Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásMit eredményezhet a konzultáció hiánya?
11
ápr

Mit eredményezhet a konzultáció hiánya?

Olvasom a lengyeleknél kialakult helyzetet, miszerint háborog, protestál a lengyel kripto közösség (250.000 aktív taggal), mert a lengyel Kormány a megkérdezésük (ti: társadalmi konzultáció) nélkül hozott meg egy olyan kripto pénzeket és kereskedést érintő szabályozást, aminek a következményivel viszont a közösség tagjai néznek szembe.

Történeti tényállás:

A lengyel pénzügyminisztérium nemrég közzétette hivatalos álláspontját a kripto pénzekből származó jövedelmek és nyereség adóztatásáról. A lengyel állampolgárok adóbevallásainak tartalmazniuk kell a kereskedelemből származó bevételeiket. Ezt azt jelenti, hogy az állampolgároknak be kell vallaniuk a kripto pénzekből származó jövedelmüket és a jelenleg érvényes adókulcs szerint le is kell adózniuk személyi jövedelemadóként.

Lengyelországban ún. progresszív jövedelemadó rendszer van. 85 498 zloty-ig, azaz 20.400 euróig 18%-al, afelett viszont 32%-al adóznak a lengyelek. Magyarországon is hasonló a helyzet (ha csak a befektető magánszemélyeket nézzük, tehát a bányászokat, vállalkozókat nem vesszük számításba). 

A kriptoból elért jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 19,5% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 84%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie. 

Tekintettel arra, hogy az EHO (egészségügyi hozzájárulás) itt nem korlátos, azaz felső határ nélküli, ezért összegészében közel 30%-os adóteherrel kell sajnos számolnunk. Az ezzel kapcsolatos értelmezést és tisztázó szabályozást sürgető leveleinkkel már többször megkerestük az illetékes szabályozókat. A NAIH válaszolt, az MNB válaszolt, a NAV válaszolt is a megkereséseinkre. Egyedül az NGM alibizik egyelőre, pedig már 2 megkeresését is kaptak tőlünk a tárgyban és a NAV is rájuk mutogat, tegyük hozzá joggal. 

A probléma gyökere lényegileg az, hogy a kriptoból származó jövedelmek nem befektetésként vannak kezelve

Mivel nem befektetésként van kezelve a bitcoin és az egyéb digitális deviza ezért a veszteség  jelenleg nem elszámolható (az egyéb jövedelem adóalapjában) csökkentésként, mert csak a nyereséges ügyletekre számítják az adót. Márpedig a kereskedés nagyon gyakran jár veszteséggel.

Ezen viszonylag könnyen lehetne segíteni, amennyiben a bitcoint és egyéb kripto pénzeket vagy virtuális fizetőeszközöket befektetésként kezelnék (mondjuk a ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek mintájára) és érvényes lenne rájuk az EHO plafon, vagyis a korlátos EHO megfizetése.

Ebben az esetben GARANTÁLOM, hogy tömegek vallanák be és fizetnék meg az államkasszának a 15% + EHO összeget. Arról már nem is beszélek, hogy mi lenne, ha ezt a fránya EHO-t eltörölnék, mondjuk az ingatlan bárbeadásból származó jövedelmek adózásának mintájára, mert ez a cca. 450.000Ft már nem oszt, nem szoroz, ha valaki bevallja és be is fizeti a 15%-ot.

Amíg azonban ez nem történik meg, azaz a szabályozó vagy lusta vagy önérdekei ellen „dolgozik” (hiszen minden befizetett 15% gyakorlatilag talált pénz állam bácsi szempontjából) addig maradnak jó páran, akik aktívan gondolkodnak egy 1-1,5 éves németországi (esetleg osztrák?) munkavállaláson a – fogalmazzunk szabatosan – az adóoptimalizálás érdekében, hiszen ezt a német (osztrák) adótörvények jelenleg lehetővé teszik.

Sajnos azonban még vannak olyan országok is, akik nem igazán értették meg, hogy a „látszólag” kevesebb, néha több, és hogy etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk, azaz egy normális jogi és adójogi szabályozással bizony többet lehet elérni, mint az „izmoskodással”.

A lengyel pénzügyminisztérium például azon álláspontra helyezkedett, hogy a kripto pénzek vásárlása és értékesítése tulajdonjog-átruházásnak minősül. Ilyen módon a polgári jogi megállapodásokra vonatkozó szabályok szerint 1%-os adókulcsot alkalmaznak rájuk.

Azt most hagyjuk is, hogy a bitcoin mennyiben dologi jellegű (szerintem inkább inkább virtuális dologi jellegű, hiszen leginkább csak rendelkezem felette, nem igazából tulajdonlom, birtoklom), de azt már ne hagyjuk, hogy ez mit eredményez „okos” lengyel testvéreinknél.

Korábban is megírtuk már, hogy „nem gondolnánk, hogy nekünk magyaroknak a lengyel (riogatós) utat kellene járnunk. Ennél (reméljük) sokkal okosabbak vagyunk! Az MNB-nek inkább a “Szabályozz, de okosan” társasjátékba kellene beszállnia, mintsem a szigorú Apukát játszania.”

Úgy látszik, hogy lengyel testvéreinknek megártott a Zubrovka, mert a lengyel adótörvény minisztérium általi értelmezése szerint az összes kripto tranzakció – nettó eredményétől függetlenül – adóköteles. Ez azt jelenti, hogy a lengyelek várhatóan adót fizetnek akkor is, ha nem profitáltak a kriptos ügyletekből. 

Mondom másképp: 100 tranzakció után, a piaci helyzettől függetlenül, a befektetők az egész tőkéjüket az államnak adják át. (100×1%=100%) Mi szükség van erre? Semmi! Nem csoda, ha ugyanígy érez a lengyel kriptos társadalom is, akiknek a körében máris elindult egy petíció a szabályozás ilyetén voltának megállítására. 

Hogy mi ebből a tanulság számunkra? 

1 dolog biztosan: ha már szabályozni szeretnénk ne spóroljuk meg az érintett társadalmi csoportokkal való konzultációt. Egyrészt ők benne vannak a mindennapokban is a témában, szóval gyakorlati oldaláról fogják megközelíteni a témát, míg a szabályozó hatóság vélhetőleg elméleti alapokra helyezkedik majd.

Másrészt pedig így biztosan elejét vehetjük egy későbbi protestálásnak, hiszen a szabályozásba bevont társadalmi szervezetek, résztvevők nem mondhatják azt később, hogy a szabályozás a fejük felett született meg. Előre tehát a normális szabályozás irányába. 

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás
  • KO Válasz

    Lengyelországban már üzentek a minisztériumból, hogy a tranzakciónkénti 1% adó baromság, mindenki nyugodjon meg. (A vicc kedvéért említem, hogy egy srác számításai szerint a helyi adóhatóság által eredetileg belengetett szabályok alapján robotja 50e dolláros éves profit mellett ~860 millió dollár adótartozást termelt, ami a lengyel államadósság circa 0.3%-a.)

    Ezzel szemben Magyarországon, mint tudjuk, a NAV szerint ez “egyéb jövedelem”, mely alapján nem lehet szembeállítani a veszteségeket a nyereséges ügyletekkel. Simán előfordul, hogy a teljes nyereség többszöröse (akár sokszorosa) az adó. Ez a lengyel horror-értelmezés kistestvére, de itt valószínűleg nem számíthatunk racionális szabályozásra vagy értelmezésre (egy darabig?), mert amíg az új NGM vezetés helyére nem kerül addig senki sem mer semmit intézni.

    Nem lennék meglepve, ha Magyarországon lennének jópáran akik az utóbbi hetekben-hónapokban döbbentek rá, hogy ha a cikkben említett NAV értelmezés alapján készítenek adóbevallást akkor mindenük elúszik és életük hátra levő részében törleszthetnek.

    2018-04-13 at 10:15
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Egyszer csak megszületik az az NGM-es állásfoglalás és az MNB is okosan fog szabályozni. Ez a reményem 😀

      2018-04-23 at 16:34

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.