“You’re no good for me, I don’t need nobodyDon’t need no one, that’s no good for me.” Az angol FCA (Financial Conduct Authority) vagyis az Egyesült Királyságbeli pénzügyi szabályozó szervezet nemrég az alábbiakat nyilatkozta a Bitmex kripto tőzsdéről. “Úgy gondoljuk, hogy ez a cég (ti: Bitmex) pénzügyi szolgáltatásokat nyújt és pénzügyi termékeket értékesít az Egyesült […]
Nemrégen adott ki az MNB sajtóközleményt, a kriptovaluták befektetői kockázatairól, amely közlemény szépen körbe is futott a hazai kriptos társadalom egy részében. Ennek kapcsán jutott eszembe ez a mai tisztázó poszt, mert véleményem szerint a fenti közlemény kicsit félrevezető. Nem direkt az, de a magunk részéről szeretnénk némi magyarázatot fűzni hozzá. Ráadásul az Egyesült Államok […]
Kriptos körökben sokan csak egy szükséges rossznak tekintik az ún. pénzmosás elleni szabályok betartását. Sem különösebb fogalmuk, sem különösebb rálátásuk nincsen a területre, lévén, hogy sosem dolgoztak benne. Legyen róla szabályzat (lehetőleg ne kelljen érte fizetni, ez fontos!), cégen belül kijelölünk valakit, aztán ennyi. Pedig nagyon nem ennyiről szól a dolog, erről többször is írtunk […]
Nagyon régi “dilemma” a tudományok (így a jogtudomány) világában a „biztonság” (security) és a „magánélet” (privacy) kérdése. A filozófia, szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a kriminológia, stb. nagy koponyái vizsgálták már a kérdést súlyos tanulmányokban, sőt manapság már önálló tudománya is van a fenti kérdésnek (biztonság-magánélet), aminek megfigyeléstudomány (surveillance studies) a neve. Maga a magánélethez […]
A szólás szabályozása, az elfeledtetéshez való jogés a hamis hírek problémája. Az elfeledtetéshez való jog. Az elfeledtetéshez való jogot, amely az európai adatvédelmi szabályozás egyik ismertetőjegye, 2014-ben a keresőmotorokra is kiterjesztette az Európai Unió Bírósága (EUB) a Google Spain-ügyben. Az ügy egy spanyol ügyvédnek, Mario Costeja Gonzáleznek a spanyol adatvédelmi hivatalhoz 2010-ben benyújtott panaszán alapul. Costeja […]
Ismét csak folytatva a korábban megkezdetteket… A köz- és magánszabályozás új rendszerének problémái: A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája és a magánszabályozás összefonódik egymással. A digitális kommunikáció az államokat a véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolájához vezeti, amely megteremti a magánszabályozás ösztönzőit. A platformok üzemeltetőiből különleges célú uralkodók válnak, akik a felhasználók közösségeit irányítják. A magánszabályozás kialakulóban lévő rendszere […]
Tovább folytatva a korábban megkezdetteket… A játék isteneitől a közösségi médiáig. A magánszabályozás gondolata az egyik legrégebbi a kiberjog területén, ez inspirálta a legkorábbi viták egyikét is, amely arról szólt, hogy mitől más és mitől vonzó az internet. A digitális kor kezdetén szövegalapú kalandjátékok, úgynevezett többfelhasználós tartományok (MUD) voltak. Ezeket adminisztrátorok igazgatták, akiket néha rendszerüzemeltetőnek (avagy sysopnak) […]
Igaz, hogy szorgalmasan nyomogatjuk befelé a Bíróságoknak a beadandóakat és ég a kezünk alatt a munka, de azért folytatjuk a korábban megkezdett sorozatunkat a kódról, az algoritmus által okozott sérelemről, a szólásszabadságról, no meg a Facebook cenzorairól. Előzetes digitális korlátozás A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája nemcsak a járulékos cenzúra miatt aggasztó, hanem azért is, mert […]
Személyi robotok Hadd szemléltessem ezeket a gondolatokat egy gyakorlati példával: a személyi robotokéval, amely alatt a háztartási robotok, az okosotthonok és az Alexához hasonló digitális alkalmazások értendők. Az algoritmusos társadalom a fogyasztóvédelem gondolatát is forradalmasítja. A 20. század fogyasztóvédelmi problémájának ékes példája egy olyan kólásdoboz, amely felrobban az ember kezében – a 21. századé egy olyan […]
Folytassuk akkor a tegnap megkezdett sorozatunkat, mely szűkebben az Első Alkormánykigészítésről és a szólásszabadságról szól a P2P text messaging systemek kapcsán, mint amilyen a Bitcoin is, tágabban pedig a big datáról, az algoritmusos társadalomról és annak következményeiről. Mennyiben és milyen minőségben lehet a kód a szólásszabadság része? Bizalmi Adatkezelők: Egyes vállalkozások a felhasználóik bizalmi adatkezelőjeként működnek. A kormányok […]
Aki egy kicsit is elmélyült a decentralizált/DLT/blokklánc technológia jogi kérdéseiben, az pontosan tudja, hogy a story bőven többről szól, mint, hogy hány %-al adózzanak a kriptopénzek, vagy legyen-e KYC/AML azonosítás. Az Egyesült Államokban kiterjedt vita folyik az Első Alkormánykigészítés kapcsán a szólás szabadságának értelmezéséről és mondjuk egy Jake Chervinsky vitázik pro és kontra más blokklánc […]
“A kibernetikus tér meglehetősen tág fogalom, inkább szinonimákkal világítható meg, mint egyetlen meghatározással: kiberia, virtuális tér, virtuális világok, digitális domínium, az elektronikus birodalom, adattér, az információs szféra.” Hisszük és valljuk, hogy ha nem értjük meg, hogy honnan jövünk, akkor nem fogjuk látni, hogy hová megyünk. Ezek a gondolatok a holnapi Facebook Libra projektről (vagy az […]
