Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncMagyar szabályozói helyzetkép III. (szubjektív).
09
máj

Magyar szabályozói helyzetkép III. (szubjektív).

Nem is olyan régen alkalmunk nyílt részt venni egy panel beszélgetésen a Fintechshow-n, ami a blokklánc jogi szabályozás szükségességét járta volna körbe.

Ez a beszélgetés adta meg a végső lökést gondolataink írásba foglalásához és ennek nyomán született meg a Magyar szabályozói helyzetkép I. és Magyar szabályozói helyzetkép II. c. írásunk, ami nem titkoltan szubjektív képet ad a blokklánc jogi szabályozás kapcsán.

A történet úgy kerek, ha kiegészítjük azzal, hogy miért kellene a jogi szakmának foglalkoznia a szabályozással vagyis, hogy milyen “trójai lovat” akarnak ezek a kedves programozók és üzletemberek becsempészni egy másik professzió, jelesül a jogászok (felleg)várába.

A helyzet az, hogy az üzleti élet és a blokklánc mögött álló programozói, architektúra fejlesztői, kialakítói csapatok és szereplők felkészültek. A jogrendszer ellenben nem.

Abba most ne menjünk bele, hogy mennyi szakember van itthon ilyen irányban, mert azt már megírtam a poszt sorozat második részében, hogy én nem feltétlen osztom azt a – szerintem – optimista víziót, hogy itt hamarosan magyar tulajdonú fintech és blokklánc startupok és magyar programozók teszik régiós központtá kis hazánkat.

Az viszont tény, hogy vannak már blokklánc megoldások, amik igaz nem magyar gyökerűek, de kétségtelenül a piacon vannak és abszolút használhatóak. Ezek jellemzően nagy cégek, sok fejlesztővel, sok pénzből, sok szaktudással készült “termékei”, amelyeket kvázi előfizetéses rendszerben kívánnak értékesíteni a magyar cégek számára.

Ezzel nekem semmilyen bajom nincsen, elvégre kapitalizmus van és ha van kereslet, akkor van kínálat is, függetlenül az országhatároktól.

(Abba most megint ne menjünk bele, hogy hogyan és miként rémlik fel nekem a fenti cégek kapcsán a saját cégeik kvázi “közművesítése“, tehát annak – Google, Facebook mintájára – történő elérése, hogy nélkülük lehetőleg ne nagyon tudjál levegőt se venni a kibertérben.)

Az viszont igenis zavar, hogy ezek a cégek externalizálják a szolgáltatásaik költségeit a jogrendszer kárára. Ebben persze a jogalkotás is ludas tegyük hozzá rögtön.

Adva van tehát egy piac, ahol a különböző nagy szolgáltatók szolgáltatásokat (blokklánc platformok és blokklánc alapú megoldások) és kapcsolt szolgáltatásokat (blokklánc + felhő) kínálnak a vásárlóiknak, akik jellemzően cégek.

A gond abból adódik szerintem, hogy az ilyen nagy szolgáltatók mossák a kezeiket a blokkláncba foglalt adatok valódisága kapcsán, azaz nem alakítanak ki “házon belül” erre külön jogi folyamatokat, külön ezzel foglalkozó részleget, mert az egyrészt nem vág a profiljukba, másrészt költség, harmadrészt meg a blokklánc természetéből és a különféle “disclaimer”-ekből fakadóan már korábban deklarálták azt, hogy ők a blokkláncba foglalt adatok valódiságáért nem vállalnak (mert nem is vállalhatnak) felelősséget.

Innentől kezdve azonban a rendszer megbillen, mert a digitális piac szolgáltatói az analóg jogrendszer jogalkalmazói és jogalkotói (lásd még: bírói jogalkotás vagy még inkább jogértelmezés) kezei közé lökik azokat, akiknek valamilyen jogi/gazdasági igényük keletkezik a blokkláncba foglalt adatok valódiságával kapcsolatban.

A blokklánc platformot és blokkláncos szolgáltatást kínálók jogot igen, de igazságot nem szolgáltatnak, ahogy ezt teszi maga a jogrendszer is, hiszen az is jogot, de nem feltétlen igazságot szolgáltat.

(Most itt szintén nem megyünk bele abba a (jogi) kérdésbe, hogy létezik-e objektív igazság vagy meg kell-e kísérelni annak felkutatását, hiszen ezt eldöntötték jogalkotóink, amikor a bizonyítási rendszert megreformálták anno a rendszerváltás környékén.)

Ami számunka fontos, hogy véleményem szerint az az, hogy az analóg jogrendszer és benne a bírói jogalkalmazás (benne maguk a bírók) nem fogják érteni, hogy mi az a blokklánc, mi a DLT, mi a különbség a kettő között és mi az, hogy smart contract vagy token. Az Egyetemeken nem feltétlen tanítják (ezt tudom a hozzám beérkező hallgatói levelekből) és a szokásos “bírói fejtágítókonˇ” sem kapják meg ezt a fajta tudást a bírák.

Innentől kezdve a bírói jogalkalmazás (és benne a bírák) viszont rá vannak állítva arra a bizonyos “sz. rollerre”, mert a blokklánccal kapcsolatos jogi viták csak egy része lesz ténykérdés, ami már önmagában nem lesz egyszerű (bizonyítási) kérdés a fogalmak megértése nélkül, de lesznek itt bizony jogkérdések is.

Már előre látom a Kúria tiszteletben megőszült tagjait, ahogy a bírói tanácsban tanakodnak a blokklánccal kapcsolatos jogi kérdés felett. Good luck with it!

Akkor mi lehetne a megoldás vagy mondjuk úgy az egyik megoldás?

Ha analógiát használunk, akkor mondjuk az, hogy ahogy az uniós jogalkotás meghozta – nagyon helyesen – a túlhatalom (Facebook, Google) megnyirbálására és a fogyasztói/felhasználói jogok védelme érdekében a GDPR-t vagy akár a nagyobb verseny okán a PSD2-t, úgy lehetne talán ezen a területen is egy Blockchain direktívát alkotni, benne a területen használatos fogalmakkal és olyan egyértelműsítésekkel, hogy hogyan kell mondjuk “elégetni” az adatot (vagyis olyan címre küldeni, aminek a privát kulcsa nincsen meg senkinek sem) vagy egyéb ilyen jellegű iránymutatással, ami alapvető jogorvoslatot adhat az érdeksérelmet szenvedett fél számára.

Summa summarum: továbbra is fenntartom, hogy szabályozást igényel a blokklánc terület.

Nem csak azért, mert megfelelő fogalmak, jogszabályi háttér híján tovább fognak szenvedni a “blokkláncos kkv-k”, mert a befektetők – pont a szabályozás hiánya miatt – nem akkora elánnal fogják nekik tolni a tőkét, mintha a terület szabályozott volna.

Hanem azért is, mert így egy digitális rendszer/piac kapcsolódik egy “analóghoz”, úgy, hogy ennek előnyei csak az egyik félnél mutatkoznak, míg a másik fél (jelen esetben: a jogrendszer) viseli a “nyűgeit”.

Ez pedig nem feltétlen egészséges sem a jogrendszerre és persze benne a jogászokra, sem pedig a túlhatalmat nyirbáló (decentralizált) rendszerben résztvevőkre sem.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu