Egyfelől az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) – az EU pénzügyi piacokat szabályozó és felügyelő szerve – véleményt nyilvánított az Európai Bizottság által a kriptoeszköz-piacokról szóló rendelet (MICA) felülvizsgálatával kapcsolatban indított nyilvános konzultáció kapcsán.

Szigorításokat ajánl.

Bármely platform, amely felhasználóknak hozzáférést biztosít DeFi-protokollokhoz, engedélyre szorulna. Csere-felületek, híd felhasználói interfészek, hitelaggregátorok, ha felhasználókat kapcsol össze okosszerződésekkel, meglátásuk szerint ezek (szabályozott) közvetítők. Kifejezetten megnevezik a „decentralizáció-mosdatást” is. Szép dolog ez tőlük.

A szolgáltatók nem listázhatnának nem MICA-kompatibilis stabilcoinokat.

Másfelől pedig az ESMA vizsgálja azt a Binance-t (a világ legnagyobb kriptotőzsdéje), aki jelentős forgalom visszaesést szenvedett el, miután ezen a nyáron nem sikerült megszereznie a MICA engedélyt az új uniós kriptoszabályozásnak való megfeleléshez.

A szabályok értelmében az engedéllyel nem rendelkező kriptocégeknek, idén július 1-jétől „azonnali lépéseket” (ahogy ezt még júniusban megírtuk) kellett volna tenniük uniós tevékenységük felszámolására, és le kellett volna állítaniuk az ügyfelek kiszolgálását – kivéve, ha azok kriptoeszközeik átutalásához vagy eladásához kértek segítséget.

Az ESMA most azt vizsgálja (többek között Franciaországban, Németországban és Görögországban), hogy, hogyan alkalmazza a Binance az úgynevezett „fordított ügyfélmegkeresés” (reverse solicitation) elvét?

Ez egy olyan jogi kivétel, amely lehetővé teszi az EU-n kívüli székhelyű vállalatok számára, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak az unió területén élő ügyfeleknek, amennyiben az ügyfelek teljes mértékben saját kezdeményezésükre veszik igénybe a szolgáltatást.

A megoldás nem ismeretlen az EU-s jogban, hiszen a „reverse solicitation” (az ügyfél kezdeményezésére történő szolgáltatásnyújtás) gyakorlata a Brexit után vált jelentőssé Európában, amikor az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező vállalatok ezzel a módszerrel kívánták folytatni az uniós ügyfelek kiszolgálását anélkül, hogy külön engedélyt kellett volna szerezniük az EU-ban.

Van egy bökkenő azonban: az uniós jogszabályok előírják, hogy a kriptovállalatoknak csak „szűk körben” szabad élniük ezzel a mentességgel. Hogy mi ez a „szűk kör”, az meg ugye megítélés dolga.

Amúgy a Binance évek óta küzd jogi és megfelelőségi problémákkal, olyannyira, hogy a céget 2023-ban rekordösszegű, 4,3 milliárd dolláros bírsággal sújtották az Egyesült Államokban, és bűnösnek vallotta magát pénzmosással, valamint a nemzetközi pénzügyi szankciók megsértésével kapcsolatos bűncselekményekben.

Az ügy – bár nincsen kimondva – de nyilvánvalóan összefügg a digitális euró kérdésével, meg persze az uniós félelmekkel is, hiszen a stabilcoinok piacát masszívan a dollár dominálja.

A magam részéről úgy látom, hogy – értem én -, hogy további hatáskört kérünk magunknak, meg hogy támogatjuk a digitális eurót, de kicsit komplexebben kellene gondolkodni.

Más kérdés, hogy erre meg az lehetne a válasz, hogy hol vannak ehhez azok a vállalatok és cégek, amik miatt az economic landscape-et ilyen irányba kellene fejleszteni?

Amire én meg azt mondom: ha nem dobjátok be a jó öreg laissez faire-t, akkor nem is lesznek ilyen cégek.

A Binance is megnőtt valahogy ilyen nagyra, ott is engedett ez irányba valaki.