Világszerte 250 millió ember, vagyis a világ népességének 3%-a él a születési országán kívül.

Ezen ún. migránsok nagy része szoros kapcsolatot tart fenn saját országával és bevételeik egy részét az otthon maradt családtagjaiknak utalják át.

2015-ben a bevándorlók 441 milliárd dollárt utaltak haza különböző pénzutalási szolgáltatásokon keresztül.

Az ilyen pénzátutalásoknak mintegy 45%-a a fejlett gazdaságokban élőktől a fejlődő és feltörekvő gazdaságok felé irányul nem meglepő módon.

Ezek az utalások potenciálisan fontos mechanizmusok lehetnek a jövedelemkockázatok globális elosztása kapcsán. Vagyis, ha egy fejlődő országban élő család elveszíti bevételeinek egy részét, akkor a külföldi rokonoktól érkező (magasabb) pénzösszegek kompenzálhatják a jövedelem kiesést.

Elviekben a globális pénzügyi rendszerbe történő integráció segíthet a lakossági fogyasztásra gyakorolt jövedelmi sokkok hatásainak csökkentésében.

A szegényebb országok azonban gyakran gyengébben integrálódnak a globális piacokba és nem támaszkodhatnak rájuk annyira a fogyasztás kapcsán sem. Ráadásul a hitel és tőkepiaci hozzáférésük is rosszabb lehet a fejlettebb gazdasági állapotot tükröző országokhoz képest.

A pénzátutalások pontosan ezt a pótló szerepet tudják betölteni bizonyos körülmények között.

Ezek a pénzáramlások különösen fontosak, mivel a fejlődő országok kedvezményezettjei gyakran nem rendelkeznek bankszámlával vagy hitelhez való hozzáféréssel.

Vegyünk példát egy kávé-farmot Etiópiában. Amikor a kávé ára csökken, a mezőgazdasági termelő jövedelme csökken. A gazdálkodó nem tudja könnyedén pótolni ezt a pénzt, mint teszi azt egy olasz mezőgazdasági termelő  a hitelkártyájával.

Iyenkor a pénzátutalások stabil bevételi forrást jelentenek és ami közvetlenül a társadalmi jólét szempontjából fontos, stabilizálódik a háztartások fogyasztása a belföldi jövedelem kiesés ellenére is. 

Ha korábban már beidézük őket, akkor most is citáljunk ide egy újabb IMF tanulmányt ennek bizonyítására.

Az IMF adatai azt mutatják, hogy a pénzátutalások valójában a fizetési mérleg beáramlásának legkevésbé illékony összetevői.

Ha elemezzük az egyes országok folyószámláját, vagy a külkereskedelmi mérleg és a nettó jövedelem összegét, – ideértve a pénzátutalásokat is –, a folyó fizetési mérleg volatilitása jelentősen alacsonyabb a magas nettó pénzátutalásokban részesülő országokban, mint a jelentős pénzátutalásokat nélkülözőekben.

Az IMF tanulmánya megerősíti, hogy a pénzátutalások megkönnyítik a fogyasztási mutatók “elsimítását”. 

Vizsgálták, hogy ezek (ti: pénzutalás) az egyes országok kapcsán mennyire hatékonyan csökkentik a bevétel csökkenési sokk által a fogyasztásra vagy a fogyasztás egyenletességére gyakorolt ​​hatást. 

Országonként úgy becsülték, hogy a jövedelemváltozás mintegy 30%-a nem tükröződik a fogyasztásban, vagy “elsimítódik”, amennyiben létezik ez a pénzátulási mechanizmus az adott ország kapcsán.

Más szóval, ha a hazai országban elvesztett jövedelem 1 dollár, akkor a fogyasztás csak 70 centtel csökkent a fogyasztás-simítást eredményező pénz hazautalás miatt.

Ez a becslés függetlenül attól, hogy az ország magas vagy alacsony pénzátutalás volumenben érintett és független attól is, hogy az ország pénzügyileg integrált-e a globális (pénzügyi) rendszerbe.

Vagyis véleményünk szerint elmondhatjuk, hogy pénzátutalások megkönnyítik a fogyasztás kiegyensúlyozottabbá tételét és ezen a területen igen ígéretesek az egyre jobban teret nyerő kripto pénzek.

Nem utolsó sorban említsük meg, hogy a kontroll a saját pénzed felett pszichológiailag sem egy utolsó szempont.

Azért mielőtt nagyon teret engednénk a hurrá optimzmusnak, nézzük meg azt is, hogy miben kell még fejlődnie a különböző kripto pénzek átutalásával foglalkozó szolgáltatóknak. 

dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b