeleteket, az is komoly hiba volt, hogy pönalizálni, illetve dézsmáltatni szerettétek volna a kriptopénzek felhasználóit, volt erről szólva egyszer, kétszer, sokszor.)

A fenti üzenet nem öncélú politizálás, ugyanis a mai posztban pontosan erről (ellátásbiztonság a centralizált rendszerben) lesz szó, lásd még: „Nem jó dolog pántlikázni pénzügyi hadviselés közben I.„)

Nézzük a tényeket: 2026 októberében és novemberében komoly hullámot vetettek a mesterséges intelligenciával (AI) támogatott, illetve ahhoz kapcsolódó kibertámadások a pénzügyi szektorban, különösen Dél-Koreában, Malajziában (Bank Rakyat) és Indonéziában.

Az érintett intézmények: több nagy dél-koreai bank és pénzügyi szolgáltató (köztük a Shinhan Bank, a KB Kookmin Bank, a Hana Bank és másodlagos pénzintézetek) került célkeresztbe. 2026 szeptemberének végétől október elejéig mintegy 37 pénzügyi céget ért támadás, amely több százezer ügyfél személyes és hiteladatait (nevek, telefonszámok, jövedelem, hitelkeretek) érintette (például a Shinhan Banknál cca. 25.000, a Yegaram Savings Banknál cca. 40.000 ügyfél adatai szivárogtak ki).

Li Dzsemjong dél-koreai elnök és a helyi nyomozóhatóságok hivatalos közleménye szerint jelek mutatkoznak arra, hogy mesterséges intelligencia-ügynököket (autonóm szoftvereket) vetettek be a gyenge pontok feltérképezésére. A vizsgálatokban megnevezték nyílt forráskódú önműködő penetrációs tesztelő eszközök (például az ARTEX nevű AI-alapú keretrendszer) használatát.

A Bank Rakyat (Malajzia) eset: 2026. november elején a malajziai Bank Rakyat (Bank Kerjasama Rakyat Malaysia Berhad) hivatalos weboldalát és az iRakyat online banki felületét csúfították el (defacement) egy feltételezett kibertámadás során. A bank azonnal lekapcsolta a webes felületeket, és közölte, hogy a központi banki rendszerek biztonságban maradtak, adatszivárgást hivatalosan nem erősítettek meg.

Tajvan: hackerek nemrég betörtek egy SinoPac nevű beszállítóhoz, és egy nap alatt 41,76 millió NT-t (cca. 1,27 millió dollár) húztak ki 419 számláról. Az ügyfeleket állítólag kártalanították.

Vissza az ún. „szuverén ügynökökre”: azaz az olyan AI-ra, ami emberi felügyelet nélkül működik, azaz pénzt „kereshet”, kriptóban kaphat fizetést, másolatot készíthet magáról, és harcolhat az leállítás ellen. Ha ingyenes, nyílt AI-modelleken fut, „senki (külső hatóság) sem” állíthatja meg a forrásnál.

Szóval nem riogatni szeretnék, de reálisnak tűnik egy olyan szcenárió (pláne, ha Irán is bedob egy valós vagy false flag-es kiber storyt ebbe), hogy az AI botok átveszik a banktámadások terepét. Nem pár tíz és száz bank és pénzügyi intézmény, hanem sok ellen. Napok alatt, és nem hetek alatt.

Az AI rajok elkezdenek ÉLNI az interneten. Kriptóban fizetnek a saját szervereikért, és gyorsabban másolják magukat, mint ahogy bárki törölhetné őket. A bankok és tőzsdék persze befagyasztják az online átutalásokat. Persze „karbantartásnak” fogják ezt hívni. Na, de a kérdés az lesz, hogy a „fertőzést” lehet-e valamilyen karanténban tartani vagy komolyabb megoldások kellenek, hogy bevetésre kerüljenek?

Once again, nem riogatni akarok, de 2 dolgot mindenképp meg kell fontolni felhasználói/állampolgári és Kormány szinten.

1) Mennyi pénzt tartasz a bankszámládon, annyit, amennyi a mindennapi működéshez kell vagy oda halmozol fel? Vedd figyelembe, hogy az OBA cca 100 ezer euróig kártalanít, de mikor teszi ezt, mi annak az átfutási ideje, kérdem én?

2) A jelenlegi Kormány véletlenül se kövesse el az előző hibáját! Nem ismerem a magyar banki infrastruktúra állapotát, de nekem bölcsebbnek tűnik szabadon hagyni működésben az alternatív fizetési rendszerek és hálózatok (kripto, arany) résztvevőit. Persze az is jó lett volna, ha időben elkezdtünk volna gondolkodni a „minden magyarnak tárcát a telójára” programon – a brick and mortart hagytuk volna a csába, annyi év után – de ez most már eső után köpönyeg.

Összegzés: easy, easy, de talán nem baj, ha készülgetünk mindenre is! Nehogy ránk kényszerítsen a szuverén egy kivételes állapotot!

Ps: az már csak az én személyes becsípődésem, hogy akár a Wekerle, akár más programok kapcsán létre kéne hozni egy egyfajta decentralizált (A.I-al megtámogatott?) hálózatot (mint a jólét receptjeinek összetevőit?), mind a bérleti jogviszonyok, mind a letétkezelés kapcsán. Ha hangosan ötletelek és azt mondom, hogy ügyvédek, akkor lehet azt mondani, hogy a magam felé hajlik a kezem, de az ügyvédek tényleg ott vannak mindenhol az országban és sokan (tizenX ezren) vannak.