A Kormány egy korábbi határozatával (1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat ) elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről szintén határozatban rendelkezett. Az IJR fő feladata a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentése. A keretrendszer bevezetésétől magasabb színvonalú jogalkotás várható, úgy, hogy a jogszabály […]
Trinidad és Tobago is free. Mi a jó hír, ha nem ez? Szerintem nekünk erre az lesz a válaszunk, hogy mindjárt elkészül a T.T. nyilvántartás. Na, de lássuk a lényeget. Többször foglalkoztunk már a NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájával. A fenti Iroda tájékoztatást kíván nyújtani a Pénzmosás Elleni Akciócsoport (Financial Action Task […]
„You’re no good for me, I don’t need nobodyDon’t need no one, that’s no good for me.” Az angol FCA (Financial Conduct Authority) vagyis az Egyesült Királyságbeli pénzügyi szabályozó szervezet nemrég az alábbiakat nyilatkozta a Bitmex kripto tőzsdéről. „Úgy gondoljuk, hogy ez a cég (ti: Bitmex) pénzügyi szolgáltatásokat nyújt és pénzügyi termékeket értékesít az Egyesült […]
Nemrégen adott ki az MNB sajtóközleményt, a kriptovaluták befektetői kockázatairól, amely közlemény szépen körbe is futott a hazai kriptos társadalom egy részében. Ennek kapcsán jutott eszembe ez a mai tisztázó poszt, mert véleményem szerint a fenti közlemény kicsit félrevezető. Nem direkt az, de a magunk részéről szeretnénk némi magyarázatot fűzni hozzá. Ráadásul az Egyesült Államok […]
Kriptos körökben sokan csak egy szükséges rossznak tekintik az ún. pénzmosás elleni szabályok betartását. Sem különösebb fogalmuk, sem különösebb rálátásuk nincsen a területre, lévén, hogy sosem dolgoztak benne. Legyen róla szabályzat (lehetőleg ne kelljen érte fizetni, ez fontos!), cégen belül kijelölünk valakit, aztán ennyi. Pedig nagyon nem ennyiről szól a dolog, erről többször is írtunk […]
Nagyon régi „dilemma” a tudományok (így a jogtudomány) világában a „biztonság” (security) és a „magánélet” (privacy) kérdése. A filozófia, szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a kriminológia, stb. nagy koponyái vizsgálták már a kérdést súlyos tanulmányokban, sőt manapság már önálló tudománya is van a fenti kérdésnek (biztonság-magánélet), aminek megfigyeléstudomány (surveillance studies) a neve. Maga a magánélethez […]
A szólás szabályozása, az elfeledtetéshez való jogés a hamis hírek problémája. Az elfeledtetéshez való jog. Az elfeledtetéshez való jogot, amely az európai adatvédelmi szabályozás egyik ismertetőjegye, 2014-ben a keresőmotorokra is kiterjesztette az Európai Unió Bírósága (EUB) a Google Spain-ügyben. Az ügy egy spanyol ügyvédnek, Mario Costeja Gonzáleznek a spanyol adatvédelmi hivatalhoz 2010-ben benyújtott panaszán alapul. Costeja […]
Ismét csak folytatva a korábban megkezdetteket… A köz- és magánszabályozás új rendszerének problémái: A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája és a magánszabályozás összefonódik egymással. A digitális kommunikáció az államokat a véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolájához vezeti, amely megteremti a magánszabályozás ösztönzőit. A platformok üzemeltetőiből különleges célú uralkodók válnak, akik a felhasználók közösségeit irányítják. A magánszabályozás kialakulóban lévő rendszere […]
Tovább folytatva a korábban megkezdetteket… A játék isteneitől a közösségi médiáig. A magánszabályozás gondolata az egyik legrégebbi a kiberjog területén, ez inspirálta a legkorábbi viták egyikét is, amely arról szólt, hogy mitől más és mitől vonzó az internet. A digitális kor kezdetén szövegalapú kalandjátékok, úgynevezett többfelhasználós tartományok (MUD) voltak. Ezeket adminisztrátorok igazgatták, akiket néha rendszerüzemeltetőnek (avagy sysopnak) […]
Igaz, hogy szorgalmasan nyomogatjuk befelé a Bíróságoknak a beadandóakat és ég a kezünk alatt a munka, de azért folytatjuk a korábban megkezdett sorozatunkat a kódról, az algoritmus által okozott sérelemről, a szólásszabadságról, no meg a Facebook cenzorairól. Előzetes digitális korlátozás A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája nemcsak a járulékos cenzúra miatt aggasztó, hanem azért is, mert […]
Személyi robotok Hadd szemléltessem ezeket a gondolatokat egy gyakorlati példával: a személyi robotokéval, amely alatt a háztartási robotok, az okosotthonok és az Alexához hasonló digitális alkalmazások értendők. Az algoritmusos társadalom a fogyasztóvédelem gondolatát is forradalmasítja. A 20. század fogyasztóvédelmi problémájának ékes példája egy olyan kólásdoboz, amely felrobban az ember kezében – a 21. századé egy olyan […]
Folytassuk akkor a tegnap megkezdett sorozatunkat, mely szűkebben az Első Alkormánykigészítésről és a szólásszabadságról szól a P2P text messaging systemek kapcsán, mint amilyen a Bitcoin is, tágabban pedig a big datáról, az algoritmusos társadalomról és annak következményeiről. Mennyiben és milyen minőségben lehet a kód a szólásszabadság része? Bizalmi Adatkezelők: Egyes vállalkozások a felhasználóik bizalmi adatkezelőjeként működnek. A kormányok […]
