Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncBlokklánc: jogi alapfogalmak.
08
nov

Blokklánc: jogi alapfogalmak.

Végre megint csak csemege kerül terítékre.

Málta után kicsit guruljunk tovább. Nagy örömömre szolgál, hogy hosszú idő után – egy pár nap otthon ülésre kényszerítő betegség okán – újra olyan szakmai tartalmat tehetek le a DLT/blokklánc/kriptopénzek iránt érdeklődő közönség elé, amit vélhetően a blokklánc jogásznál olvashat majd először a szakmai és érdeklődő közönség. Ezzel ismételten valami olyat tesz le az asztalra a blokklánc jogász, amit más – akár a területen dolgozó vagy csak oda betévedő – jogászoktól még nem láthatott a szűkebb és tágabb szakma.

Sajnos nem egyszerű elmélyednem ezekben a kérdésekben, mert napi szinten dolgozom több blokklánccal foglalkozó startupnak és bizony a napi ügyes-bajos ügyeik megoldása mellett nem igazán jut időm másra a Családomon kívül.

Szabályozás párti blokklánc jogászként azonban igyekszem a magyar szabályozás ügyét előre mozdítani, több okból kifolyólag is.

Egyrészt úgy hiszem, hogy az elvégzett munka meghozza a gyümölcsét és amikor majd tevékenységemet illetően formát váltok, azaz ügyvédként állok a blokklánccal kapcsolatos vállalkozások rendelkezésére, a szakma nem fogja elfelejteni, hogy honnan jövök, és a szaktudás, a startupokban elvégzett munka, a különböző szakmai és szabályozással kapcsolatos cikkek és írások, helyettem fognak majd beszélni.

Másfelől pedig elnézve és látva a magyar kriptopénz szcéna állapotát és résztvevőit, az a kép bontakozik ki előttem, hogy mindannyian azzal járunk a legjobban, ha a jogalkotó szabályozza a blokklánc és kriptopénz területet. Én azt mondom, hogy ne bízzuk ezt se szabályozói szervre, se pedig egyéb (akár piaci, fél piaci) szereplőre. A szabályozásnak – véleményem szerint – a jogalkotónál (értsd: Országgyűlés) van a legjobb helye. Több okom is van ezt mondani.

Az egyik oldalon felsororakoztak azok, akik szívesen magukhoz ragadnák a szabályozási jogkört, hogy aztán ők dönthessék el, hogy ki igen és ki nem dolgozhat a piacon.

A másik oldalon vannak azok, akik felismerve az új technológia jelentőségét, szívesen kifejlesztenék kőkemény pénzekért azokat a rendszereket, amiket igényelne a programozható gazdaság.

Ha ez a 2 oldal találkozik és megegyezik, akkor abból nem feltétlen jó dolgok sülnek ki a szintén a blokklánc térfélen játszó, de – nagyjából egészében véve – független piaci szereplők számára, akik a terméküket vagy szaktudásukat szeretnék értékesíteni a piacon.

A 3. okom pedig az, – és ezt jó pár konferencián és személyesen is elmondtam már a piac szereplőinek, -hogy hiába van meg a vision/mission meg az összes csili-vili, egyébként valóban szükséges és valóban jól hangzó dolog/stratégia, stb. a blokklánc technológia kapcsán, ha az alap jogi fogalmak nincsenek letisztázva.

Ide kérem jogászok (is) kellenek, akik értik és beszélik a terület nyelvét, valamint olyan fogalmak, amik a piac szereplői számára egységesen meghatározzák, hogy mi alatt mit is értünk. Másképp biztosan nem fog menni. Hogy egy triviális példát hozzak: érdekellentét van egy ICO/token kibocsátója és annak megszerzője (befektetője) között. Ha nincsen tisztázva mondjuk egy befektetési memorandumban, hogy milyen jogai vannak a token tulajdonosnak, akkor egy esetleges (jog)vita kapcsán még messzebbről kell elindulnia a feleknek ezen az egyébként sem könnyű területen.

