Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerCongratulations and celebrations for the simulation.
20
aug

Congratulations and celebrations for the simulation.

Nem is olyan régen beszélgettem egy közeli hozzátartozómmal és megkérdeztem tőle, hogy szeretné-e ha a teste halála után az agya és a „személyisége” tovább élhetne a kibertérben, mondjuk egy ún. agy-szkenneléssel. A válasza igenlő volt. Határozott igen a transzhumanizmusra.

Gondolom, hogy ez a kérdés ugyanúgy megosztaná az embereket, mint a hasonló kérdések, mert jelentős számban lennének olyanok, akik szeretnék, ha valamilyen formában tovább tudnának élni, vagy „halhatatlanok” lehetnének. Persze erre frappáns válasz lehet a Karma, hiszen a Karma szerint van újjászületés, igaz csak a léleknek, a személyiség megy a levesbe.

Szóval úgy áll a dolog, hogy nem is túl sokára talán szimulálni tudjuk a szimulációt is, már amennyiben elfogadjuk Niklas Boström elméletét, mely arról szól, hogy az élet nagy valószínűség szerint csak egy szimuláció. Ilyenkor talán (a leg)jobb kereszténynek lenni, mert ott azért mégiscsak egy harc folyik a lelkekért a jó és a gonosz között és a harc az izgalmasabb, mint a szimulálás.

Azt is tudjuk, hogy az „erősebb, az életképesebb győz”, vagyis az evolúció teszi a dolgát, így talán nem is lesz akkora baj, ha a mesterséges vagy transzhumán életforma kiszorítja a hagyományost. Erre szokták azt mondani ugye, hogy ha ki is hal az emberiség a Föld nevű bolygóról, akkor is marad utána élet, csak az már más formában fog megszerveződni, nem kell olyan nagyra lenni magunkkal.

A technika – előbb avagy utóbb – eljut oda, hogy meg tudja valósítani a tudat kibertérben való eltárolását. Szépen haladnak a dolgok, most már csak az a kérdés, hogy békésen vagy előtte egy-két zökkenővel jutunk el odáig (vagy, hogy felrúgjuk a tertium non datur mondást: sehogy).

Engem a helyzet arra emlékeztet, mint, amikor a “Blöff” című filmben a megrendezett bokszmeccsen bokszol Mickey az ír traveller. A boksz meccs eredménye ugye előre „le van zsírozva”, ezért Mickeynek az X. menetben lent kell maradnia a ring padlóján. Ez egy kegyetlen püfölés sorozat után megvalósulni látszik, tehát joggal mondja a padlón elterülő Mickey-t nézve a „Török”, Mickey „promótere”, hogy „most már csak lent kéne maradnia”.

Elviekben békésen is elérünk erre a technikai fejlettségi szintre. Most már csak “lent kéne maradnia” az emberiségnek (ha már úgyis a “Blöff” nevű film szereplői vagyunk), azaz a technológiának járnia kellene az eddigi útját és “nemsokára” ott leszünk a kibertudatnál. Ellenben, ha jön a g@basz, akkor jön vele az a frázis is, hogy “now, we are all f…d “. Aztán persze az is lehet, hogy többszörös idézőjelben és csak ebben a relációban (mert épeszű ember nem kívánja a háborút), de mégis „jobb” lenne egy háború, mert azok – mint tudjuk – nagyon kedvező hatással tudnak lenni a technikai vívmányok fejlődésére/előállítására.

Esetleg egy gazdasági válság is megteszi, ha már rebesgetik, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatatlan. Bármelyik is történne (háború vagy gazdasági válság) a népek és nemzetek egyöntetűen és megadóan sóhajtanának fel a befejezés, vagyis a szenvedés véget érésé érdekében.

Ez pedig sok minden lehetne. Lehetnének új gépek és technológiák, amik az új világrendet (new world order?) kísérik, vagy csak egy világpénz, ami kiküszöböli a mostani monetáris rendszerrel járó ún. asszemetrikus sokkokat.

Azokat a sokkokat, amik az ún. currency rendszerből és a rá épülő közvetítői közegből (bankok és váltók, stb) is adódnak az alapvető társadalmi berendezkedés (kapitalizmus) mellett. Persze a rendszer alapja a kamat, az lehet, hogy megmaradna, csak digitális térbe tevődne át. Aztán az is lehet, hogy nincs már rá szükség, mert ahol egy ún. alapjövedelmet generál a társadalmi rendszer, mondjuk a munkákat elvégző robotok miatt, ott az adók is méltánytalannak és egyben szükségtelennek tűnnek. Az ott már egy jelentős előrelépés a Mátrix felé, ahol egy jól felépített technikai rendszer segítségével tartjuk életben a tudatot, kevesebb figyelmet fordítva a testre, na, de ez kit érdekel, ha vár a digitális kommunizmus/mennyország/örök élet?

Egyelőre még nehéz megmondani, hogy hogyan is fog ez megvalósulni egészen pontosan, de az biztos, hogy minden téren zajlik. Az ember által előállított digitális tartalmakat egyre nagyobb számban válthatják fel a nem ember által előállított digitális tartalmak. Pénzutalás, bankolás, jog és szórakozás, lehet sorolni erre is a példákat napestig. Az ID-t a szemünk láttára váltja fel a DI (digital identification) (pl: Civic), hiszen, ha túlzással is, de ha nem létezel on-line, akkor nem létezel sehogy sem. Elég megnézni a Facebook-ot…kell az a digizális bizalom, na!

