Amely együtt jár az államok bukásával, de ne rohanjunk ennyire előre.

A hálózati államokról korábban már ejtettünk szót, illetve empirikus tapasztalóként jelen voltunk már többször is a Bitcoin Miskolc rendezvényein, ahol meg jelen voltak a Próspera (független?, Honduras?) startup projekt mélyebb ismerői is.

Viszont a témának (ti: info-kommunikációs, hálózati technológiák- állami szerepvesztés és ennek a folyamatnak történő állami ellenállás (enclosing, lásd még: CBDC, DAC8, stb), valamint a középosztály „eltűnésének” vannak más eszmei előzményei is.

Ide tehetjük a Leonard Dudlye féle „Racionális forradalom” mellett Manuel Castells „hálózati társadalom elméletét„, valamint a Rees-Moog és Davidson féle „Szuverén egyén”-t is.

Ha egymásba építjük őket, egy koherens történelmi és jövőképi modellt kapunk arról, hogyan alakítják át az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az emberi szervezeteket, a hatalmat és a gazdaságot.

Ha mindezt mátrix szerűen akarjuk látni, akkor valami ilyesmit képzeljünk el:

Nem mennénk bele, most a fentiek kapcsáni részletesebb elemzésekbe (ezt mindenki elvégezheti magának, talán annyit, hogy a Dudley-féle racionális forradalom jelenlegi fázisa – szerintünk – a decentralizált digitális kommunikáció.

Ez a technológia Castells hálózati logikája szerint darabokra törte a 20. századi centralizált struktúrákat, és globális hálózatokba szervezi a világot, de van olyan része a fentieknek, ami a magyar középosztálynak is érdekes lehet: ez a a középosztály bukása (Ügyféllé válása) és az ún. cybercash.

Kezdjük a cybercash-el, mert a középosztály bukásáról mindenkinek van fogalma, aki egy kicsit is figyeli az A.I.-os történéseket.

James Dale Davidson és Lord William Rees-Mogg az 1997-ben (átdolgozott kiadása pedig 1999-ben) megjelent The Sovereign Individual (A szuverén egyén) című látnoki könyvükben egy államoktól független, matematikai alapú digitális pénz – a „cybercash” – érkezését jósolták meg. Ez a leírás 11 évvel előzte meg a Bitcoin whitepaper-jét.

A könyv Peter Thiel egyik nagy kedvence, sokat inspirálódott belőle a techmogul.

A szerzők 1997-ben! az alábbi jellemzőket tulajdonították a cybercash-nek.

Matematikai alapok: a digitális pénz nem fizikai formában létezik majd, hanem többszáz jegyű prímszámok titkosított szekvenciáiból áll.

Anonimitás és ellenőrizhetőség: a tranzakciók egyszerre lesznek egyediek, anonim módon végrehajthatók, valamint hitelesíthetők (verifikálhatók).

Végtelen oszthatóság: a rendszer képes lesz kiszolgálni a legnagyobb volumenű nemzetközi üzleteket, de a legkisebb értéktöredékekre is felosztható lesz.

Határtalan kereskedelem: egyetlen gombnyomással, azonnal kereskedhetővé válik egy globális, több billió dolláros, határok nélküli piacon.

Ami a gazdasági és politikai hatásokat illeti:

Az állami infláció vége: a nemzetállamok többé nem fogják tudni elértékteleníteni a polgáraik vagyonát a pénznyomtatás és az infláció eszközével.

Adóztatás ellehetetlenülése: mivel a pénzmozgások a kibertérbe költöznek, az államok elveszítik a tranzakciók nyomon követésének és ellenőrzésének képességét.

A nemzetállam alkonya: a cybergazdaság felemelkedésével a kormányok kénytelenek lesznek versenyezni a mobilis tőkével rendelkező állampolgárokért, mintha csak szolgáltató cégek lennének.

Hayek logikájának megvalósulása: a cybercash a gyakorlatban kelti életre Friedrich Hayek osztrák közgazdász elméletét a pénz államtalanításáról.

Azóta azt látjuk, hogy a cybercash meg is jelent (Bitcoin), és mellette megjelentek egyéb eszközök is (Zcash, Monero, stb), amelyek nagyrészét az államok felhasználják és beépítik a saját érdekeik mentén a politikájukba (Szerk: kivétel a Magyar Állam (kis malíciával) – mert az bízik a forint és az euro mindenhatóságában, aka remélem Varga Mihály – élve történelmi lehetőségével – másról is beszélt a kínaiakkal, meg a meghatározó európai bankkal is a héten, mint arról, hogy akkor mennyi az annyi, amit hajlandóak nekünk hitelezni.)

Ami pedig a középosztályt, annak bukását és azt illeti, hogy miért is van szüksége erre a bizonyos cybercash-re, annak ajánlom figyelmébe az alábbi videót, azzal, hogy az ingatlan az bizony nem „ingó-bingó rózsaszál, mely szépen felöltözik, majd millió országban meg is törölközik”. Ezért aztán: „Serkenj fel kegyes Nép!”