A méltán ismert és kedvelt SEC az amerikai értékpapír piac szabályozója, ideértve a részvény és opciós tőzsdéket és egyéb tevékenységeket és szervezeteket, valamint az elektronikus értékpapír kereskedést az Egyesült Államokban. Az1934-es értékpapírtőzsde törvény alapján hozták létre a SEC-et, egyfajta szabályozóként/őrzőként. (A nagy kérdés ugye mindig az, hogy ki őrzi az őrzőket, Quis custodiet ipsos custodes?)

A SEC olyan jogszabályok végrehajtásáért felelős, mint az 1933-as értékpapírtörvény, az 1934-es értékpapírtőzsde törvény, az 1939-es megbízási szerződés törvény, az 1940-es befektetési társaságokról valamint befektetési tanácsadókról szóló törvények, vagy éppen a nyilvános közzétételi és auditálási folyamatokról szóló 2022-es ún. SOX törvény.

Nemrégiben véget ért egy fejezet a SEC-nél, ugyanis egy korábbi ügyük, mely már 2020 előtt is folyt, részlegesen nyugvó pontra jutott. Azért részlegesen mert ugye a jogorvoslati eljárások még nem tekinthetőek lezártnak.

Ebben az ügyben arra a kérdésre kereste a SEC a választ, hogy az XRP, azaz a Ripple-höz társított kriptodeviza, vajon értékpapírnak minősül-e, adott esetben részvényként viselkedik-e ez a digitális eszköz?

Azon túl, hogy az ügy részlegesen lezárult, nézzük meg mi is a hozadéka a SEC számára?

Nos, röviden és velősen: hatáskörvesztés.

Mi a hatáskör leegyszerűsítve?

A hatáskör azt jelöli ki, hogy meghatározott szervek/hatóságok/intézmények közül melyik típusú hatóság járhat el?

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) egy teljes mértékeben független amerikai szövetségi kormányügynökség, amely a szövetségi értékpapír törvények betartatásáért felelős és jogszabályváltozásokra tesz javaslatot. Ebben a jogkörében egyfajta szabályozó.

És, ahogy az MNB – jó okosan – inkább nem nagyon mondott semmit a kritopénzekről, tokenekről anno, a SEC viszont – sokak szerint önös érdekből – belekeveredett a “majd én megmondom” szerepkörébe. Aztán nem mondta.

Hogy ez a belekeveredés szándékos volt-e, hogy – a piaci pletykák szerint – húzza az időt a nagyobb szereplők számára némely akvizícióra, hagyjuk. Bizonyítani úgysem tudnánk, de maradjunk annyiban, hogy Gery Gensler nem hülye.

(Szerkesztő: bizony nagyon nem mindegy, hogy példának okáért hogyan majd végbe a magántőke alapok által birtokolni kívánt társasági és egyéb részesedések tokenizációja, ki végzi, milyen audit stb. mellett? Hello Hungary, tell me how you doin’)

Azt viszont határozottan elmondhatjuk, hogy ennek a belekeveredésnek ára volt, ugyanis Gensler elnök felügyelete alatt a SEC hanyatló tendenciát mutató bírósági győzelmei megkérdőjelezték azon hatáskörét a SEC-nek, amely hatáskör az ügynökséget általában övezte a kétértelmű törvények értelmezésével kapcsolatban.

Ügyvédként mondom azt, hogy a jog világában a legizgalmasabb kérdések köre a tárgyalótermekben számomra mindig az ún. jogértelmezési kérdések.

Tehát túllépve a tény és jogkérdések körén, menjünk rá a jogértelmezésre. Amikor a törvény szövegrésze hagy valamennyi értelmezési mozgásteret egy adott szabály alkalmazására vagy éppen az alkalmazás elkerülésére.

