Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 nemsokára
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapCBDCAz Európai Unió sem akar saját CBCD-t.
09
feb

Az Európai Unió sem akar saját CBCD-t.

Mondjuk ez sejthető volt, azok után, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Steven Mnuchin hasonlóan nyilatkozott.

Persze ezen még „segíthet” Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, mert a blokklánc jogász bizony őt is megkérdezte a téma kapcsán, de persze nagy csodát nem várunk.

(Szuper Mario barátunk másik bitcoint érintő megjegyzéséről hallottam, de az nem az aminek látszik, illetve a központi banki kripto pénzekkel kapcsolatosan majd holnap osztanék meg egy személyes véleményt, csak az olvassa, aki szereti az ilyet).

Annál inkább nem várható csoda, hogy most az ECB honlapján meg is jelent, hogy nem tervezik a CBDC-t mert – szerintük – nincs miért tervezniük.

A most megjelent tanulmány 4 szempontból (a digitális devizák, amiket ő virtuális pénzeknek hív következetesen elkövetve szerintem azt a hibát, hogy ezek programozható mivoltát és a tervezhetőségüket hagyja figyelmen kívül, a digitális deviza piac aktorait, a pénzügyi piac(ok) infrastruktúráját és a banki szektort elemzi.

Ebből minket most csak ez utóbbi érdekel, azzal, hogy a szerző a CBDC-t következetesen DBM-nek, azaz digital base money-nak hívja, ami csak azért érdekes, mert a cikk elején kifejti, hogy miért nem tekinti pénznek a digitális devizákat és rögtön azt is hozzáteszi, hogy ez a kategória (DBM) már létezik a banki rendszerben csak tartalék rendszer néven fut. Ezek szerint akkor a tartalék rendszer sem tekinthető pénznek (válasz: nem hát!).

Aztán azt fejtegeti, hogy egy ilyen DBM-re való átállás kapcsán mérlegelni kellene és el kellene végezni az ún. szükségességi és arányossági tesztet. Aki jogász azt eddig nagy meglepetés nem érte.  Magunk is fogunk írni erről a szükségességi és arányossági tesztről, (a Howey tesztről szóló írásunkat itt éred el) hiszen azt ígértük, hogy a bitcoin általános és adójogi gyakorlati szabályozása mellett, az elméleti alapvetéseken is végig igyekszünk menni.  

Azt sem bánjuk, ha felhasználják az ötleteinket, reméljük előbb-utóbb érkezik majd normális felkérés is munkára. Kivárjuk. 

Visszatérve a témánkhoz lényegileg úgy látja, hogy a CBDC kibocsátása nem eredményezhet olyan kockázatokat és költségeket, amelyek meghaladják az előnyeit. Aztán betűz egy olyan érvet, ami lehet, hogy most még megállja a helyét, de digitalizálódó világunkban  már biztosan nem fogja. 

Azt mondja, hogy nincsen bizonyíték arra, hogy a készpénz eltörlése hatékonyan gátolná a bűnözést. Sőt, úgy gondolja, hogy nem létezik globális tendencia a készpénz nélküli társadalom irányába. Az EKB egy közelmúltbeli tanulmánya szerint ugyanis a POS-oknál (vagyis: az értékesítés helyén) az összes tranzakció mintegy 79%-a készpénzzel történt.  

Szerintem nem ártott volna behivatkozni ezt a tanulmányt, mert én ezt a számot kicsit magasnak találom, azt a kijelentést pedig, hogy az euro-övezet készpénz iránti igénye jelenleg meghaladja a nominális GDP növekedésének ütemét meredeknek. Ezek szerint a nagyvállalatok mindent készpénzben intéznek. Nem gondolnám. 

Amikor a monetáris politika kapcsán azt fejtegeti, hogy szintén nem szükségesek a digitális devizák mondjuk a kamat alsó korlátjának eltörlése kapcsán (értsd: még negatívabb kamatok), akkor az az érv, hogy a központi bankok által az elmúlt évtizedben bevezetett nem szokványos (jogászi nyelven: atipikus) intézkedések elégségesnek bizonyultak a válság kihívásainak kezelésére, érzésem szerint lóg a levegőben, mert ezt nem tudhatjuk előre, – majd csak a következő válság kapcsán derül ki, hogy akkor most valójában lufi vagy éppenséggel tű a digitális deviza. 

Abban nyilvánvalóan van igazság, hogy a 2 szintű bankrendszer (ti: központi és kereskedelmi) szempontjából nem feltétlen áldásos egy ilyen DBM bevezetése, hiszen a pénzügyi rendszerre gyakorolt ​​hatása bizony káros lehet a bankokra nézve. 

A rendszerszintű banki válság során ugyanis az ilyen szempontból kockázatmentes központi banki kibocsátású DBM sokkal vonzóbbá válhat, mint a bankbetétek.  Azt is jól írja, hogy egy ilyen helyzetben valószínűleg romlana a gazdaság hatékony hiteláramlása. A központi banknak meg kellene ezáltal határoznia, hogy mely projekteket finanszírozzák, akár közvetlenül a kereskedelmi bankok helyettesítésével, akár közvetetten azzal, hogy eldöntenék, mely banknak juttatnak ilyen DBM-et. Mondjuk, ha a digitális devizáknak végre (hitel) értéket tulajdonítanának és ezek átjárhatóak lennének mondjuk egy „audit” után a DBM-ek felé, az azért árnyalná a képet, mert van egy pár digitális deviza és némi piaci kapitalizáció is. 

Összességében pedig úgy gondolja, hogy  jelenleg nincs meggyőző motiváció az euro-rendszer számára, hogy a DBM-et bevezesse.

Szerinte ugyanis az jelenleg aránytalan volna és másfelől az országok állampolgáraitól sem érkezett még akkora igény egy ilyen rendszerre, amivel nekik már foglalkozniuk kéne. Egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy nem kell megjavítania valamit, ami el sem romlott.  Csak én lennék az, aki ez utóbbi mondat igazságtartalmát nagyon másképp látja? Kétlem. 

Holnap jövök azzal, hogy szerintem valójában mi a helyzet.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu