Mondanám, hogy nem is tudom, hogy mivel kezdjem, – mert az elmúlt pár napban annyi dolog vágott össze és mutatott egy irányba, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni két hanyag „nincsenek véletlenek”, illetve a „tudat határozza meg a létet” mondat odavetésével – de ez nem volna igaz, nagyon is tudom, hogy mivel kezdjek.

Azok kedvéért, akik csak a szám(misztiká)ban hisznek (mint tudjuk volt ilyen vezetőnk is) és emiatt rögtön rámennének a matekra, tessék, itt van, a mindannyiunk által ismert és szeretett honlapja: a Strategy-nek.

A többiek miatt kezdjük talán a mulatságosabb részével a posztnak, amibe belecsempészünk némi „tudati birizgálót” is: (miszerint: „nem is beszél ez az ember akkora hülyeséget, mi lenne, ha ezt MI csinálnánk meg?” – kattant a csapda, a szög be lett ütve a fejbe, és hogy őszinte legyek nem zavarna annyira, ha nem én csinálom meg (eggyel több megvalósítatlan ötlet, ugyan kit zavar?) mivel egyfelől az open source decentralizált rendszerekkel elég nehéz (értelmetlen?) versenyezni, másfelől meg a platóni ideatan szerint, ha egy gondolat megszületett (jelen esetben publikálódott), akkor az már velünk is marad, (mármint az Univerzumban).

Ilyen felvezetés után kanyarodjunk rá kendőzetlenül arra a beszélgetésre, amelyet egy Kollégámmal folytattam, hogy aztán rátérjünk egy közelgő magyarországi Bitcoin konferenciára is (ahonnan szintén eljutott hozzám a poszt alapanyaga), és amire a klasszikus vidéki bedolgozóként meghívást kaptam előadóként.

Szóval azt történt, hogy az egyik Kollégám üzenetet küldött nekem az alábbi kép mellé, miszerint milyen jó lesz majd ez nekünk, merthogy meló.

(Szerk: nem hat meg, ha reklám, meg az sem, ha nem, innen is üdvözlom a Kollégákat, akik olvasnak, de nem lájkolnak, illetve valóban ezt a képet küldte át a Kolléga és ezt a képet edukációs célból osztom meg az információ áramlása érdekében.)

Amire az én válaszom az alábbi volt: „Ma Papa egy érdekes cikket fog írni az ún. Bitcoin Bankról. El kell érnünk a hitel és pénzintézeti törvények módosítását. Benne vagy töki? Akarsz részvényes lenni, vagy leragadsz ezeknél a zártkerti vackoknál?”

El is érkeztünk a poszt mulatságos részéhez, mert bár helyi értéken igyekszem kezelni magamat és tisztában vagyok az egyéni ügyvédi (Kolléga is az) mibenléttel is, azért engedtessék meg nekem, hogy amellett, hogy elismerem a gondolat (tv. módosítás/módosíttatás, részvényesség egy BTC bankban) merészségét, mégis ide idézzem (további birizgálóként) a Kolléga hasonló felvetésére (ti: ilyen nem lesz, ezek nem mi leszünk, csihu van, back to the work) adott válaszomat:

„Magát a tőkét (ti: a bankra) összeadja 8-10 kriptós, 1 millió dolláros BTC árfolyamot feltételezve. Érted ezt? Szerintem nem.”, illetve: „XY röhögött 2018-ban, hogy 100k-s BTC árfolyam, ha-ha. Most nem röhög.”

Ennyit arról röviden, hogy mi(t) lehet, meg mi(t) nem és, hogy a tudat határozza meg a létet.

(A slusszpoén az, hogy a fenti gondolat (Bitcoin Bank) jónéhány BTC maxinál is keverheti a biztosítékot, nekik viszont ajánlom, hogy görgessenek lentebb a posztban, vagy keressenek rá a „titkos hit” szóra, aztán kattintsanak is.)

Most akkor szépen ússzunk is rá a Bitcoin bank kérdéskörére, de előtte nem árt pár fogalmat tisztázni, ami a cikkből is visszaköszön majd.

A Bitcoin Treasuryket mindenki ismeri már, aki DC-t olvas, sőt ismerheti a magyarországi képviselőiket is, úgymint Képviselő I. és Képviselő II.

