Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinA bitcoin és a pénzmosás Magyarországon.
18
febr

A bitcoin és a pénzmosás Magyarországon.

A pénzmosás komoly téma

Az alábbiakban a Nemzeti Adó – és Vámhivatal Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Irodájának a 2016-os jelentéséből (Eves_jelentes___2016) a digitális devizákra (vagyis az ő szóhasználatukban: virtuális fizetőeszközökre) vonatkozó részeket.

Az egész jelentés egyébként nagyon érdekes, elolvasásra erősen ajánlott. A diagramokat meg tudjátok ti is tekinteni az eredeti pdf-en, mi most a szöveges értékelésnél maradunk.

Virtuális fizetőeszközök alatt alapvetően azokat a digitális térben létező fizetőeszközöket értjük, amelyek valamilyen matematikai-kriptográfiai mechanizmus alapján, decentralizált rendszerben működnek. Legismertebb képviselőjük a Bitcoin, azonban jelentős számú hasonló elven működő eszköz létezik. 

A virtuális fizetőeszközök megjelenését követően viszonylag hamar felmerült a terület szabályozásának lehetősége. 

Azonban jelentős különbségek voltak világszerte az egyes államok megközelítésében. Kérdéses volt, hogy a virtuális fizetőeszközök pénznek, árunak vagy vagyoni értékű jognak tekinthetőek-e. Felmerült továbbá az is, hogy egy esetleges szabályozás betartatásának fennállnak-e a technológiai feltételei. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-án elfogadta a 2015/849 számú iránylevet a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljaira való felhasználásának megelőzéséről (a továbbiakban: Irányelv). 

Az Európai Bizottság 2016. július 5-én tette közzé javaslatát az Irányelv módosításáról. Az Európai Bizottság javaslatai között előkelő helyen szerepel a virtuális pénzváltó platformok és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók kötelezett szolgáltatóként való besorolása. 

Az uniós jogalkotás sajátosságainak megfelelően a trialógus eljárásban az Európai Parlament 2017. március 7-én további módosítási javaslatokkal állt elő, amelyek érintették a virtuális fizetőeszközök kérdését is. 

Az Európai Parlament a bizottsági javaslatban foglaltakon túl nem csak a virtuális pénzváltó platformokra és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra terjesztené ki az Irányelv hatályát, hanem a virtuális fizetőeszközök kibocsátóira, adminisztrátoraira, közvetítőkre, forgalmazókra, valamint az online fizetési rendszereket szolgáltatókra és ezek adminisztrátoraira is. 

Az Európai Parlament a felsorolt tevékenységek végzését tagállami engedélyhez, regisztrációhoz kötné. 

Az Európai Parlament által előterjesztett módosítás pontosítaná a bizottsági javaslatban megfogalmazott, virtuális fizetőeszközökre vonatkozó definíciót is. Jelentős változás, hogy a parlamenti módosító-javaslat szerint virtuális fizetőeszköz nem lehetne anonim. 

Tekintettel a fenti módosító-javaslatra, továbbá arra a tényre, hogy a különféle virtuális fizetőeszközök az elmúlt években egyre nagyobb ismertségre, népszerűségre és elterjedtségre tettek szert, ezért mindenképpen szükségessé vált felhívni a figyelmet a virtuális fizetőeszközökben rejlő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra. 

Fontos tisztázni, hogy ebben az esetben kockázat alatt nem annak matematikai valószínűségét értjük, hogy a virtuális fizetőeszközöket bűncselekmények elkövetéséhez használják, hanem azt, hogy az egyes virtuális fizetőeszköz-tranzakciókhoz tartozó kimenetek többfélék lehetnek, azaz legális üzleti tranzakciók elszámolása, de akár illegális értékmozgatás is és a jelenlegi technológiai korlátok miatt potenciálisan lehetetlenné válik egy-egy pénzügyi tranzakció mögött álló tényleges tevékenység azonosítása. 

Ebből következően tehát nem önmagában a virtuális fizetőeszközök léte, vagy azok használata számít pénzmosási- és terrorizmusfinanszírozási szempontból kockázatosnak, hanem inkább azok az informatikai-kriptográfiai alkalmazások, amelyek az interneten történő személyazonosság-rejtést igen nagy hatékonysággal teszik lehetővé. 

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a fentebb rögzítettek miatt a virtuális fizetőeszközök használata önmagában nem tekinthető pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló ténynek, körülménynek. 

Az EUROPOL által kiadott internetes szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetettségi elemzés azonban rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök bűnös szándékú felhasználása átlépett egy határt, így a rendvédelmi szervek fokozott figyelme indokolt. 

Az EUROPOL-tól és külföldi társszervektől származó információk alapján feltételezhető, hogy virtuális fizetőeszközök alkalmazása elsősorban kábítószer- és fegyverkereskedelem, egyes cyber-bűncselekmények (például „ransomware” támadásokra), csalások és a terrorizmusfinanszírozás kapcsán merülhet fel. 

Virtuális fizetőeszközök bevonásával olyan hagyományos és jól ismert pénzmosási módszerek is új színezetet kaphatnak, mint az ún. „money mule” jelenség. 

Ebben az esetben az elkövetők magukat virtuális pénzváltó platformok képviselőjének kiadva munkaszerződést ajánlanak, amelynek keretében a megkeresett fél „munkája” annyi lenne, hogy saját fizetési számláján a pénzváltótól származó jelentősebb összegeket kell fogadnia, majd azt készpénzben felvenni, vagy a „munkáltató” által megadott fizetési számlákra továbbutalni – természetesen jutalékért cserébe. Indokolt tehát a fokozott óvatosság, hiszen aki egy ilyen, a felületes szemlélő számára akár igen vonzónak tűnő ajánlatot elfogad, maga is érintetté válik a pénzmosás bűncselekmény elkövetésében – annak büntetőjogi következményeivel együtt. 

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy egyes bűnözői körök a virtuális fizetőeszközöket egyfajta „buzzword”-ként, hívószóként alkalmazzák, miközben tevékenységük nem másmint a jól ismert, hagyományos piramisjáték.

E szervezetek látszólag virtuális fizetőeszközökbe (például Onecoin) történő befektetést és irreálisan magas hozamokat ígérnek. Azonban mint a piramisjátékok esetén, kézzelfogható, tényleges belső értéket hordozó termék vagy eszköz nem található, hátterében jellemzően pedig egy offshore cég áll. 

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2016. év során összesen 10 olyan bejelentést kapott, amelyben virtuális fizetőeszköz valamilyen módon érintett volt.

A jelentés azt is kiemeli, hogy szervezett bűnözői csoportok által elkövetett legsúlyosabb és szofisztikált pénzmosással kapcsolatos ügyek megoldása érdekében az hatóságok közötti multidiszciplináris munkacsoportok tevékenységének és a szakértelemnek a további fejlesztésére van szükség.

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu