Többedjére futok bele, hogy egy hírportál, bár érdemes volna kibontani a storyt, valamiért nem tesz meg azt.
Ilyen volt az X esete Elon Musk kapcsán, és most ilyen az ún. Ábrahám megállapodások is az Indexen. Szerintem érdemes kicsit kibontani a storyt, hogy lássuk a hídfőállásokat.
Amerika nem szemléli ölbe tett kézzel Kína globális gazdasági térfoglalását. Dél-Amerikában – az ún. Monroe elv (hello, „Magyarország a magyaroké”) szellemében – igencsak aktívak, Latin-amerikai Államok Közössége (CELAC) ide vagy oda.
Elég csak Argentínára, El Salvadorra, Kolumbiára (lásd még: Trump és a nemes egyszerűséggel Kartell főnöknek nevezett Petro, aki nem az a petro), vagy mostanság Venezuelára (mely ország elnöke nemrég érdeklődött arról, hogy hol vannak már a gringók, várják őket sok „szeretettel”, állig felfegyverkezve) gondolni.
Washington gazdasági tevékenysége Dél-Amerika északi részén két dologról szól: ki ellenőrzi a félteke következő évtizedének olajáramlását, és ki ellenőrzi a modern ipart tápláló fojtópontokat és ásványi anyagokat?
Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb nyersolajkészleteivel, nehéz hordókkal, amelyeket az Egyesült Államok Mexikói-öböl partvidékének finomítói számára gyártanak, Guyana pedig a Föld egyik leggyorsabban növekvő olajországa. Ehhez jön még a ritkaföldfémek és mágneses anyagok utáni küzdelem, főleg az elektromos járművekben (hello, Tesla) használt nehéz ritkaföldfémekre vonatkozóan.
Az Egyesült Államok megpróbálja átrendezni az ellátási vonalakat úgy, hogy az amerikai és szövetséges cégek, ne pedig Kína vagy Oroszország horgonyozzák le az Amerikából kiinduló energia- és ásványi anyagáramlásokat.
Ezekhez az átrendezésekhez bevet modern pénzügyi eszközöket is, amennyiben szükségesek (lásd a korábban említett El Salvador, ahol ha maliciózusak vagyunk, keresve se lehetne jobb CIA ügynököt találni, mint Max Keiser (elég annyit tudni partnere kapcsán, hogy a Herbert család magas rangú nemesi címet visel Angliában), akit én sokra tartok a szórakoztatóipari tehetségéért és meg is akartam 2018-ban hívni egy hazai Bitcoin konferenciára, de a Russia Today-beli szereplése, szerintem csak egy kirakat hírszerző story volt anno az ellenzéknek, bár kétségkívül nagyon informatív.
Na, de vissza a Közel-Keletre. Az Ábrahám megállapodások elnevezésű korábban Eugene Weiner, később Jared Kushner (Trump veje és első ciklusa alatt politikai tanácsadója, a Magyar Érdemrend Közepkeresztje kitüntetés birtokosa), nevével fémjelzett „békefolyamat” 2020-ban indult az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti diplomáciai, kulturális, kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatok formalizálásával.
A megállapodások Izrael és a szunnita arab államok között a 2010-es években egyre növekvő nem hivatalos együttműködés hátterében jelentek meg, amelyet az Iránnal kapcsolatos közös aggodalmak vezéreltek.
Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein lettek az első arab országok, amelyek hivatalosan elismerték Izraelt Jordánia 1994-es elnöksége óta. Addig ugye a 3 nem (nincs béke, nem ismerik el Izraelt, nincs tárgyalás vele) jellemezte általában a Közel-Kelet muszlim országait. Az azt követő hónapokban Szudán és Marokkó is beleegyezett abba, hogy normalizálják kapcsolataikat Izraellel. 2025 júliusában arról számoltak be, hogy a második Trump-adminisztráció kiterjeszteni kívánja a megállapodásokat Szíriára, Libanonra és Szaúd-Arábiára, és nemrég (lásd: Index cikk) bejelentették, hogy Kazahsztán beleegyezett a csatlakozásba.
(Az Ábrahám megállapodásokhoz tartozik egyébként egy ún. Ábrahám Alap is. Abból sok mindenre lehetett és lehet is költeni, (ha akar, valaki majd utána olvas ennek).
Az a Kazahsztán csatlakozott nemrég, aki tagja a Türk Államok Szervezetének (lásd még: Türk Tanács).
A jobb elképzelhetőség érdekében tegyük ide térképen is a látnivalókat, azzal, hogy jelenleg Szerbia baráti ország, Bulgária lakosságának meg közel 10%-a muszlim.
Egy lépéssel tehát közelebb kerültünk az India és Európa közötti kereskedelmi és infrastrukturális összeköttetéshez, ahol India aktívan ellentart Kína Selyemút (Egy övezet, egy út, másnéven BRI) projektjének.
Az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) létrehozásának a célja, hogy ellensúlyozza Kína BRI kezdeményezését.
Ezzel kapcsoltban nemrég Trump Elnök nyilatkozta azt, hogy reméli, hogy Szaúd-Arábia (mint a térség leggazdagabbja) hamarosan belép a megállapodók közé, mert „ha ő belép, akkor mindenki belép a térségben.”
Persze Oroszország sem maradhat ki a „jóból”, mert Kazahsztán csatlakozása az Ábrahám megállapodásokhoz, valamint az Üzbegisztán nemrégiben aláírt nagyszabású kereskedelmi és energiaügyi megállapodás azt mutatja, hogy Washington megpróbálja a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és a Nyugatot egyetlen folyamatos gazdasági folyosóvá kötni, amely megkerüli Oroszországot és Iránt is.
Kazahsztán bevonása azért fontos, mert a megállapodásokat regionális békepaktumból kontinenseken átívelő keretrendszerré alakítja. Összekapcsolja Izrael technológiáját és logisztikáját, az Öböl-menti tőke- és energiainfrastruktúrát, valamint Közép-Ázsia ásványkincseit és földrajzát, és hopp, hirtelen egy új kereskedelmi gerincet kapunk, amely a Földközi-tengertől a Kaszpi-tengerig húzódik, függetlenül a régi orosz-iráni útvonalaktól.
Üzbegisztánnal kötött amerikai megállapodások (amerikai repülőgépek vásárlása, ásványkincs-kutatási megállapodások aláírása, kis moduláris reaktorokról szóló tárgyalások (hol is hallottunk erről?) és öntözési partnerségek – ezek nem elszigetelt tranzakciók. Olyan kötelezettségvállalások, amelyek az üzbég gazdaságot az amerikai és a Perzsa-öböl menti rendszerekhez kötik és hosszú távon biztosítja a nyugati szabványokhoz és finanszírozáshoz való igazodást is.
(Szerk: azt itthon is lehetett tudni, hogy lesz egy gazdasági megállapodás az U.S.A.-val. Amit azóta sem tudunk – pedig kifúrja az oldalamat a kíváncsiság – hogy annak van-e valamilyen kriptós lába és ha van, akkor milyen? Írtam már korábban, hogy ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem.)
Az Ábrahám megállapodásokkal tehát messze nem csak a békéről van szó. Egy olyan hálózat kiépítése a cél, amelyet az USA és szövetségesei ténylegesen ellenőrizhetnek, egy új útvonalról az energia, az ásványkincsek, a repülés és az adatok számára, amely elkerülik az „ellenséges” szűk keresztmetszeteket.
