Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásAdózzunk-e a Bitcoin után?
09
aug

Adózzunk-e a Bitcoin után?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    11 hozzászólás
  • Kategória

Nemrégiben megakadt a szemünk egy a Crypto Trader Hungary FB. csoportban „ adójogi segítséget” kérő úriember kérésén és a rájuk adott igencsak tanulságos válaszokon.

A válaszok egy része – azon túl, hogy olyan hangnemben íródott, ami nehezen akceptálható, – arról szólt, hogy miért akar az úriember adózni a Bitcoin/egyéb digitális deviza kapcsán megszerzett jövedelme után?

Ennek apropóján vetődött fel bennünk pár gondolat, amit az alábbiakban fogalmaztunk meg.

Miért akar az úriember adózni a Bitcoin/egyéb digitális deviza után megszerzett jövedelme után?

Erre egyszerű a válasz: azért, mert kötelező.

Magyarországon bizony (majdnem) minden megszerzett jövedelem után kötelező adózni. Akinek ez nem tetszik, az menjen és „vitatkozzon” az állammal, de ne hangoztassa a FB.-n, hogy ő ugyan egy kanyi vasat sem fog betenni a közösbe/állami költségvetésbe, mert ez egyrészt magánügy, másrészt nem túl bölcs dolog ennek hangot adni.

Máshol is, más országokban is adóköteles a megszerzett jövedelem és bizony adóköteles a Bitcoin/egyéb digitális deviza után szerzett jövedelem is.

Az amerikai adóhatóság már 2014-ben kimondta, hogy bizony adózni kell a Bitcoin jövedelem után is, mert a Bitcoin vagyon/vagyoni jellegű virtuális dolog (szerintünk egyébként pénz), tehát ezért adóköteles.

A vagyon fogalma összetett dolog. Lehet ingó és ingatlan vagyonról beszélni, Az ingatlan vagyon pl. magában foglalja a lakóingatlan, lakás kert, szántó, nyaraló, erdő, stb. fogalmát, míg az ingó vagyont tipikusan a gépjármű, műkincs, nemesfémek, értékpapírok, stb.-t foglalja magában.

Azt a dolgot, amire oly sokan bíztatták a posztban példaként hozott úriembert, úgy hívják, hogy jövedelem eltitkolás és szankciókat von maga után, ha kiderül.

Amikor tehát valakit ilyenre bíztatunk, akkor egyrészt más botjával verjük a dzsindzsást, mert nem nálunk állnak majd be a szankciók, másrészt magunk sem követünk éppen jogkövető magatartást, hiszen adott esetben bűncselekmény elkövetésére buzdítunk (nyilván értékhatár függő a dolog).

Tekintettel arra, hogy az adó bevallása – ilyen szempontból – mindenkinek a „magánügye”, olyan „magánügye”, ami azért részére szankciókkal járhat, ezért nem célszerű beleavatkozni ebbe, pláne nem jó „lehülyézni” az illetőt, ha éppen a jogkövető magatartás mellett teszi le a voksát. Ha ő attól nyugszik meg, hogy „rendben van a szénája” a befizetett adó kapcsán, akkor neki úgy a jó. Pont. Más meg másképp gondolja, lelke rajta.

A poszt végén találtok majd néhány gondolatot a digitalizálódó adó és bankrendszerről, ahol adott esetben a robotok nézik majd át az adózó adóbevallását és vetik össze a bankrendszerből kinyert adatokkal. Érdemes ezen is elgondolkodni (igaz ez még a jövő zenéje).

Tehát, ha valaki en block „lázad” a digitalizálódó orwelli állam/világ ellen, annak van hitelessége és erkölcsi realitása is, de annak, hogy nagyon is élvezem a digitalizáció előnyeit, de a „hátrányait” (ti: hogy rólam és a vagyoni helyzetemről is sok minden kiderülhet) már nem kívánom magamra nézve, annak kevésbé.

Ilyen szempontból egy kicsit hasonlatos a helyzet ahhoz, mintha egy kicsit szeretnénk meglopni az „Apánkat”.

A magyar szabályozás szerint már most is (más) jövedelemként adóköteles különösen: a kamatnak, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, a tartós befektetésből származó jövedelemnek minősülő árfolyamnyereség is.

Bizony már most is SZJA-t és EHO-t is kell fizetni (de ezt megint sokan nem értik) a megszerzett jövedelem után. Az EHO (ahogy a nevében is benne van) egészségügyi hozzájárulás. Egészségügyi hozzájárulást (magyarul TB-t, ha azt nyugdíj és egészségügyi hozzájárulásnak tekintjük) sok jogviszony (lehet a mostani alkalmazotti/vállalkozói) után fizethetsz. Tehát, ha egy jogcímen/egy jogviszony után már fizetsz ilyet, akkor max. 450.000Ft-ig kell EHO-t fizetned, azaz, ha pl. fizetsz ilyet 26eFt/hónap a jelenlegi munkaviszonyod után, akkor Neked már csak 450.000-(26.000 x 12)=138.000Ft után kell EHO-t fizetned a Bitcoinból származó jövedelmed után.

Emellett már most is terheli a befektetési szolgáltatókat az adatszolgáltatási és igazolási kötelezettség rólad, illetve irányodba nézve.

 A mostani szabályozásból 2 lényeges dolgot emelnénk ki.

 

  1. üzletszerű (rendszeresen ismétlődő) tevékenység keretében szerzel jövedelmet a digitális devizákból vagy sem?
  2. ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségről beszélünk-e?

 

Ez utóbbi (mármint az ellenőrzés) azért lehetne lényeges, mert például az ETPÜ-ből (ellenőrzött tőkepiaci ügyleti) származó jövedelem után 15% szja-t ugyan kell fizetni, EHO viszont nem terheli.

Az ilyen és ehhez hasonló finomságok (pl: hogy el lehessen dönteni, hogy az ETPÜ vagy az árfolyamnyereség szabályai szerint kell-e adózni?) miatt kellene egy jó és progresszív szabályozás, a jogi fogalmak definiálása, stb. a területen.

Ami nagyon fontos, akár magánszemélyként esetileg, akár üzletszerűleg foglalkozunk a digitális devizákkal, hogy a költségelszámolás kapcsán (ti: a bevétellel szembe állítható a megszerzése érdekében a (magánszemély) által viselt szabályszerűen igazolt kiadás) jól legyen vezetve az összes tőzsde/pénzügyi intézmény/vevő/eladó által az adott digitális deviza eladását/vételét/stb., vételi és eladási árfolyamot is dokumentáló bizonylat/kimutatás.

 Végezetül engedjétek, meg, hogy pár mondatot ide másoljunk abból a cikkből, aminek a forrását a poszt végén megtaláljátok.

„ Álláspontom szerint a jövő kulcsa az lehet, ha a pénzügyi közvetítőrendszert a mainál sokkal intenzívebben bevonják az adóztatásba. A nagy technológiai cégek, sőt általában a legtöbb interneten szerveződő üzleti modell ugyanis arra épül, hogy a bevételeit a bankokon keresztül, valamilyen elektronikus fizetési mód segítségével szedi be. Erre pedig rá lehet építeni egy olyan adót, amelyet a bankok “tartanak vissza” az adott cégek felé kezdeményezett utalásokból. Ha nem bonyolult az adó rendszere és méltányos a mértéke, akkor biztos vagyok benne, hogy mind a bankok, mind az internetes cégek partnerek lehetnek a bevezetésben. Azt gondolom, hogy sem rövid- sem hosszútávon nem fenntartható, hogy adózatlanul keletkezhessenek jövedelmek az interneten működő cégeknél.

„Tudomásul kell venni, hogy nemcsak az üzleti világ esetében kényszerít ki a digitalizáció új megoldásokat, hanem az adóztatásban is. Ha az üzleti világ képes arra, hogy a világ legtávolabbi pontjáról is beszedje az áruja ellenértékét, akkor az adóhatóságoknak is meg kell találniuk erre a megoldást.”

„ És ez a megoldás valószínűleg a fintech és a taxtech (vagyis a bankolás és az adózás digitalizációjának) egyik közös metszete lesz. Az adóztatásnak szükségképpen együtt kell fejlődnie az üzleti digitalizációval és ha ez megvalósul, akkor az Ön által feltett kérdés néhány éven belül fel sem merül majd.”

„Megjegyzem, mindkettőhöz lehet életszerű és méltányos adószabályokat rendelni, az üzletszerű tevékenységet végzők esetében pedig nyilván meg kell követelni mindazt, amit a hagyományos módon szolgáltatóktól is megkövetelnek a jogszabályok. „

„A legfontosabb viszont az, hogy kísérjük figyelemmel a sharing economy (itt az oldal szerkesztője kéri behelyettesíteni a blokklánc technológia szót a sharing economy helyébe) újabb és újabb megjelenési formáit, területeit, mert ezek többnyire azokon a piacokon jelennek meg, ahol a hagyományos szolgáltatások túlságosan bonyolultak, nehézkesek, lassúak, bürokratikusak.”

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
11 hozzászólás
  • Karácsonyi Zoltán Válasz

    A cikk szerzőjétől azt kérdezném, hogy miért javasolja a 14%-os EHO fizetését 450 ezres plafonnal, amikor létezik NAV állásfoglalás, ahol 27%-os, felső plafon nélküli EHO-t (ami azóta 22%-ra csökkent) tartanak szükségesnek.
    “Összegezve a fentieket: A magánszemély által bitcoinban szerzett nyeresége összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, ezért a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (vagyis a jövedelem 78 százaléka után) a 16 (2016. január 1-től a 15) százalékos személyi jövedelemadó (adóelőleg), valamint a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is.”
    http://bitpenz.blogspot.hu/…/hyip-adozasi-tudnivalok…
    http://bankszamlak.blog.hu/2016/08/01/bitcoin_utani_adozas
    Nagyon fontos lenne tisztázni a kérdést.
    Gratulálok az oldalukhoz, mindig érdeklődve olvasom.

    2017-08-12 at 18:33
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Üdvözlet!

      Azt hiszem már tisztáztuk, hogy nem vagyunk könyvelők és hogy személy szerint miért tartanánk diszkriminatívnak a plafon nélküli EHO-t. Azóta még nem változott a véleményünk, ellenben a kommentet – mint minden kommentet – köszönjük!

      2017-08-12 at 21:23
  • Citera Válasz

    Nekem magánszemélyként + munkanélküliként, hogyan kell megállapitanom az adóm összegét.,ha mondjuk befektettem 1 millió forintot bitcoinba és 40 millió forintot ki szeretnék venni miután a bitcoinom értéke felment és eladom.

    39 millió forint profitom van

    2017-09-06 at 21:04
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      A magánszemély által bitcoinban szerzett nyeresége adóköteles, ezért a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (vagyis a jövedelem 78 százaléka után) a 15% százalékos személyi jövedelemadó (adóelőleg), valamint az EHO hozzájárulás fizetési kötelezettsége is.

      Üdvözlettel:

      dr. Varsányi Károly

      2017-09-12 at 19:11
  • Névtelen Válasz

    […] […]

    2017-12-12 at 07:54
  • Petros Válasz

    Nem értem, miért nem tudja valaki konyhanyelven leírni, hogy ennyi a bevétel, megszorzom, elosztom ennyivel és kijön az eredmény. Szó van az EHO-ról, meg százalékokról, ír mindenki. Konyhanyelven kérem szépen! Nem vagyok könyvelő!
    Köszönöm! 🙂

    2018-02-15 at 11:08
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Bizonyos dolgokat nem lehet konyhanyelven leírni.

      2018-02-15 at 17:10
  • Gruffacsór Válasz

    Nekem az lenne a kérdésem, hogy akkor most kell befizetni a plafon nélküli EHO-t vagy sem. Ez egy égető, GYAKORLATI kérdés, mert jön az adóbevallás. Könyvelőt hiába kérdezek, mert vagy halvány fogalma sincs miről beszélek ÚGY EGYÁLTALÁN (“bitmicsoda”?), vagy ha még hallottak is róla, az kimerül a TV-ben hallottakban, ezzel az erővel egy járókelőt is kérdezhetnék az utcán.
    Ahogy olvasom, az az álláspontotok, hogy a jelenlegi szabályozás (vagyis annak hiánya), diszkriminatív, de az égető gyakorlati kérdés, hogy ha csak 450 ezer forintig fizetem az EHO-t, akkor hivatkozhatok-e arra, hogy azért nem fizettem többet, mert diszkriminatív a szabályozás, valamint hogy ennek milyen negatív szankciói lehetnek rám nézve?

    Tehát a bináris kérdés konyhanyelven: be kell-e fizetni a plafon nélküli EHO-t vagy sem?

    2018-04-11 at 08:19

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.