Múlt héten írtunk arról a tervről, miszerint kriminalizálnánk kis hazánkban a kriptoeszköz átváltást.

Ezt a DC több szempont alapján nem tartja jó ötletnek, mert azon túl, hogy hiányzik a védendő jogtárgy és a fejlődő technika miatt erősen kétségbe vonható ennek végrehajtása, véleményünk szerint nem is igazodik sem az EU-s (MICA), sem a globális trendekhez, már ami a pénzkibocsátást és az állampolgárok pénzhez való hozzáférésének biztosítását illeti.

Lehet azt mondani persze, hogy partikuláris érdekeket szolgáló törvények (lex XY) mindig is voltak Magyarországon, de azok nem mentek szembe globális trendekkel.

Ez a tervezet nem fogja elérni a jogi meglátásom szerinti névleges vagy valós joghatását, tehát azt, hogy ezáltal a felhasználók ne váltsanak kriptoeszközt törvényes fizetőeszközre vagy éppen másik kriptoeszközre.

Már csak azért sem, mert ezen folyamatok „láncon belüliek”, tehát nem feltétlen kell a külvilágba kilépni, ahhoz, hogy egy kriptoeszközt (pl: BTC) leváltsunk egy másik kriptoeszközre (pl: USDT). Ezt a célt szolgálja pl. a DeFi.

Azok a kriptoeszköz tranzakciók ugyanis, melyekhez bűncselekmények elkövetése kapcsolódik (nem kpritovalutákhoz kapcsolódó bűncselekmény, pl: kábítószer kereskedelem vagy pénzmosás) gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a láncon belüli adatokban szereplő legális tranzakcióktól és strómant is mindig lehet találni, ezt azt hiszem nem is kell magyaráznom kis Hazánkban. A bűnüldöző szervek persze a láncon kívüli információkkal továbbra is kivizsgálhatják ezeket a bűncselekményeket, de az egy másik téma.

Nézzük meg, hogy mekkora volumenben és értékben bűnöznek a blokkláncokon, ha már feltételezhetően ez a védendő jogtárgy és nem csak a partikuláris pénzszerzésről szól az egész.

A kriptoeszközökhöz kapcsolódó bűnözés 2024-es volumenére nézve vannak adataink a Chainalysis jóvoltából.

„Mekkora volt a kriptovaluta/eszköz-bűnözés mértéke 2024-ben?

40,9 milliárd dollár érkezett ma ismert illegális címekre, de a történelmi trendek alapján becsléseink szerint az összeg közelebb lehet az 51 milliárd dollárhoz.

A teljes láncon belüli tranzakciós volumen 0,14%-a.

A tiltott tranzakciók becslései tartalmazzák:

Az általunk illegálisként azonosított címekre küldött pénzeszközöket.
Kriptovaluta-feltörések során ellopott pénzeszközöket.

A tiltott tranzakciók becslései nem tartalmazzák:

Az általunk még nem illegálisként azonosított címekre küldött pénzeszközöket. Miért? Mert még nem tudjuk, hogy illegálisak. De folyamatosan frissítjük a számainkat, ahogy egyre több azonosítást végzünk.

Nem kriptovaluta-alapú bűncselekményekből származó pénzeszközöket, kivéve azokat az eseteket, amelyeket az ügyfelek hoztak a tudomásunkra. Miért? Mert ezeket a tranzakciókat további információk nélkül lehetetlen illegálisként validálni.

Szélsőséges csoportokkal kapcsolatos pénzeszközöket. Miért? Mert az szélsőségesség meghatározása gyakran értelmezés kérdése, és a joghatóságok között következetlen.

Csalással vádolt kriptoplatformokhoz kapcsolódó pénzeszközöket, bírósági döntések/ítéletek hiányában. Miért? Mert ezt csak egy bíró és az esküdtszék tudja megállapítani.

A potenciális piaci manipulációhoz kapcsolódó tranzakciós volumenek. Miért? Mert a kutatási heurisztikáink célja, hogy a láncon belüli viselkedés alapján kiszűrjék a piaci manipuláció gyanúját, de nem véglegesek.”

A Chainalysys hivatkozott cikke szerint ők arra számítanak, hogy az illegális tevékenységhez kapcsolódó összes kriptotranzakció volumene folyamatosan 1%-a alatt fog maradni.

Tehát, ha a védendő jogtárgyunk a blokkláncon belüli kriptotranzakciók, akkor amennyiben elfogadjuk a fentieket (ti: 1% alatti elkövetés), akkor kijelenthető, hogy ágyúval lövünk a verébre.

Még, ha élünk is a gyanúperrel, hogy vannak illegitim történések a kriptoeszközök körül szép számmal, akkor sem fogja a magyar Btk-s szabályozás ezeket megállítani, mert ezek akkor vagy olyan láncon belüli szolgáltatásokkal oldódnak meg, ahol a nagy pénzügyi/blokkláncos szereplők erre áldásukat adják vagy éppenséggel állami akarattal történnek meg, jól felfogott állami érdekek és célok mentén.

Gondoljunk akár Oroszországra, vagy éppen az Egyesült Államokra.

