Vagy magától, vagy a SEC jelzésére, de lemondott Barry Silbert a Grayscale-es pozíciójáról.
Erre még a végén kitérünk, mert van itt egy fontos kérdés ezzel kapcsolatban, de most lássuk a történeti tényállást.
Barry nevéhez fűződik az ún. GBTC prémium arbitrázs kereskedelem, amikor anno a GBTC anno úgy hajtott végre arbitrázs kereskedelmet, hogy Bitcoint shortolt, miközben a Grayscale-be áramlott be a bitcoin, így aztán 6 hónappal később gond nélkül fedezhették a shortot a GBTC eladásával, amelyet a bitcoinhoz képest felárral kereskedtek.
Ugyanis több éven át a GBTC volt az egyetlen módja annak, hogy a részvénypiaci tőke Bitcoin kitettséget szerezzen, és mivel trösztként (ETF-szerű visszaváltási mechanizmus nélkül) épült fel, a GBTC-t a NAV (nettó eszközérték) felett kereskedték korai története során. Ez pedig remekül muzsikált Barryéknek, amíg nem voltak versenytársak (lásd még: Microstrategy, spot és future ETF-ek).
Mivel a GBTC-t prémiummal kereskedték a NAV-val szemben (volt, hogy több mint 40% volt a kettő különbsége), ezzel lehetővé vált a nagyon jövedelmező arbitrázs lehetőség.
Emellett Barryék (vagyis a Grayscale) 2%-os alapkezelési díjat is beszedtek a befektetőktől, ami igazán szép summa, ha azt tekintjük, hogy jelenleg a GBTC több mint 620.000 bitcoinnal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a Grayscale évente több mint 12.000 (tizenkétezer!) bitcoint gyűjt be díjak formájában.
Azért ez már döfi! Magunk is rendszeresen szemléztük anno a Grayscale “portfólióját” és erre bizony, mi is azt mondtuk, hogy ügyes, egészen addig, amíg aztán a srácok el nem kezdtek nagyon-nagyon mohóvá válni, ami aztán a vesztük is lett.)
Számos piaci szereplő felismerte ugyanis, hogy ez a kereskedés mennyire jövedelmező és látszólag kockázatmentes (mivel a GBTC-t mindig felárral kereskedték a NAV-val szemben), és elkezdett GBTC-t felhalmozni. Hogy csak 2 ilyen szereplőt említsünk a múltból: a Three Arrows Capital (3AC) fedezeti alap és a BlockFi hitelplatform (mindkettő csődbe ment azóta).
Ezek közül a 3AC még tőkeáttétellel is felturbózta ezt a kereskedelmet. Nem csak a saját tőkéjét használta fel, hanem hatalmas mennyiségű Bitcoint is kölcsönzött, hogy megsokszorozza hozamát. Hogy kitől kért kölcsön? Hát a Genesis-től.
A Genesis a DCG tulajdonában lévő vállalati portfólió egy darabja volt volt, a Grayscale mellett a Genesis a DCG egyik koronaékszere.
A DCG volt ugye az anyavállalat, amelyet Barry Silbert hozott létre, hogy utánozza a Berkshire Hathaway vállalati struktúráját és alkalmazza azt a kriptopiacon. Nem volt tehát ügyetlen abszolút ez a Barry Boy, csak túlságosan sokat akart és ezért sokat is kockáztatott.
Persze ezek a cégek látszólag különállóak voltak, de ahogy Cameron Winklevoss helyesen rámutatott, a valóságban nagyon nem így volt.
A Genesis volt akkoriban a legnagyobb, legfontosabb és lényegében egyetlen elsődleges brókerszolgáltatás a kriptopiacon. Volt neki egy kereskedési/származékos ága (GGT) és egy hitelező ága (GGC), aki kinek hitelezett? Többek között 3AC, BlockFi és Alameda (FTX érdekeltség). Azoknak tehát, akik maguk sem vetették meg a kockázatos üzleteket a nagy profit reményében.
Arra bátorították tehát a Genesist, hogy bitcoin kölcsönöket adjon, amelyeket aztán a felvevők a GBTC arbitrázs kereskedelmére használnak fel, mivel ezek a bitcoinok a Grayscale-be áramlottak be. Sajnos azonban ez így nem annyira összeférhető, mint amennyire összeférhetetlen, mert a cégek között némi-nemű érdekellentét állt fenn a pozíciójukat tekintve.
Amikor ez az arbitrázs story bebukott, a Genesis még vígan kölcsönözgetett a 3AC-nak, aki ezt a TerraUSD carry trade-re akarta fordítani. Mondanunk sem kell, hogy nem jött össze. Amikor a Terra Luna ökoszisztéma beomlott a LUNA és az UST árfolyama földbe állt. Ezzel a 3AC ment a levesbe, de még magával rántotta a Genesist gyorsan.
Azonban ahelyett, hogy bejelentették volna ezt (ti: fizetésképtelenség vagy azzal fenyegető helyzet), elkezdtek sumákolni, hogy megakadályozzák a hirtelen tőkekivonást a befektetők részéről. (Ebben és csak ebben szerintem hasonlóan működött a valamikori InLock is. Ott jóval kisebb volt az önhiba, ha volt egyáltalán, de a sumákolás – véleményem szerint – ugyanúgy fennállt egy időpillanatban)
Barryék viszont – Cameron Winklevoss és az én véleményem szerint – tovább is mentek és megvalósították a csődbűntett vagy pontosabban csődbűncselekmény elkövetési magatartását (de a számvitel rendjének megsértését minden bizonnyal), mert színlelt dolgokat kezdtek el a befektetők elé tárni.
Az a jövőbeni fizetési ígérvény, ha úgy tetszik váltó jogosan csapta ki Cameronnál a biztosítékot, (ahogy csapta ki nálam is az InLock féle megoldás, bár az azért nagyon nem ilyen volt ezt szeretném hangsúlyozni).
Így aztán, amikor kiderültek Barry dolgai (ti: baromira nem foldozott ő be semmit a Genesis mérlegén) szépen be is perelték őket.
Hosszan lehetne még a ságát sorolni, de inkább térjünk rá a mostani lényegre (a nagy kérdésre), Karácsony, lemondás, ETF, miegymás címszóval.
A végére maradt a millió dolláros kérdés: ki és mit akar kezdeni a GBTC több mint 620.000 bitcoinjával? Azaz milyen érdekek működnek a nemsokára megvalósuló Bitcoin ETF-ek kapcsán, ami miatt Barry barátunknak le kellett lépnie a színről, azon túl, hogy azt kijelenthetjük, hogy nem kár érte?
Mit akarnak ezzel előmozdítani vagy éppen meggátolni, azaz cui bono, kinek az érdeke ez?
