Éppen ma futott át bennem, hogyha az U.S.A. megszerzi Grönlandot, akkor vége a NATO-nak, azaz vége az EU-nak, ugrik/eljelentéktelenedik az euro és marad egyfelől a dollár alapú USD(T, C, 1 és tsaik) és a Bitcoin, ahogy azt Saylor jelezte 2022-ben, illetve marad az arany, a tokenizált arany és az arany alapú tokenizált fizetőeszköz, amit egyformán fogad el kínai és orosz is. Ahogy a Bitcoint is. Lehet, hogy ez is volna a cél? Ki tudja?
Mindenesetre nemrégi hír, hogy Kína központi bankja bejelentette, hogy a kereskedelmi bankok 2026. január 1-jétől kamatot kezdenek fizetni a digitális jüan alapú tárcáknak.
Ez a lépés a digitális jüan keretrendszerének jelentős frissítését jelenti, és Kína azon törekvését jelzi, hogy népszerűsítse központi banki digitális valutáját (CBDC) a stabilcoinok lassú terjedése és globálisan erős éve ellenére.
A Financial News állami hírportál által nemrégiben közzétett cikkében Lu Lei, a Kínai Népi Bank (PBOC) alelnöke azt írta, hogy „a valós kihívásokra válaszul” a digitális jüan, más néven e-CNY, „a digitális készpénz korszakából a digitális betéti pénz korszakába fog átállni”. (Szerk: Varga Misi figyelsz? Befolyás és piacszerzés, whatsoever, gyere és súgd a fülembe, hogy akkor mi most dollár vagy jüan alapúak leszünk, mert aszerint kell a lapokat szednem.)
Lu szerint „a jövő digitális jüanja egy modern digitális fizetési és forgalmi eszköz lesz, amelyet a pénzügyi rendszeren belül bocsátanak ki és forgalmaznak, a központi bank által nyújtott technikai támogatással és felügyelettel, a kereskedelmi banki kötelezettségek tulajdonságaival, számlákon alapul, kompatibilis az elosztott főkönyvi technológiával, és a pénzérték mérésének, az értéktároló szerepét, valamint a határokon átnyúló fizetés funkcióit látja el.” (Szerk: Tisztelt Lu Úr! Itt van a DC teljes szerkesztősége, akik szívesen tesztelik ezt az eszközt Önöknek, úgymond „pilotban”, ehhez csak az kell, hogy pöttyintsenek oda nekik valamennyit ezekből. Az se baj, ha sokat, de akkor tovább tart a teszt is. Ma azt is megtanultam, hogyha ez pro bono, akkor ez mehet, szóval no para.)
Az e-CNY egyébként a világ egyik legfejlettebb és legelterjedtebb központi digitális valutája (CBDC). Novemberig a kormány több mint 3,4 milliárd tranzakciót dolgozott fel, közel 16,7 billió jüan (2,38 billió dollár) értékben.
Mégis, annak ellenére, hogy a kormány különféle intézkedéseket vezetett be a bevezetésének támogatására, a hivatalos kísérleti program 2019-es kezdete óta az elterjedés továbbra is kihívást jelent. Ez jól látható a WeChat Pay-jel összehasonlítva, amely az AliPay mellett a két vezető kínai fizetési platform egyike, és amely 2024-ben 15,4 billió dollár értékű tranzakciót dolgozott fel.
Egyébként a TRM Labs nevű blokklánc-elemző cég kutatása alapján a stabilcoin tranzakciók volumene rekordmagasságot ért el 2025-ben. 2025 augusztusára a stabilcoinok éves tranzakciós volumene elérte a valaha volt legmagasabb szintet, 83%-kal nőtt 2024 júliusa és 2025 júliusa között, és meghaladta a 4 billió dollárt a tranzakciók volumene 2025 januárja és 2025 júliusa között.
A kriptovaluta-tranzakciók és a stabilcoinok jelenleg (elvileg) tilosak Kína szárazföldi részén (Szerk: gyakorlatilag meg ebben nem vagyok 100%-osan biztos), így nem jelentenek belföldi versenyt az e-CNY számára. A virágzó nemzetközi stabilcoin-piac azonban – a digitális jüan lassú elterjedésével ellentétben – arra késztette Kínát, hogy módokat keressen a központi banki digitális valutájának (CBDC) globális befolyásának növelésére. Ennek érdekében a Kínai Népi Bank (PBoC) szeptemberben elindította az e-CNY Nemzetközi Műveleti Központját Sanghajban, amely bevezette az e-CNY Határokon Átnyúló Digitális Fizetési Platformot – abban a reményben, hogy növelni fogja a digitális jüan globális elérhetőségét.
Kína CBDC-hez fűződő támogatása és az egyéb digitális eszközökre vonatkozó belföldi tilalom iránti elkötelezettsége, az ország megközelítését éles ellentétbe állítja a főbb nemzetközi versenytársak (és riválisok), különösen az Egyesült Államok megközelítésével.
Mint az emlékezetes, Trump egyik első elnöki intézkedése az volt, hogy aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely betiltja a CBDC-ket az Egyesült Államokban, hivatkozva azokra a félelmekre, hogy azokat az állami megfigyelés és elnyomás eszközeként használják fel, példaként a kínai digitális jüant említve. (Szerk: szerintem ez azért nem teljesen van így, avagy nincs az a meccs még lefutva.)
Ugyanakkor a tavaly december 28-án megjelent cikkében a Kínai Népköztársaság alelnöke nem említette konkrétan az Egyesült Államokat vagy a stabilérméket a digitális jüan keretrendszerének megváltoztatásának motiváló tényezőjeként, ehelyett hangsúlyozta, hogy a változás egy évtizednyi kísérleti program és kísérletezés után következett be.
Ezzel a kamatos storyval most szépen felgyorsítja Kína azt a meglévő amerikai vitát, hogy fizessenek-e vagy se kamatot a stabilok után és ha igen, akkor ki tegye azt (Genius, Clarity Act)?
Reméljük nem késik sokáig Amerika válasza sem.