Én ilyen szempontból nem vagyok nagy híve a Kúria precedens értékű, sem az AB ex nunc hatályú döntéseinek, mert az előbbi szűkíti a mozgásteret, míg az utóbbi dogmatikailag nem oldja meg a vitás kérdést, csak rendezi a jövőre nézve a helyzetet.

De mit is jelent konkrétan ez a hatáskör kérdésében bekövetkezett reputáció vesztés?

Mivel a SEC több ügyben is gyengén muzsikált, a bíróságok egyre inkább a Kongresszustól várnak végleges útmutatást kétértelmű kérdésekben. Ezzel a pénzügyi szabályozás hatásköre a SEC-től a Kongresszushoz kerülhet.

Korábban is voltak erre irányuló törekvések, lásd még pont a Ripple ügy kapcsán az Amicus Curiae ügyét, de ez most nem egy Kongresszusi tiszta beszéd kérése, hanem ez bizony vissza a hatáskört a Kongresszus kezébe ügy.

Lásd még az előbb linkelt poszt egyik fontos mondatát: “azt várják el a Kongresszustól, hogy világosan beszéljen, amikor felhatalmaz egy ügynökséget jelentős gazdasági és politikai horderejű jogkörök gyakorlására.”

Mit veszített a SEC tehát?

Azon túl, hogy a hatásköre megkérdőjeleződött és ezzel – időlegesen? -elveszítette a befektetések és az áruk újradefiniálásának a lehetőségét, elveszítette az úgynevezett Chevron-doktrína érvényesülését is.

Mit jelen az ún. Chevron doktrina?

A Chevron-doktrína azt mondja ki, hogy ésszerű mértékben lehetséges és jogszerű, hogy egy szövetségi (szak)hatóság saját hatáskörében értelmezze a jogot. Azaz ne csak végrehajtsa a törvény betűjét, hanem értelmezze is azt, lásd még “mit talál az ügyvéd izgalmas területnek a tárgyalóteremben?” fentebb leírtakat.

Vagyis amikor nem egyértelmű a törvény, akkor a Kormányügynökség, mint szakhatóság szakemberei dönthetik el, hogy meddig terjed ki a szabályozás, és hol van a vége?

A Chevron esetében ez a Környezetvédelmi Hivatalt (EPA) jelentette, ők állapították meg, hogy akkor az a bizonyos szén-dioxid kibocsátás tartozik, vagy nem tartozik a Tiszta Levegő törvény hatálya alá?

A SEC meg megállapíthatta volna, hogy az a bizonyos digitális eszköz az értékpapír törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem?

Ezzel szemben mi van most? A jogi precedens kialakulóban van. A Kongresszusnál, vagy még inkább a Bíróságoknál pattog a labda.

Az egyik Bíróság döntése, amely szerint a „spekuláció” nem minősül befektetésnek, ha hiányzik belőle a közös vállalkozás, nem kicsit rajzolja át a hagyományos értékpapír-definíciót.

A bíróságok hosszú távon „szeszélyesnek és önkényesnek” ítélték a SEC végrehajtáson keresztüli szabályozással kapcsolatos megközelítését. Nem jött be nekik, na.

Mit jelent ez?

Egyfelől teret nyerhet a CFTC hatáskörében történő bővülés és a digitális eszközök, mint árucikkek féle felfogás erősödése, másfelől a Bíróságok előtt a SEC értelmezési iránymutatása kisebb súllyal fog latba esni.

Azt már tudjuk, hogy ha úgy nézem, minden értékpapírnak minősül.

Csak azt nem tudjuk, hogy akkor ez a minden értékpapír hogyan lesz osztályonként/eszközönként szabályozva?

Vagy lehet, hogy nem is minden értékpapír?

ps: ha már az MNB úgyis olvas. Nem is értem Srácok, hogy ezt, vagy valami hasonlót hogyan nem léptetek már meg? Kooperáljunk már egy jót Srácok! Valami fineszeset! Nyitott vagyok mindenre (nevet). Heverek itt a parlagon. Ez vétek.