Ma már rég a stabilcoinok uralják a terepeket, meg a szerepeket, a BTC ilyen jellegű dominanciája lecsökkent/máshova tevődött át (lásd: U.S.A) elég itt a kriptoeszközök 2024-es földrajzi tagoltságára gondolnunk. Akkor miért gondoljuk azt, hogy majd egy X money-t megállítanak a mi földrajzi határaink?

A „not your keys, not your coins” analógiájára elmondható, hogy „not your network, not your rules„. Ez maximum is egy magyar hálózattal működhetne, de arra meg nincs akarat ugye.

A magyar Btk. vagy – kellő tisztelettel – az SZTFH nem fogja (megfelelő eszközök és szakemberek nélkül meg pláne nem fogja) megállítania kriptós tranzakciókat, lehet mellé bármilyen fenyegetettséget állítani. Átmegy az Ügyfél Szlovéniába vagy éppen Ausztriába és leváltja a Bitpanda-nál a kriptoeszközeit, na, schön.

Ez a törvényjavaslat maximum arra alkalmas, hogy tönkre vágja az amúgy sem túl acélos lakossági kriptoszférát, de arra viszont amire elviekben létrehoznák, na arra teljesen alkalmatlan.

Még a lakossággal való kriptoeszköz megismertetésben sem járunk sehol, ugyanígy sehol a bankszövetségi szinten, de mi már odavágnánk Btk-s szinten! Kiknek és miért?

Annak a magyarországi – legyünk nagyvonalúak – 0,14%-nak? A fiatalabb generációknak, akkor, amikor tudjuk, hogy Németországban, az Egyesült Államokban, de akár Lengyelországban is kampánytéma volt és lesz is a kriptoeszköz? 2026-ban majd azzal kampányolunk, hogy sokat ugyan nem tudunk róla, de legalább büntetjük?

Most akkor tényleg 2 forint 40 fillérért fogunk szembe menni a lokális és globális trendekkel? Mert – nyilván túlzással – de ilyen bevétel fog generálódni majd az SZTFH-nál, ugyanis kriptoeszköz váltás az lesz, maximum nem Magyarországon (,de persze ott is).

Mindezt akkor, amikor tudjuk, hogy fizikai és pénzügyi háború is folyik a nagyvilágban, ahogy ezt 2019-ben már megírta a DC, hiszen nem véletlen tolják az Egyesült Államokban a hagyományos és kriptós pénzügyi piacok integrációját és a kapitalizmus ezerkétszázzal való felpörgetését.

Tehát, amikor bizonyos konspirációs elméletek szerint az egész világ lassan hadban áll majd egymással a blokkok és szövetségesi láncok révén, ahogy azt egyébként Trump Elnök is megénekelte („Döntsd el végre öcsi azt, hogy velem vagy ellenem, hát valahova állj, mert rajtad van a szemem”), akkor mi ahelyett, hogy bekapcsolódnánk a pénzügyi fegyverkezési értékláncba (kriptoeszközök egymásra épülő rendszere), elkezdjük felpántlikázni a lőszert és a muníciót (a kriptoeszközöket), hogy az kóser/halal, mert az SZTFH rárakta a pecsétjét.

Mindezt akkor, amikor ezerrel el kéne látnunk (amerikai és kínai mintára) pénzzel az állampolgárainkat, hogy lehetőség szerint ne szenvedjenek majd annyit ebben a jelenleg is folyó (pénz)háborúban egy esetleges világválság során!

Azok számára akiknek nem világos a fenti összeesküvés elmélet (világválság/pénzügyi átalakulás), mely az U.S.A. és Kína között játszódik, röviden megosztom annak fázisait:

1. fázis: Oroszország

2. fázis: Közel-Kelet

3. fázis: Kína

1. fázis: Északon lekötni Oroszországot, hogy ne tudják támogatni szövetségeseiket a Közel-Keleten.

2. fázis: Elfordulni Oroszországtól, Európára hagyni a megkezdett folyamatokat.

Stratégiai légi támogatást nyújtani Izrael inváziójához. Irán várhatóan az Egyesült Államok ellen „kibertámadással” vág vissza a kritikus infrastruktúra ellen, és ezzel a közvéleményt Irán elleni megtorlásra ösztönzi. Őket hibáztatni a tőzsdekrach és a bankrendszer összeomlásáért.

3. fázis: Kína felé fordulni, (haditengerészeti támogatást nyújtani a régióban az összes szövetségesnek, Fülöp-szigetek?), miután elpusztítottuk az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésüket a Közel-Keleten keresztül és lehetőség szerint belső gazdasági gyengítést végezni odaát.

Ha mindenki szembeállt mindenkivel, akkor még jól is jöhetünk ki az egészből, mert amíg a világ többi része a kirobbantott gazdasági világválság hatásaival küzd, addig mi elsőként állunk talpra majd belőle.

Summa summarum: akár van alapja a fenti elméletnek, akár nincs, nem jó dolog, sőt! teljesen értelmetlen és a célzott jogtárgyat sem védő, hogy nekiállunk kriptoeszközöket „pántlikázni”, ahelyett, hogy a nekünk megfelelő értéklánc/hálózat felmérését végeznénk el.

Kérjük az arra illetékeseket, hogy fölöslegesen, partikuláris érdekek mentén ne ragadjanak fegyvert, mert megveri őket a globális világ és még a kedves ég is elszáll róluk, ahogy ezt már 2019-ben megírtuk jeles költőnk után:

„Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.

A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.”