A témában jártas jogászoknak sem feltétlen kell a nagy, pénzes és azért a nevükkel és befolyásukkal jól kufárkodó ügyvédi irodákból kikerülnie, mert ez nem garantálja a szaktudást és persze az sem feltétlen garancia a jogilag átgondolt szabályozásra, ha az országgyűlési szinten történik.

Mindenesetre én a magam részéről jelenleg ezt az utat (értsd: törvényhozás) látom a legmegnyugtatóbbnak a piaci szereplők számára és áttekintve a területen használt fogalmakat az alábbi fogalmi listát bocsátom – ha nem is vitára – de megfontolásra, átgondolásra a szakmai közönség elé.

A fogalmakat igyekeztem betűrendbe szedni, de azok nem teljes körűek, tehát nem feltétlen tartalmaznak minden – a területet érintő – fogalmat és persze tűrik a vitát is, hiszen jelen posztom célja (ahogy az eddigi munkásságomé is) az érdemi jogi munka elindítása.

Hiszem és vallom, hogy jobban jár mindenki, ha törvény szabályozza a digitális eszközök létrehozása, kiadása, tárolása és kezelése közben kialakult viszonyokat, valamint a jogok és kötelességek gyakorlását az intelligens („okos”) eszközök segítségével kötött szerződéseknél.

Ha pedig már ilyen szépen megfogalmaztam, akkor bontsuk is ki a fentieket.  

Akkreditált befektető: (lásd még U.S.A., illetve Tpt. szerinti minősített befektető Mo.-n): olyan befektető, aki a törvény által előírt megfelelő vagyoni helyzettel és/vagy tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy bizonyos (extrem) magas kockázattal járó befektetési formákba (pl. hedge fund-okba) fektessen.

Bányászat: a kriptodeviza létrehozására és/vagy validálásra irányuló tevékenység, amelynek célja, hogy jutalmakat kapjunk kriptodeviza formájában és ahol a bányász a kibányászott digitalis pénzügyi eszköz tulajdonosa lesz. Olyan tevékenység (eltekintve az előre kibányászott kriptopénzek létrehozásától) melynek célja a blokkláncon elvégzett műveletekről információt tartalmazó új blokkok létrehozása jutalom érdekében, valamint a tranzakciók validálása és ezáltal által magának a blokklánc működésének fenntartása.

Digitális pénzügyi eszköz: kriptográfiai eszközök segítségével előállított, elektronikus formában lévő vagyon. A tulajdonjogot az adott tulajdonra a digitális tranzakciók nyilvántartásában tett digitális bejegyzések igazolják.  A digitális pénzügyi eszközök: kriptodeviza, token (jel). Ide értjük digitális adathordozók minden formáját, amelyet digitális csereeszközként (átváltási eszközként), elszámolási egységként vagy vagy értéktárolóként használnak. A digitális pénzügyi eszközök nem minősülnek jelenleg törvényes fizetőeszköznek.

Digitális bejegyzés: információk a digitális pénzügyi eszközökről, amelyek a digitális tranzakciók nyilvántartásában szerepelnek. 

Digitális tranzakciók nyilvántartása: a digitális bejegyzések egy bizonyos időpontban készült rendszerezett adatbázisa. 

Digitális tranzakciók megosztott nyilvántartása: a digitális tranzakciók egy bizonyos időpontban készült rendszerezett adatbázisa, amelyek egyidejűleg jönnek létre, újulnak meg és tárolódnak minden résztvevő minden adathordozó eszközén, előre meghatározott algoritmus alapján, biztosítva ezzel az adatbázis identitásmegőrző tulajdonságát minden felhasználó számára. A DLT olyan adatbázist jelent, amelyben az információ rögzítése, konszenzusos megosztása és szinkronizálása több csomópont hálózatán keresztül történik.

Digitális tranzakciók nyilvántartás szerinti résztvevői: olyan személyek, akik digitális tranzakciókat hajtanak végre  a digitális tranzakciókra vonatkozó nyilvántartási előírások betartásával.

Digitális pénzügyi eszközök cseréjét végrehajtó: olyan jogi személy, aki a jelek (tokenek) devizára történő cseréjét hajtja végre.