Az mNAV egy kriptoipari kifejezés, amely a piaci nettó eszközértéket jelenti, és a jelentős Bitcoin-tartalékokkal rendelkező vállalatok piaci értékelésének mérésére szolgál. Kiszámítása úgy történik, hogy a vállalat teljes piaci kapitalizációját elosztják a Bitcoin-állományának dollárértékével. Az 1-nél nagyobb mNAV piaci prémiumot jelez, ami arra utal, hogy a befektetők többet fizetnek a Bitcoin jelenlegi értékénél, ami a vállalat stratégiájába és jövőbeli növekedési potenciáljába vetett bizalmat tükrözi. Ezzel kapcsolatban már érte jelentős kritika Saylorékat, hogy a részvényeseik érdekei ellen tesznek.

Az ATM, hivatalosan az „at the market” mechanizmus, azaz piaci áras megbízás a szóban forgó részvények (Strategy és kapcsolt részeik) értékesítése kapcsán. Piaci áras megbízás megadásakor (szemben mondjuk a limitáras megbízással) a befektető nem határozza meg a konkrét vételi vagy eladási árfolyamot, ennek megfelelően a megbízás pillanatában nem mindig tudja azt biztosan. Az árfolyamot ugyanis az határozza meg, hogy az adott pillanatban éppen milyen árfolyamon mekkora eladói, illetve vételi megbízások állnak az ajánlati könyvben. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség a venni vagy eladni kívánt értékpapírból, a megbízás nem teljesült része törlésre kerül az ajánlati könyvből.

A BTC NAV a cég Bitcoin-állományának piaci értéke. Bitcoin kontextusban a BTC NAV egy Bitcoint tartó alap vagy vállalat nettó eszközértékét jelenti.Ez egy adott időpontban egy vállalat tulajdonában és általa tartott összes bitcoin dollárban kifejezett értékét jelenti. Lehet kombinálni azzal, hogy (NAV = Total Assets – Total Liabilities), és akkor kiszámítása úgy történik, hogy a Bitcoin-eszközök teljes piaci értékéből levonják a kötelezettségeket, majd elosztják a forgalomban lévő részvények vagy egységek számával.

Ezek után pillantsunk bele, hogy – titkos hitem szerint – mit is célzott be Michael Saylor valójában?

Mindez azért is érdekes, mert én nem vagyok BTC maxi, azaz hiszem, hogy a Bitcoint sokoldalúan lehet felhasználni, hiszen anno a Satoshi Nakamoto „támogatta” a Bitcoin blokklánc nem pénzügyi tranzakciókhoz való használatát (micsoda lincselés lesz ebből felém), és kvázi „támogatta” az altcoinok létrehozását is. Satoshinak tetszett a BitDNS (későbbi Namecoin) ötlete, és abszolút nem volt toxikus az új tokenek kibocsátásával vagy a blokklánc technológia más felhasználási esetekre való használatával kapcsolatban.

A Bitcoin kód 0.1-es verziója tartalmazott egy eBay stílusú piacteret, értékelések, felhasználónevek és termékek leírásaival. Mindezek az adatok a láncon kerültek volna regisztrálásra.

Mára odáig jutottunk el szerintem, hogy különböző láncokon különböző dolgok fognak megvalósulni, de ez semmit nem von le a Bitcoin fényéből.

„A Bitcoin treasury-k az életciklusuk második szakaszába léptek. Ami egy egyszerű mérlegfogadásként indult (tőkeemelés és BTC vásárlása), az mára zsúfolt, zéró összegű játékká válik.

Több mint száz vállalat próbálja meg lemásolni Michael Saylor forgatókönyvét, de a könnyű növekedési szakasz véget ért.

A túlélés azokon múlik, akik képesek alkalmazkodni -ahogy Darwin tanította, azaz a jövő azokon a cégeken múlik, amelyek fejlesztik üzleti modelljüket – esetünkben a statikus holdingtársaságokból dinamikus pénzügyi intézményekké válnak.

A Bitcoint eszközként tartó cégek következő generációját nem csak az alapján fogják megítélni, hogy mennyi BTC-t tartanak, hanem az alapján is, hogy milyen hatékonyan használják fel azt?

Azok, amelyek sikeresek, kevésbé fognak tőkeáttételes ETF-ekre hasonlítani és inkább a Bitcoin bankokhoz állnak majd közelebb.

Az ATM halála.

Michael Saylornak köszönhető, hogy feltalálta azt a játékot, amit mindenki más is játszik. Újra és újra okos módszereket talált arra, hogy több dollárt szerezzen és bitcoint vásároljon. Sajnos a BTC-felhalmozási stratégiája mögött meghúzódó fő mozgatórugó kifulladóban van. Mi a módszere? Az ATM – egy „piaci” ajánlattétel, ahol új nyilvános részvényeket hoznak létre, majd azokat a piacon értékesítik tőkebevonás céljából. Ez a hígító finanszírozás egyik formája.

