Igazából lehet, hogy jelen posztot jobb lett volna 2 részletben megírnom, de úgy érzem (és lehet – nem csak – én érzem így), hogy van némi-nemű összefüggés a mai posztban leírt 2 terület között.
A digitális bizalomról többször írtunk már itt a blog hasábjain és előadást is tartottunk róla.
Rövid ismétlés képpen említsük meg, hogy a bizalomnak bizony vannak „körei” és ezekben a körökben „verseny” folyik világszerte.
Ahogy ezt írtuk is a bizalom kapcsán: „ezen a bizalmon nem csak a személyes bizalmat (trust), hanem éppen a technikai infrastruktúrába vetett bizalmat is (confidence) érteni kell.
Az angolban ugyanis külön szóval jelzik (confidence) a piaci rendszer technikai infrastruktúrájába, alapvetõ mechanizmusainak zavartalan mûködésébe, az õket szabályozó jogintézményekbe, illetve a társadalmi konvenciókba vetett általános bizalmat, megkülönböztetve a „trust” kifejezéstõl, amely – ilyen értelemben – a szűkebb üzleti közösségen belül, a partnerek között kialakuló személyes bizalmat jelenti. „
Blokklánc Jogászként mi a szabályozó jogintézményekbe vetett bizalom „fenntartásán” dolgozunk és valóban úgy véljük, hogy a digitális devizák/kripto pénzek és az alapjukul szolgáló technológia (elosztott főkönyvi rendszer/blokklánc technológia) bizonyos területeit (pl: ICO-k) igenis szabályozni kell. Pont a bizalom megteremtése miatt, a szélesebb társadalmi adoptáció elősegítéséért.
Lehet, hogy plakátot nem helyezünk ki, de a magunk módján mi is harcolunk azért, hogy eljusson a jogi fejekbe, hogy „hello, van itt egy terület, amivel foglalkozni kéne”.
(Ettől függetlenül, amint felszabadítunk némi pénz a BTG-ből mi is támogatni fogjuk a kezdeményezést és Titeket is hasonlóra kérünk.)
A szélesebb bizalom megteremtésének a célját szolgálják a hivatalos megkereséseink is a blog posztok mellett.
(Mindezeknek inkább a téma 2. részében lesz majd jelentősége.)
Szóval itt van nekünk ez a bizalom, meg itt van Martin Armstrong munkássága is.
A pasit lehet kritizálni, lehet méltatni, a poszt szempontjából ez lényegtelen.
Annál lényegesebb mondjuk az Armstrong féle ábra meg annak a mondanivalója.
(A time-frame-mel most ne törődjünk, ha kérhetem.)
Senkinek sem kell azt hiszem magyarázni, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer khmmm…kihívásokkal küszködik, hogy finoman fejezzem ki magam.
FED, ECB (Európai Központi Bank), MNB lehet itt sorolni a példákat napestig.
A szituáció meg elhelyezhető mindenki személyes skáláján valahol a challenging és a horrible között. Nem kell ezt szégyellni, ez jár annak a „kultúrának” aki a technikai fejlődést előbbre helyezi a tudat fejlesztésénél. Avagy valamit valamiért.
Az igazán érdekes dolog persze akkor lesz majd, amikor az az egész rendszer „megzuhan”, ha és amennyiben a 2008-as gazdasági történéseket egy olyan „reccsenésnek” tekintjük, amiből még ma sem tért észhez a világ. Amikor majd oda lesz a meglévő bizalom is. Gone and dusted – bocsi a rossz szóviccért.
Akkor majd valóban kifele áramlik a sok pénz az illikvid befektetési eszközökből (ingatlan) a likvidek felé. Ott az arany és a kripto biztos, hogy szerepet fog kapni ahogy ezt írtuk is.
Sokan gondolják úgy, hogy nemsokára a nyakunkon ez a megzuhanás. Az S&P 500 index esetén például, ha jól tudom a leghosszabb bika piac lesz ez a mostani, mivel cca. 8,7 éve tart. Aztán itt vannak a részvénypiacok, amik már a hetedik egymást követő évben felülteljesítik a kötvénypiacokat. Azt mondják, hogy ilyen hosszú sorozatra mindössze háromszor volt példa az elmúlt 220 évben és az az utolsó 1928-ban ért véget. Aztán jött – meglepő módon – 1929 és az egyik legnagyobb piaci összeomlás.
Vagy akár azt is megkérdezhetjük, hogy, akkor kiket néznek hülyének?
Meglátjuk majd mi lesz.
Na, és akkor kanyarodjunk oda a poszt 2 feléhez, vagyis, hogy ilyen „előkészületek” mellett mit tudnának csinálni a bankok. Igen, ez egy, ha nem is forintos, de dolláros labda tudna lenni, ahogy szokták volt mondani foci körökben….
Nagy adóssága nem csak a magyar, de talán a nemzetközi bankrendszernek is a bitcoin alapú kölcsönök hiánya. Persze vannak kezdeményezések, de ezek nem egy a meglévő rendszerbe implementált és/vagy annak átalakítását célzó pénzügyi megoldások.
Ha arra gondolunk, hogy a BTC árfolyama most valahol 12.000 dollár körül van és várhatóan ez a szám fog még „felfele menni” nem is keveset, akkor nincsen racionális magyarázata, hogy miért ne lehetne bevezetni a bitcoin alapú hiteleket.
Itt ugye egy olyan eszköz adja fedezetet aminek az értéke várhatóan nőni fog. A világgazdaságnak meg „nőnie” kell, ahogy ezt unos-untalan hangoztatják és ahogy ez magából a kapitalista berendezkedésből (folytonos „terjeszkedés”) fakad.
Szóval mi akadálya van annak, hogy ponzi pénzt adjunk egy digitális eszközért, úgy, hogy azon még keressünk is?
Viselje csak szépen a bank is a kockázatot (legyen limitálva a tartozás csak és kizárólag a fedezetül szolgáló pl. bitcoinban meghatározva, azaz ne tudjál többet bukni, mint amid van /bitcoin/) és részesedjen a várható haszonból is az átlagot meghaladó módon a „hitelező” pénzintézet.
Tehát, ha a BTC árfolyam felmegy 12.000 dollárról 45.000 dollárra vagy 100.000 dollárra, akkor lehessen rögzíteni egy árfolyamot, ahonnan már a banké a BTC-d, de Te is megkapod az akkori „átadási” árfolyam és „beszállási” árfolyam közti pénz mondjuk 80%-át. Persze csak, ha akarod.
Ja, és „még ez 10-szer”, ahogy a vicc mondaná, vagyis a kombinációk száma elég nagy, ki lehetne ezt a rendszert munkálni normálisan is, nem csak a digitális jogász meglátásai alapján, mert én azért az ilyen pénzügyi rendszerekben – bevallottan – outsider vagyok.
Szóval élelmes pénzügyi szakemberek igazán végig gondolhatnák ezt a dolgot is.
Aztán majd kérnénk értesíteni minket is, hogy mire jutottak, mert az adózás és a szabályozás az ilyen jellegű progresszív történetek is érdekelnének minket.
Írta: dr. Varsányi Károly
Leave A Comment
Partnereink