Ez a folyamat a jogrendszerben is elindult, hiszen eddig is voltak „elvont” fogalmak pl: jogi személyiség, off-shore cégek, offshore bankszámla, ahol adott esetben a felelősök kapcsán nem mindig lehetett konkrét személyeket találni. Vagy, hogy egy korábban divatos frázist hozzak az önkormányzatok gyanús és gyakran áron aluli értéken történő (főleg ingatlan) értékesítései kapcsán: „testületi döntés született.” Pedig ez még „fogható” is lenne jogilag, mert a testület is emberekből áll és megfelelő szabályokkal őket is „kordában lehetne tartani”, na, de már régóta nem effelé megyünk. Pláne nem akkor, ha egy DAO-nak vagy digitális pénznek nincsen kibocsátója/létrehozója a szó klasszikus értelmében.

Személy szerint én jobban szeretem a digitális deviza/pénz fogalmát a virtuális pénz vagy a kripto pénz fogalmánál. A virtuális pénz klasszikus ismertetője, hogy nincs kibocsátója, valamint saját elszámolási egysége van (lásd: Bitcoin). Ezzel szemben ugye a digitális pénznek –elviekben– van kibocsátója, másrészt valamely ország valutájához kötött. (Kicsit leegyszerűsítve: ha van kibocsátó, akkor van felelősség, ha nincs kibocsátó nincs felelősség. Még 1 lépést tettünk a „testületi döntés született” elvtől a kibertér irányába.)

A virtuális pénz kifejezést pedig azért sem szeretem, mert egyrészt pénznek/pénzként fogjuk fel, nekem pedig egy fizetőeszköz ne legyen (se a tudatomban, se másképp) virtuális, ha valós anyagi javakat is meg tudok vele venni. (Emellett pedig zavarna a tudat, hogy az ilyen pénz a szimuláció szimulációja, amennyiben az életet szimulációnak fogjuk fel).

Az, hogy a pénz kripto pedig csak annyira utal, hogy programozhatóan kódolt és titkosított, tehát inkább egy jellemzője, olyan, mintha azt mondanám, hogy arany forint. Abban is van érték, sőt, bizonyos rossz nyelvek szerint a jövőben ez a 2 féle pénz (amennyiben az aranyat pénznek és nem árucikknek – lásd még: réz, kávé, cukor, rízs, kőolaj, stb. – fogjuk fel) , tehát a digitális pénz és az arany/ezüst fog győzedelmeskedni az ún. fiat money (rendeleti pénz) felett. Érdekes, hogy az aranynak szintén nincsen kibocsátója az – általunk besorolt – digitális pénzhez hasonlóan és szintén a saját elszámolási egységében (uncia, stb.) van „denominálva”.

Felvetődhetne még itt a decentralizált pénz fogalma, amivel személy szerint egyet is tudnék érteni, de akkor már inkább legyen decentralizált digitális pénz, tekintve azt, hogy maga az, hogy decentralizált nem feltétlen jelenti azt, hogy digitális is. Egy ún. zöld pénz is lehet decentralizált a “való életben”, ha eltekintünk attól, hogy nyilván valakik azt kitalálták és adott esetben működtetik is.

Maga a digital currency szó arra utal, hogy valami kurrens azaz forgalomban lévő, futó, folyamatban lévő, azaz részt vesz a körforgásban és az emberek/államok elfogadják közvetítőként az árucikkekért cserébe.

Az amerikai jogrendszerben egyébként is ki lett már több ízben mondva (pl: Sec. and Exch. Comm’n . Shavers, IRS John Doe summons, stb.), hogy a Bitcoin pénz („Bitcoin is currency or form of money), tekintettel arra, hogy akként funkcionál.

Ráadásul az adózási és offshore szabályozások (ez utóbbi reméljük hamarosan külön posztot kap itt a digitalcash.hu oldalon) is abba az irányba mutatnak, hogy itt bizony adóztatható jövedelemről, pénzről van szó. Arra meg az államok mindig és mindenkoron igényt tartottak/tartanak.

A társadalmi/gazdasági/jogi és pénzügyi digitalizáció tehát zajlik (Power kapitány meg nem örül ).

1988-as Economist magazin címlap ide, 1988-as Economist magazin címlap oda, nagyon nem is lehet másképp – legalábbis pénzügyileg – hiszen csak és kizárólag a digitális devizák tudják egyelőre nyújtani a globalizálódó világhoz szükséges fizetési sebességet (ti: azonnali) és azt a határokon túl nyúló infrastruktúrát (ti: határok nélkül), amit ez a szép új világ igényel.

Üdvözlünk tehát mindenkint a virtuális elmezavar korában a föld alatt és ahogy ezt 1996-ban szellemesen el is mondták nekünk: az ellenállás hasztalan.

Lejegyezte: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
SZÓLJ HOZZÁ
1 Komment

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.