Idén július 31-én Saylor megpróbálta meggyőzni a piacot, hogy folytathatja a tőkebevonást az ATM használata nélkül, azzal a kötelezettségvállalással, hogy nem fogja használni, ha az mNAV 2,5-szeres alatt van. Kevesebb mint egy hónap alatt ezt a döntést megváltoztatták (lásd: Saylor kritika III.)

A következtetés: a Stratégia az ATM-től függ a BTC folyamatos megszerzése érdekében, és a BTC-felhalmozódásuk lassul.

A többi, eddig használt eszköz sem tudja megoldani a problémáit. Az átváltható kötvények hibásak, és olcsó opciókat biztosítanak a hedge fundoknak a részvényekre. Létezik egy egész iparág, amely az átváltható kötvények arbitrázsára épül, ahol a hedge fundok shortolják a részvényeket, és opciókat adnak el a részvényekre, hogy hozamot generáljanak (Szerk: ezen vajon változtat majd a közelgő beemelése a Strategynek az S&P 500-ba?) Az elsőbbségi részvényeknek jobb a reputációjuk, de mivel nincsenek aktív hozamgeneráló módszereik a bitcoinon, az elsőbbségi részvények továbbra is a részvények folyamatos kibocsátásához kötődnek a kötelezettségek kifizetése érdekében.

Saylor azzal a kijelentéssel zárta be magát, hogy soha nem fog BTC-t eladni. Abban a valószínűtlen esetben, ha mégis profitot realizálna a BTC-n, az rohamot eredményezne a kiszállások felé. (Szerkesztő: bizony van is olyan konteó, miszerint ez is a cél a Blackrock-kal karöltve)

Most vegyük ezt az egész dinamikát, és szorozzuk meg 100-zal. Több mint 100 BTC treasury cég van, amelyek mind ugyanazt kínálják, ugyanazt a stratégiát követik, mint Michael Saylor, és szinte mindegyikük az ATM-ekre támaszkodik a BTC vásárlásához. Nem tudják eladni a BTC-jüket, mert sokan arra építették fel a márkájukat, hogy soha ne adják el a BTC-halmukat. Mindannyian ugyanazzal a problémával fognak szembesülni, mivel az mNAV-ok összenyomódnak, és nincs lehetőségük további BTC megszerzésére.

A BTC treasury cégek szó szerint kényszerű BTC-vásárlók. Ha nem vásárolnak, mi értelme van a részvények megtartásának? Irracionális azt hinni, hogy az összes BTC treasury cég sikeres lesz. Az ATM a pénzügyi tervezés okos formája, de alapvető közgazdasági korlátok szabnak neki határt.

Az új részvények kibocsátása a piacon idővel lefelé fogja nyomni az árat, és összenyomja az mNAV-t. A kínálat és a kereslet közötti egyensúlyi pont egyenlő az árral. A BTC-kincstári felhalmozás nem folytatódhat örökké a jelenlegi formájában.

De ez nem jelenti azt, hogy a történetnek vége. Még mindig vannak feltáratlan lépések a tőzsdén, amelyek újraindíthatják a fenntartható BTC-felhalmozást.

A következő evolúciós lépés: A Bitcoin Bank.

A BTC pénzügyi vállalatainak lassuló felhalmozási motorjának megoldásában az első lépés az, hogy újragondolják, mit is próbálnak csinálni? Nem arról van szó, hogy BTC holdingtársasággá váljanak, hanem arról, hogy a jövő pénzügyi intézményei legyenek. Az eszközök tartása és a részvények kibocsátása a piacon statikusnak tűnik, és hiányzik belőle a növekedési történet. Egy valódi üzleti tevékenységgel rendelkező pénzügyi intézmény felépítése olyan dolog, amely jövőbeli termékek és ajánlatok alapján kereskedhet.

A bankká válás első lépése egy kereskedési részleg elindítása. Ahelyett, hogy zombicégek tőkebevonási eszközeinek tekintenék őket, a BTC pénzügyi vállalatainak újra kellene fogalmazniuk és pénzügyi intézményként kellene pozicionálniuk magukat.

Véleményünk szerint három üzletág van, amellyel minden BTC pénzügyi vállalatnak rendelkeznie kellene:

1. Holdingtársaság: A fő megbízatás a BTC felhalmozása. Az ATM-ek csak friss BTC-vásárlásokat finanszíroznak, kötelezettségeket nem.

2. Kereskedési részleg: A tehermentes BTC egy részét piacsemleges stratégiák futtatására használják, mint például báziskereskedések, delta-fedezeti opciók, likviditásnyújtás vagy teljes mértékben fedezett OTC árjegyzés. Ez külső bevételt generál a kötelezettségek fedezésére és elhallgattatja a piramisjáték vádjait.

3. Hitelrészleg: Elsőbbségi részvényeket és strukturált hiteleszközöket bocsát ki intézményi befektetőknek. Az átváltható értékpapírokkal ellentétben ezek nem adják át konvexitásukat (szerk: ez már kötvénymatematika) a hedge fundoknak.

A kereskedési részleg (Trading Desk) az a terület, ahol a piacon ma a legnagyobb rést látjuk (szerk: és itt jön be Satoshi, aki nem volt kereskedési tér ellenes, mint olvashattuk.) Elméletileg a stratégia piacsemleges stratégiák segítségével hozamot generálhat eszközeiből. Ezeket a stratégiákat akár a BTC eladása nélkül is futtathatja. Ez magában foglalja a tehermentes Bitcoin egy részének kereskedését és opciókkal való fedezést. Egy Bitcoin kereskedési részleg a volatilitás kiaknázásával kiszámítható hozammá alakíthatja a piaci félelmet.

A piacsemleges hozam megfordítja a narratívát:

BTC-növekedést elősegítő: 10–15%-os évesített hozam BTC-ben kifejezve.

Nem felhígító: A részvényesek szeretik a BTC/részvény növekedését, nem pedig az opciók szivárgását.

Skálázható: Programozott stratégia, nem függ az új kibocsátástól.

Kifinomult: A tőkehatékonyságot jelzi a pénzügyi tervezéssel szemben.

Pontosan így jutalmazzák a részvénypiacok a vállalatokat: magasabb szorzókkal a fenntartható cash flow-ért és a fegyelmezett pénzgazdálkodásért. Ezzel szemben a sorozatban kibocsátott ATM-ek és az átváltható kötvények kibocsátói mNAV-tömörítéssel büntetendők.

(Szerk: most jön az igazán kemény része a cikknek, ahova szívesen venném közgazdász/pénzügyes Olvasóim meglátásait, hogy honnan lesz ez az ún. másodlagos jövedelem, a kereskedésből, hitelezésből vagy? Elegek-e ide a strukturált kötvények vagy kell azért más is?):

A Bitcoin-bankká válás utolsó lépése a BTC osztalékok stratégiai kiosztása a törzsrészvényesek között a másodlagos jövedelemforrásokból.

Ez nemcsak a jelenlegi banki osztalékprogramokhoz hasonlítana, hanem drasztikusan megnövelné a short-eladók hitelfelvételének költségeit is.

A holdingtársaságból modern Bitcoin-bankká való átalakulás megszünteti a felhígulásra való túlzott támaszkodást, és egy valódi intézményi mérlegre hasonlít, amely eszközökkel (BTC), kötelezettségekkel (hiteltermékek) és jövedelemmel (piacsemleges kereskedési részleg) rendelkezik (Szerk: az OTP futtassa már ezt le, ha kérhetem, köszi, aztán ha műxik, nem bánnék egy kedvezményes kamatozású hitelről szóló információt, (nevet), de azt sem bánom, ha a Lőrinc féle bank teríti a lapjait vagy nekiáll számolgatni.

A lehetőség hatalmas. Egy professzionális kereskedési részleg felépítésével a BTC treasury testülete a világ legnagyobb pénzügyi intézményévé válhat. A holdingtársaságok statikusak – a pénzügyi intézmények dinamikusak.

Konklúzió:

A jelenlegi részvénykibocsátási, Bitcoin-vásárlási és ismétlési lendület működött, de közeledik a határához. Az ATM-eket egyre inkább hígítógépeknek tekintik, az átváltható jegyeket pedig a hedge fundoknak. A jövő a Bitcoint eszközként felhalmozó cégekké, amelyek bankszerű entitásokká fejlődnek: fegyelmezettek, jövedelemtermelők és tőkehatékonyak.

Saylor megmutatta, hogy ennek a történetnek minden szakasza alkalmazkodást igényel. A következő alkalmazkodás egyértelmű: nyugdíjba kell vonni a hígítást, mint a kötelezettségek kifizetésének egyetlen eszközét, és helyettesíteni kell professzionális pénztárkezeléssel, amely növeli a BTC/részvény arányt.

Azok a vállalatok, amelyek megteszik ezt az ugrást, nemcsak túlélnek – ők fogják meghatározni a Bitcoin-korszak pénzügyi architektúráját.