Digitális bejegyzés validálása: jogilag jelentős intézkedés a digitális tranzakciók nyilvántartásában szereplő digitális bejegyzések érvényességének megerősítésére a digitális tranzakciók nyilvántartási rendszerének szabályai szerint.

Digitális pénztárca: programmal ellátott digitális eszköz, amely lehetővé teszi a digitális nyilvántartásokkal kapcsolatos információk tárolását. A digitális pénztárca hozzáférést biztosít a digitális tranzakciók nyilvántartásához. 

Dokumentum vagy a dokumentáció: Rögzített információ, ide értve az emberileg nem érthető formában vagy módon (jelek, algoritmusok, egyéb eljárások által) rögzített információk emberileg érthető és olvasható formában történő előállításával keletkező dokumentumokat is.

Érvényesítő (hitelesítő?): olyan jogi vagy természetes személy, aki a digitális tranzakciók nyilvántartás szerinti résztvevője és a digitális tranzakciók nyilvántartásában digitális nyilvántartások hitelesítésére irányuló tevékenységeket folytat, a digitális tranzakciók nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint.

Intelligens („okos”) szerződés: elektronikus formában történő szerződés, az azon jogok és kötelezettségek teljesülése, amelyek alapján az elektronikus szerződésben szigorúan meghatározott digitális tranzakciók megfelelő sorrendben történő megvalósulása és bizonyos körülmények teljesülése esetén automatikusan lépnek életbe. Teljes egészében vagy részben elektronikus formában megkötött megállapodás, amely automatizálható és végrehajtható a számítógépes kóddal, bár egyes részek emberi bemeneti és irányítási ellenőrzést igényelhetnek, és amelyek szintén végrehajthatók a szokásos jogi módszerekkel vagy mindkettő keverékével.

Kriptodeviza(kriptovaluta): digitális pénzügyi eszköz egy formája, amely a digitális tranzakciók nyilvántartási rendszerében a résztvevők által lett létrehozva és ott van számon tartva  a digitális tranzakciós jegyzékre vonatkozó szabályok szerint.

Kezdeti digitalis pénzügyi eszköz kibocsátás (ICO): egy olyan digitális pénzügyi eszköz nyilvános vagy zárt körű elérhetővé tétele a befektetők számára, amelyet egy jogi személy (társas) vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban: kibocsátó) bocsát ki befektetés bevonzása céljából és szerepel a digitális tranzakciós jegyzékben.

Nem akkreditált befektető: Olyan befektető, aki nem felel meg az akkreditált befektetőkre vonatkozó nettó vagyon követelményeinek (lásd még az U.S.A.-ban: Értékpapír és Tőzsdei Bizottság D. szabálya. Nem akkreditált egyedi befektető az, aki nettó értéken kevesebb, mint 1 millió dollár értékű vagyonnal bír (beleértve a házastársat és ide nem értve az elsődleges lakóhelyét), és aki kevesebbet mint 200 000 dollárt keresett évente (300 000 dollárt a házastársával együtt) az elmúlt két évben.

Referencia érték vagy benchmark: minden olyan árfolyam, index vagy számla, amelyet a nyilvánosság számára közzé kell tenni vagy nyilvánosságra kell hozni, amelyet időszakosan vagy rendszeresen határoznak meg egy képlet alkalmazásával, vagy egy vagy több alapul szolgáló eszköz vagy ár értékének alapján, illetőleg tényleges vagy becsült kamatlábak vagy más értékek, felmérések, valamint olyan hivatkozások alapján, amelyeket alapul véve a digitális pénzügyi eszköz értéke vagy a digitális pénzügyi eszköz értéke alapján fizetendő összeg meghatározásra kerül.

Token (jel): A digitalis pénzügyi eszközök körébe tartozó olyan digitális jel, ami az ún. digitalis nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetettt tranzakciók (tények és jogok) keletkezését, módosulását vagy megszűnését igazolja, úgy, hogy a tokenek jogosultjainak adataiban bekövetkezett változást a digitális nyilvántartás a token mindenkori birtokosa vagy tulajdonosa személyének igazolása alapján tartja nyilván. A tokenek és a bennük foglalt jogosultságok digitalis nyilvántartása kapcsán megkülönböztetünk deklaratív és konstitutív és ezek kombinált formáját használó nyilvántartásokat és/vagy adatbázisokat.  

A tokenek tulajdonjogi (vagyoni értékű jogok) igény igazolását szolgálja és polgári jogi igényt keletkeztet a tulajdonosa vagy birtokosa számára. A tokenek jellegük szerint vagyoni értékű jogokat testesíthetnek meg és emiatt átruházhatóak vagy kereskedhetőek természetes vagy jogi személyek között, közvetítő vagy értékbecslő nélkül.

Utility token: azaz a digitális médium rögzítésének olyan formája, amelynek nincsen hasznossága vagy értéke vagy alkalmazhatósága azon a platformon kívül, amelyen kibocsátották, és amelyet csak az ilyen platformon belüli digitális eszközökkel lehet a kibocsátója számára megváltani. Olyan token, amelyek létrejötte egyfajta a digitális nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetett tranzakciók létrehozását vagy igazolását szolgálja. Digitális főkönyvben vagy adatbázisban van rögzítve, amely időrendi, konszenzus alapú, decentralizált és matematikailag igazolt jellegű, különös tekintettel az egységek létrehozatalára és azok elosztására. A digitális egységek kiválasztása véletlenszerű kiválasztással történik, ami esetleg a már meglévő ilyen egységek birtoklásán vagy azok kora alapján (értsd: létrehozásuk óta eltelt idő) alapszik  

Kibocsátó és a befektető között alkalmazandó jog: az ún. tokeneken fennálló (dologi jogok) tekintetében az alkalmazandó jog az, amelyet a token megszerzője (tulajdonos vagy jogosult)  és a token kibocsátója a token kibocsátás kapcsán az ún. befektetői memorandumban kifejezetten kikötött mint tokenek kapcsán l alkalmazandó jogot.

Tokenek (jelek) kibocsátásán egy olyan cselekvési sorrendnek kell tekinteni, amelynek célja a tokenek (jelek) elidegenítése a kibocsátótól a felvásárló felé. Egy típusú „jelnek” csak egy kibocsátója lehet.

A tokenek (jelek) kibocsátási eljárása a következő szakaszokból áll: a tokenek (jelek) kibocsátója az információs és távközlési hálózaton, az „interneten” közzé kell tegye a befektetői memorandumot, az ajánlatot, amely tartalmazza az általa kibocsátott tokenek (jelek) megvásárlásának feltételeit (továbbiakban – nyilvános ajánlat a kibocsátott tokenekről (jelekről), valamint a kibocsátó által meghatározott, a tokenek (jelek) kibocsátáshoz nélkülözhetetlen egyéb dokumentumokat, a szerződések megkötése, beleértve az intelligens („okos”) szerződést is, amelyek célja a tokenek (jelek) vásárló általi  elidegenítése és kifizetése.

A tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatnak tartalmaznia kell a kibocsátó és haszonélvező (kedvezményezett) (ha van) adatait: a token (jel) kibocsátó és a haszonélvező teljes nevét (ha van ilyen), a kibocsátó folymatosan működő végrehajtó szervének és kedvezményezettjének (ha van) tartózkodási helyét és címét,  a kibocsátó hivatalos honlapját az internetes információs és távközlési hálózaton, a tokenek (jelek) nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési memorandumot őrző letéteményes tevékenységet folytató személyre vonatkozó információkat, akiknél a tokenek nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési jegyet letétbe helyezték (ha a kibocsátó önállóan tartja számon a tokenek tulajdonosainak jogait), a kibocsátott tokenek megvásárlásáról szóló a szerződések megkötésének időpontját, a tokenek kibocsátásáról szóló ajánlattétel elfogadásának eljárási rendjét, beleértve az elfogadási határidőt, valamint a megszerezni kívánt tokenek kifizetésének eljárási rendjét, tájékoztatás arról a maximális összegről, amelyért a nem akkreditált/minősített befektetők vásárolhatnak tokeneket, a digitális tranzakciók nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, többek között a digitális tranzakciók validálásának eljárását, a megvásárlandó tokenek és a digitális nyilvántartás elérésének rendjét tároló digitális pénztárcák megnyitásának rendjéről szóló információt, más, a kibocsátó által meghatározott adatokat.

A tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatot a – a kibocsátó szerv irányító testületének,  vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozó kell ellássa fokozott minősítésű, hitelesített elektronikus aláírással.

Ha a token tulajdonosok jogait a kibocsátó önállóan nyilvántartja, akkor a kibocsátó köteles átadni megőrzésre a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattétel másolatát és a befektetői memorandumot a tokenek kibocsátására letéteményes tevékenységet végző személy részére. 

A befektetési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó információkat: a teljes és rövidített nevet, a megalakulás célját (ha van ilyen), a főbb tevékenységi köröket, információkat a kibocsátó részvényeseiről (résztvevőkről), valamint a kibocsátó irányító testületeinek felépítéséről és hatásköréről, a tokenek kibocsátásának célját és az eladásukból származó eszközök felhasználási irányait. Ha a tokenek kibocsátása egy adott projekt finanszírozása céljából végzik, akkor bemutatásra kerül a projekt leírása, beleértve az üzleti tervet (ha van ilyen) és a végrehajtás ütemezését, valamint a projekt végrehajtásának kockázataival kapcsolatos információkat, a beruházások bevonzására irányuló javaslatok feltételeit, a token tulajdonos jogait, valamint e jogok gyakorlására vonatkozó eljárást, egyéb információkat, amelyeket a kibocsátó szükségesnek tart a befektetési memorandumban való feltüntetéshez. 

A befektetési memorandum a kibocsátó szerv irányító testületének,  vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozó  – kibocsátó kell ellátnia aláírással, ezáltal megerősítve a befektetési jegyzőkönyvben foglalt valamennyi információ pontosságát és teljességét.

A befektetési memorandum, a digitális tranzakciók nyilvántartására vonatkozó szabályok és egyéb dokumentumok a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattal egy időben kerülnek közzétételre, legkésőbb a token kibocsátásról szóló ajánlattételben szereplő elidegenítési szerződéskötések megkötésének időpontját megelőzően.

A tokenek kibocsátásáról szóló ajánlat közzétételét megelőzően a tokeneket nem lehet felajánlani a potenciális vásárlóknak semmilyen formában és semmilyen reklámmal. 

A digitális pénzügyi eszközök forgalmának jellemzői:

A digitális pénzügyi eszközök tulajdonosai tokenek devizára történő átváltási tranzakciók végrehajtására csak az operátoron keresztül jogosultak.

A digitális pénzügyi eszközökkel végezhető egyéb ügyletek listájáját, valamint az ilyen tranzakciókra vonatkozó eljárásokat és azok feltételeit a törvényhozás állapítja meg.

Az ilyen tranzakciókra vonatkozó információkat digitális pénztárcában kell tárolni, amelyet a felek a digtális pénzügyi eszközök cseréjét végző operátor segítségével nyithatnak meg.

A digitális pénztárcát a digitális pénzügyi eszközök cseréjét végrehajtó operátor csak a tulajdonost azonosító eljárás elvégzése után nyitja meg. A megnyitás, a digitális bejegyzésekről szóló információ tárolás, digitális pénztárca vezetés és bezárás rendjét, valamint a digitális pénztárcák védelmére vonatkozó követelményeket a törvényhozás alkotja meg.

Összegzés: ilyen és ehhez hasonló fogalmakat kellene a magyar törvényhozásnak megfogalmaznia, mint amilyeneket fentebb most elérhetővé tett a szűkebb és tágabb (magyar) szakmai közösség számára a blokklánc jogász.

Remélem, hogy jelen cikkel sikerült némi lökést adni ismételten a magyar blokklánc jogi szabályozáshoz és végre elkezdődik az az érdemi munka is, amit már oly rég óta sürgetek.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b


dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu